Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus célja, hogy a hallgatót bevezesse a művészettapasztalat történeti létmódján alapuló irodalmi korszakképzés főbb kérdéseibe, bemutassa az irodalomtörténet-írás különböző koncepcióit és modelljeit, körüljárja a klasszikus mű fogalmát, valamint betekintést nyújtson az irodalmi kánon és kanonizáció, ennek változásai, illetve a műfordítás problémaköreibe. Az elméleti alapvetés az irodalomtörténet-írás gyakorlati példáival, illetve konkrét kanonikus művek és alkotói életművek poétikai szempontú vizsgálatával egészül ki.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A művészettapasztalat történeti létmódja, a korszakhatárok meghúzásának problémái és az irodalmi időszemlélet változásai. Az irodalomtörténet-írás főbb koncepcióinak, narratíváinak és módszertani irányzatainak (pl. pozitivizmus, szellemtörténet, recepcióesztétika) áttekintése. A kánon fogalma, a kánonképződés társadalmi, kulturális és intézményi mechanizmusai, valamint a kánonok történeti változékonysága (kánonrevízió). Mitől válik egy mű klasszikussá? A klasszicizálódás folyamata és a szövegek újraolvashatóságának elméleti háttere.
A műfordítás irodalomtörténeti, poétikai és kultúraközvetítő szerepe, hatása a nemzeti és a világirodalmi kánonokra.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
-
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
A magyar irodalom történetei, 1-3., főszerk. Szegedy-Maszák Mihály, Budapest, Gondolat, 2007. ISBN 978 963 693 006 6
Kulcsár Szabó Ernő, Történetiség – megértés – irodalom, Budapest, Universitas, 1995. ISBN 963 85231 6 6
Ted Underwood, Why Literary Periods Mattered: Historical Contrast and the Prestige of English Studies, Stanford, Stanford University Press, 2013. ISBN: 9780804795265
Mukherjee, Ankhi, What Is a Classic? Postcolonial Rewriting and Invention of the Canon, Stanford, Stanford University Press, 2013. ISBN 978-080479525
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Hans-Robert Jauss, Recepcióelmélet – esztétikai tapasztalat – irodalmi hermeneutika, Budapest, Osiris, 1997. ISBN 963379299 1
Rita Felski, The Limits of Critique. (University of Chicago Press, 2015ISBN: 978-0-226-29403-2
Kulcsár-Szabó Zoltán, Metapoétika. Önprezentáció és nyelvszemlélet a modern költészetben, Budapest-Pozsony, Kalligram, 2007. ISBN 978 80 7149 920 6
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudása
Ismeri az irodalmi korszakképzés elméleti alapjait, a művészettapasztalat történeti létmódját, valamint az irodalomtörténet-írás legfontosabb koncepcióit és modelljeit. Megérti a klasszikus mű fogalmát, az irodalmi kánon és a kanonizáció működésmódját, illetve ezek történeti változásait és formálódásuk mechanizmusait. Tájékozott a műfordítás irodalomtörténeti, kultúraközvetítő és poétikai problémaköreiben. Átfogó ismeretekkel rendelkezik a kurzus során vizsgált konkrét kanonikus művek és alkotói életművek poétikai jellemzőiről.
b) képessége
Képes az irodalomtörténeti, korszakképzési és kanonizációs elméleteket konkrét irodalmi jelenségeken, gyakorlati példákon keresztül alkalmazni és vizsgálni. Képes a kanonikus szövegek és életművek elmélyült, poétikai szempontú elemzésére és értelmezésére. Magabiztosan ismeri fel és értelmezi a kánonváltozások dinamikáját, valamint a műfordítások szerepét a nemzeti és világirodalmi kánonok alakulásában. Képes koherens érvelést felépíteni egy-egy mű vagy életmű kánonban elfoglalt helyéről és irodalomtörténeti jelentőségéről.
c) attitűdje
Nyitott az irodalmi hagyomány és a kánonok kritikai, a történeti változékonyságot figyelembe vevő megközelítésére. Elutasítja az irodalomtörténet dogmatikus, megváltoztathatatlan kánonként való értelmezését, felismerve annak konstruált jellegét. Reflektív módon viszonyul a klasszikus művekhez, felismerve, hogy azok értelmezése koronként megújul. Értékeli a műfordítói munkát, mint az irodalmi kánonbővítés és a kulturális transzfer alapvető eszközét.
d) autonómiája és felelőssége
Önállóan és kritikusan értékeli az irodalomtörténet-írás különböző narratíváit és a kanonizációs folyamatokat. Felelősséget vállal saját irodalmi elemzéseinek elméleti megalapozottságáért és a terminológia (pl. poétika, kánon, korszakképzés) szakszerű használatáért. Tudatosan alkalmazza a történeti és poétikai szempontokat saját szakmai munkájában (pl. szemináriumi dolgozatok, referátumok elkészítésekor).
