A filozófiával van egy sokak szerint rendkívül súlyos probléma: a filozófia (első ránézésre) tudomány akar lenni, azonban nem képes megválaszolni a legfontosabb kérdéseinket. „Van Isten?” „Létezik szabad akarat?” „Milyen a jó élet?” Ezekre a filozófiának nincs egységes válasza.

A probléma fő forrása az úgynevezett disszenzus, az, hogy a legnagyobb szakértők között töretlen vita zajlik bizonyos filozófiai kérdésekkel kapcsolatban gyakorlatilag 2500 éve. Hihetünk-e bármilyen álláspontban, ha az a szakértők által töretlenül vitatott, és nem is tűnik valószínűnek, hogy ez a vita valaha lezárul?

A program során megpróbáljuk közösen körbejárni a tudományos viták és a disszenzus problémáját, illetve annak természetét és következményeit ránk nézve. Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy ez nem egy tudományos konferencia, hanem egy workshop, tehát a hangsúly nem a gondolatébresztőnek szánt előadásokon van, hanem a kérdéseken, és főként a program végén kezdődő közös beszélgetésen. A cél, hogy előképzettségtől függetlenül mindenki be tudjon kapcsolódni a beszélgetésbe vagy közelebb tudjon kerülni a témához.

2026. szeptember 25. | 19:00–20:30 | 406-os terem

Az előadások 15 percesek lesznek, és mindegyik után nagyjából 5-10 percig kérdések következhetnek:

Félix Bernát (PPKE – Filozófia MA): előadásában arra igyekszik rámutatni, hogy milyen lehetőségeket rejt az egyet nem értés, milyen potenciális haszna lehet egy ilyen – látszólag válságos – helyzetnek.

Zajácz Bence (ELTE – doktorandusz) a filozófiát és a természettudományokat hasonlítja össze, több rokonság van ugyanis ezek között, mint azt gondolnánk. Felmerül a kérdés: a hasonlóságuk ellenére, a természettudományok miért sikeresebbek a filozófiánál?

Tárnok Gábor (PPKE – Politikatudomány MA) előadásának célja bemutatni a morálfilozófián belüli disszenzust, és rávilágítani arra, hogy az egyetértés hiánya nem érvényteleníti az etikát. A disszenzus valójában a morálfilozófia legnagyobb értéke.

Sólyom Veronika (ELTE – doktorandusz) előadásában a racionális diskurzus szabályait és határait mutatja be, majd a következő kérdéseket teszi fel: A párbeszédben való helyes részvételnek van lélekgondozó hatása? A nyilvános vita segíthet a békés együttélésben?