Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A Modern társadalomtörténet kurzus interdiszciplináris megközelítésben tárja fel a felvilágosodást követő társadalmi, közéleti és eszmetörténeti folyamatokat a 18. század végétől napjainkig. A kurzus különlegessége, hogy a korszakokat nem csupán elméleti síkon vizsgálja, hanem jelentős kulturális alkotások (operák, balett, irodalmi művek, populáris kultúra) elemzésén keresztül teszi érthetővé a társadalmi változásokat és az eszmetörténeti átalakulásokat. Az oktatás központi elemzési keretét három dimenzió alkotja: a közösségi struktúrák (család, nemzet, társadalmi viszonyok), a vallási változások (szekularizáció, transzcendencia kérdése) és a tudományos fejlődés (új tudományágak, világképváltások). A félév során a hallgatók végigkísérik a modern ember egzisztenciális útkeresését, amely az "út és otthon" viszonya köré szerveződik: hogyan alakul át az emberi léthelyzet, az otthon, az identitás és a közösséghez való tartozás a modernitás különböző fázisaiban.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A hallgatók átfogó ismereteket szereznek a modern kor főbb eszmetörténeti korszakairól és azok meghatározó filozófiai gondolkodóiról. Megismerik a felvilágosodás (Descartes, Hume, Rousseau, Kant), a romantika (Hegel, idealista filozófia), a pozitivizmus (Comte, Marx), a nietzschei értékválság, a mélylélektan (Freud), valamint a 20. századi gondolkodás (MacIntyre, dekonstrukció) alapvető téziseit. A kurzus feltárja a társadalmi modernizáció folyamatait: az urbanizáció, a nacionalizmus kialakulása, a tömegjelenségek megjelenése, a totalitárius rendszerek társadalompszichológiai alapjai. A hallgatók megértik a vallási változások (szekularizáció, II. vatikáni zsinat) és a tudományos világkép átalakulásának (új tudományok: szociológia, pszichológia, etnográfia) eszmetörténeti jelentőségét. A kurzus elméleti kerete lehetővé teszi a társadalmi struktúrák, családi viszonyok, nemek közötti szerepek és közösségi narratívák történeti változásainak megértését, valamint a médiatörténet és társadalmi kommunikáció fejlődési állomásainak beágyazását az eszmetörténeti kontextusba.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A hallgatók fejlesztik kulturális alkotások (opera, zene, irodalom, vizuális kultúra) eszmetörténeti és társadalomtörténeti elemzésének készségét. Megtanulják alkalmazni a közösség-vallás-tudomány elemzési hármasát konkrét művek és történeti jelenségek vizsgálatában, felismerve az összefüggéseket az esztétikai formák és a társadalmi változások között. Gyakorlatot szereznek abban, hogyan értelmezhetők a kulturális alkotások korszakuk eszmetörténeti viszonyainak tükrében, hogyan jelennek meg bennük a filozófiai kérdések és társadalmi feszültségek. A kurzus során a hallgatók képessé válnak arra, hogy azonosítsák és értelmezzék a modernitás központi narratíváit (út és otthon, identitás és közösség, hagyomány és újítás), valamint felismerjék azok transzformációit a különböző történeti korszakokban. Fejlesztik interdiszciplináris gondolkodásukat és szintetizáló képességüket, amely lehetővé teszi komplex társadalmi jelenségek többsíkú megértését és elemzését.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Richard Tarnas: A nyugati gondolkodás stációi, AduPrint, 1995, 395-497..
Molnár Tamás: A modernség politikai elvei, Európa, 1998. 6-65.
Alasdair MacIntyre: Az erény nyomában, Osiris, 1999. 77-152.
Mannheim Károly: Konzervativizmus, Cserépfalvi, 1994. 51-92.
Tomka, B. (2020). Európa társadalomtörténete a 20. században. Osiris.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Herbert Marcuse: One-Dimensional Man: Studies in the Ideology of Advanced Industrial Society, Beacon, 1964.
Eric Hobesbawm: The Short Twentieth Century, 1914–1991, Vintage Books, 1994.
Gramsci, Antonio: Prison Notebooks [Quaderni del Carcere] (translated by Joseph Anthony Buttigieg II; 1947–2019). (3 volumes). Columbia University Press, 2011.
Roger Scruton: Culture Counts. Faith and Feeling in a World Besieged, Encounters Books, 2018.
John Lukacs: A történelmi tudat, avagy a múlt emlékezete, Európa, 2004.
Egedy Gergely: Konzervativizmus az ezredfordulón, Magyar Szemle Alapítvány, 2001.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A hallgatók képessé válnak komplex társadalmi folyamatok elemzésére és értelmezésére.
Fejlődik kritikai gondolkodásuk és interdiszciplináris szemléletmódjuk.
Elsajátítják a tudományos szövegek értelmezésének és feldolgozásának módszereit.
Képessé válnak a különböző korok eszmetörténeti jelenségeinek összevetésére és értékelésére.
Fejlődik történelmi-társadalmi folyamatok elemző-értelmező megközelítésének képessége.
A megszerzett ismeretek révén mélyebb betekintést nyernek a modern társadalom kialakulásának folyamatába.
Képessé válnak a jelenkori társadalmi jelenségek történeti kontextusban való értelmezésére.
