Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus a kritikai kultúrakutatás különböző korszakait és az irányzatra alapvetően ható megelőző vagy párhuzamosan futó elméleti kereteket tárgyalja. A médiaelmélet klasszikusaként is aposztrofált frankfurti iskola elméletének bemutatása után az 1950-es és 60-as évek időszakának két legjelentősebb alkotójának, Richard Hoggartnak és Raymond Williamsnek a felfogása kerül terítékre. Ezt követően a kritikai kultúrakutatás következő generációjának sokszínű társadalomkutatása képezi a kurzus témáját. A hetvenes és nyolcvanas évek újra átformálódó elméleti keretének taglalása elkerülhetetlenné teszi a francia társadalomelmélet hatásának (Bourdieu és Foucault) értelmezését, hogy a félév utolsó nagy egységében a kritikai kultúrakutatásnak a kommunikáció-, és mindenekelőtt a médiaelméletre gyakorolt hatását bemutathassuk. A kurzus továbbá a kritikai kultúrakutatás, a filmelemzések, a filmkritika és más, napjainkban releváns filmelméleteket tárgyalja. A félév során olyan területeket fogunk részletesebben megvizsgálni, mint a filmelemzés és a filmkritika meghatározása napjaikban, a hollywoodi filmipar ideológiája és annak kritikája, de említésre kerülnek olyan, manapság népszerű és aktuális elméletek, mint a transznacionalizmus, posztkolonializmus, a trauma mozgóképes ábrázolhatóságának lehetőségei, vagy a film a digitális korban.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Alapos és átfogó ismeretanyag a kritikai kultúrakutatás történetéről és korszakairól
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Kritikai szemléletmód, szövegek kritikus olvasata, értelmezése
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
HORKHEIMER , Max, ADORNO , Theodor W., A kultúripar, In: HORKHEIMER , Max, ADORNO , Theodor W., A felvilágosodás dialektikája, Budapest, Gondolat, Atlantisz, 1990. p. 147–201., ISBN 963-282346X
WILLIAMS , Raymond, Kultúra. A kultúra elemzése, In: WESSELY Anna (szerk.), A kultúra szociológiája, Budapest, Osiris, Láthatatlan Kollégium, 1998. p. 28–41., ISBN 963-379-364-5
FOUCAULT , Michel, „Kormány-fővel” gondolkodni, ill. A hatalom mikrofizikája, In: FOUCAULT , Michel, Nyelv a végtelenhez, Debrecen, Latin Betűk, 2000. p. 287–330., ISBN 963-9146-06-4Hall, S.: Critical Dialogues in Cultural Studies. New York: Routledge, 1996. 131-307. ISBN 0-203-99326-8
HALL , Stuart, Kódolás és dekódolás, In: BÓKAY Antal, VILCSEK Béla, SZAMOSI Gertrud, SÁRI László (szerk.), A posztmodern irodalomtudomány kialakulása. A posztstrukturalizmustól a posztkolonialitásig, Budapest, Osiris, 2002. p. 426–433., ISBN 963-379-522-2
BOURDIEU , Pierre, Alapelvek a kulturális alkotások szociológiájához, In: WESSELY Anna (szerk.), A kultúra szociológiája, Budapest, Osiris, Láthatatlan Kollégium, 1998. p. 174–185. ISBN 963-3793645
The Sage Handbook of Qualitative Research. (ed. Denzin, N.K. and Lincoln) Y.S. Thousand Oaks, USA: Sage Publ. 2011. 21-213. ISBN 978-1-4129-7417-2
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
BENJAMIN, Walter, A műalkotás a technikai sokszorosítás korszakában. In: BENJAMIN, Walter, Kommentár és prófécia, Budapest, Gondolat, 1969. p. 301–334.
WILLIS, Paul, A skacok. Iskolai ellenkultúra, munkáskultúra, Budapest, Új Mandátum, 2000. p. 281–312., ISBN 963-9158-66-6
MORLEY, David, A Nationwide nézői, avagy hogyan értelmezzük a televíziózást?, In: Replika, 1999/38., p. 29–53.
SILVERSTONE, Roger, Miért van szükség a média tanulmányozására?, Budapest, Akadémiai, 2008. p. 3–175. ISBN 978-963-05-8594-1
DURING, Simon, A kritikai kultúrakutatás történetéről, In: Replika, 1995/17–18, p. 157–180.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A kurzus hozzájárul a hallgatók kultúripari tájékozódásához, a kritikai gondolkodásmód elsajátításához. A hallgatók képesek összefüggéseiben látni és kritikusan szemlélni az írott és vizuális tartalmakat.