Meghirdetjük a felsőoktatási intézmények 2026. évi Kazinczyról elnevezett „Szép magyar beszéd” verseny 54. országos döntőjét, melynek az idei tanévben is a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar esztergomi képzési helyszíne ad otthont Esztergom városában 2026. május 8-án (pénteken).

 

Felhívás a felsőoktatási intézmények 2026. évi Szép magyar beszéd verseny országos döntőjére


A Kazinczy-díj Alapítványi Bizottság, az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar esztergomi képzési helyszínén meghirdeti a 2025/2026-os tanévre a felsőoktatási intézmények Kazinczyról elnevezett Szép magyar beszéd verseny országos döntőjét, amelynek célja az anyanyelvi nevelés és a beszédkultúra fejlesztése.

A szövegmondó versenyek megrendezésével arra kívánjuk ösztönözni a résztvevőket, hogy növekedjék a magyar nyelv kiejtési szabályait figyelembe vevő, kifejező beszéd iránti igényesség. A pedagógia, azaz az „embernevelés” fogalmát kiszélesítve várjuk a jogtudományi karok hallgatóit is, akiknek a mindennapi munkájában a retorikai elemek biztos használatának szintén nagy a jelentősége.

Péchy Blanka művésznő, a Kazinczy-díj alapítója, a világi és egyházi felsőfokú intézményekre is kiterjesztette alapítványát. Az országos döntőn a hazai és a határainkon túli pedagógusképző felsőoktatási intézmények és a jogtudományi karok azon hallgatói vehetnek részt, akik az intézményi versenyeken a legjobbaknak bizonyultak.

A versenyfeladat:

A versenyzőknek két, 1-1 gépelt oldalnyi, 2-3 percnél nem hosszabb, magyar szerzőtől származó 20-21. századi esszé- vagy szépprózai szöveget kell felolvasniuk. Az egyik szöveget szabadon választják, ennek felolvasására előzetesen felkészülhetnek (a szöveg nem lehet fordítás, és nem tartalmazhat sok párbeszédes részt). A másik szöveget a verseny helyszínén kapják meg, és 20 perc felkészülési idő után olvassák fel.

A teljesítmény értékelésének főbb szempontjai:

a) jó szövegértés és szöveghűség,
b) a szövegtartalom, az írói szándék és a szövegszerkezet hiteles közlése,
c) a beszédhelyzetnek, a szövegkörnyezetnek megfelelő tolmácsolás,
d) jó beszédlégzés, a beszédhangok és hangkapcsolatok helyes ejtése, megfelelő hangsúlyozás, dallamformálás, szünettartás; a beszédtempó, a hangerő illő alkalmazása; a nonverbális eszközök szövegnek megfelelő, mértéktartó használata.

Kérjük az illetékes tanszékeket, illetőleg a beszédművelés oktatóit, hogy különös gondot fordítsanak ezekre a szempontokra a versenyzők felkészítésekor és a helyi versenyek megrendezésekor.

Az országos 2026. május 8-án (pénteken) rendezzük meg a Iohanneumban, a PPKE BTK esztergomi képzési helyszínén (Esztergom, Majer István u. 1-3.).

A rendezvény sikeres szervezése érdekében kérjük a felsőoktatási pedagógiai intézmények kiválasztott hallgatóit vagy felkészítő tanárukat, hogy legkésőbb 2026. április 28-ig szíveskedjenek regisztrálni ide kattintva.

 

A rendező intézmény a verseny részletes programját a jelentkezőnek közvetlenül küldi meg.

A versenyzők teljesítményét szakmailag kompetens zsűri bírálja el (fonetikusok, beszédtanárok, előadóművész, kommunikációs szakemberek). Az országos döntő legjobb versenyzői (a létszámtól és a verseny színvonalától függően 10-15 fő) Kazinczy-érmet és pénzjutalmat kapnak.

Kérdés esetén szívesen állunk rendelkezésükre a kazinczy@btk.ppke.hu e-mail címen!

