Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tárgy megismerteti a hallgatókkal azokat a standard elméleteket és a közgazdasági gondolkodás főáramához tartozó nézeteket, amelyek a politikatudomány területén szükségesek a tudományelméleti kulturáltság megfelelő szintjének kialakulásához. A kurzus áttekinti a fő paradigmák kialakulását és változását a korai közgazdaságtani iskoláktól a huszadik századi nézetek formálódásáig. A főbb elméleti iskolák megismerésén túl a hallgatóknak esettanulmányok keretében lehetőségük nyílik a közgazdasági gondolkodás jellegzetességeinek gyakorlására/elsajátítására is.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A kurzus elméleti ismeretanyaga a gazdasági eszmeáramlatok kronologikus és tematikus rendszerezésére fókuszál. A hallgatók elsajátítják a klasszikus közgazdaságtan (Adam Smith, David Ricardo) alapvetéseit a láthatatlan kézről és az értékelméletről, a marxizmus kritikai megközelítését, valamint a marginalista forradalom (Menger, Jevons, Walras) szubjektív értékelméleti fordulatát. A tananyag részletesen tárgyalja a 20. század meghatározó vitáját a keynesiánus intervencionizmus és a monetarista (Friedman), illetve osztrák iskolás (Hayek) piaci liberalizmus között. Az elméleti blokk érinti a modern irányzatokat is, mint az intézményi közgazdaságtan, a játékelmélet gazdasági alkalmazásai és a viselkedési közgazdaságtan alapjai.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A gyakorlati ismeretanyag reprezentatív forrásszövegek (pl. A nemzetek gazdagsága, Az általános elmélet) kritikai elemzésére és aktuális gazdasági problémák különböző elméleti szemüvegeken keresztüli megvitatására épül. A hallgatók jártasságot szereznek a gazdaságpolitikai érvelések dekonstrukciójában, vizsgálják az infláció, a munkanélküliség és a növekedés kérdéskörét eltérő elméleti keretekben, valamint elemzik a nagy gazdasági világválságok (1929, 2008) elméletformáló hatását. A gyakorlati képzés során a hallgatók esettanulmányokon keresztül ütköztetik az állami szerepvállalás és a szabadpiaci önszabályozás érveit, fejlesztve ezzel elemzőkészségüket és szakmai vitakultúrájukat.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Bekker Zsuzsa (szerk.): Gazdaságelméleti olvasmányok 1. Alapművek, alapirányzatok. Bp., Aula, 2000.
Bekker Zsuzsa (szerk.): Tantörténet és közgazdaságtudomány. Bp., Aula, 2003.
Madarász Aladár (szerk.): Közgazdaságtani eszmetörténet. Bp., Osiris, 2000.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Mátyás Antal: A polgári közgazdaságtan története az 1870-es évektől napjainkig. Bp., KJK, 1979.
Wapshott, Nicholas: Keynes és Hayek. Az összecsapás, amely meghatározta a modern közgazdaságtant. A nagy válságtól a nagy recesszióig. Bp., Napvilág Kiadó, 2014.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A tantárgy sikeres teljesítésével a hallgatók képessé válnak a gazdasági folyamatok többdimenziós elemzésére, felismerve a statisztikai adatok mögött meghúzódó elméleti modelleket. Fejlődik a hallgatók absztrakciós készsége, szakmai nyelvhasználata és kritikai érzékenysége, ami szilárd elméleti fundamentumot nyújt a közgazdász, politikai elemző vagy gazdasági újságíró pálya során, ahol a komplex összefüggések átlátása és a tények elméleti keretezése elengedhetetlen követelmény.