PPKE BTK
Kazinczy-díj Alapítványi Bizottság
Anyanyelvápolók Szövetsége

 

A felsőoktatási intézmények Kazinczyról elnevezett szép magyar beszéd versenyének szabályzata


A felsőoktatási intézmények Kazinczyról elnevezett szép magyar beszéd versenye az egyik legrégebbi, legnagyobb múltra visszatekintő anyanyelvi verseny. Kodály Zoltán felhívására már 1939-ben, 1940-ben és 1941-ben is rendeztek kiejtési versenyt az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Később, 1965-ben Péchy Blanka művésznő kezdeményezésére hirdették meg a szép magyar beszéd versenyét középiskolásoknak, majd a pedagógusjelöltek először 1973-ban Pécsett vehettek részt a Kazinczy-versenyen.

A felsőoktatási intézmények maguk szervezték/szervezik meg a helyi válogatót, ahonnan az országos, illetve Kárpát-medencei döntőre a legjobb hallgatóikat delegálták. 2009-től a tanárjelöltek mellett teológus és joghallgatók is részt vehetnek a versenyen.

A verseny célja

A szövegmondó verseny megrendezésével arra kívánjuk ösztönözni a résztvevőket, hogy növekedjék a magyar nyelv kiejtési szabályait figyelembe vevő, kifejező beszéd iránti igényesség.

Résztvevők

A Szép Magyar Beszéd versenyen részt vehetnek az ország és a határon túli területek magyar nyelvű, elsősorban pedagógusképző intézményei, jogi karai és teológusképző intézményei. Az egyes intézményekből résztvevő hallgatók létszáma mellékletben olvasható. Azok az intézmények (karok), amelyeknek a megelőző évben volt Kazinczy-érmes hallgatójuk, plusz egy főt nevezhetnek a versenyre.

A döntőt szervező intézmény (kar/tanszék) a táblázatban megadott létszámon felül plusz egy főt indíthat a versenyen.

Az országos döntőn csak azok a versenyzők indulhatnak, akik még nem nyerték el a Kazinczy-érmet.

A felsőoktatási intézmények házi fordulói

A döntőt megelőző egyetemi versenyeket minden intézmény saját hatáskörben szervezi meg. Ahol nincs összegyetemi verseny, ott karonként általában max. 1 versenyző nevezhető (lásd a Hallgatószám c. mellékletet). Az összegyetemi versenyről továbbjutók esetében nem számít, hogy a versenyzők melyik karra járnak, de feltétel, hogy pedagógus-, jogász- vagy teológushallgatók legyenek.

Az országos döntő menete, feladatai

A versenyzőknek két, 1-1 gépelt oldalnyi, 2-3 percnél nem hosszabb, magyar szerzőtől származó 20–21. századi esszé- vagy szépprózai szöveget kell felolvasniuk. Az egyik szöveget szabadon választják, ennek felolvasására előzetesen felkészülhetnek (a szöveg nem lehet fordítás, és nem tartalmazhat sok párbeszédes részt). A másik szöveget a verseny helyszínén kapják meg, és 20 perc felkészülési idő után olvassák fel.

Jelentkezés

A döntőbe jutott hallgatók jelentkezési lapját az intézményi felelős versenyszervező juttatja el a döntő szervezőinek a felhívásban megadott határidőig. A szervezők a felhívásban az országos döntő időpontját is meghatározzák.

Értékelés

A versenyzők teljesítményét szakmailag kompetens zsűri bírálja el fonetikusok, beszédtanárok, előadóművész, kommunikációs szakemberek részvételével. A zsűritagokat a szervezők és a zsűri elnöke kéri fel.

A teljesítmény értékelésének főbb szempontjai:

  • jó szövegértés és szöveghűség,
  • a szövegtartalom, az írói szándék és a szövegszerkezet hiteles közlése,
  • a beszédhelyzetnek, a szövegkörnyezetnek megfelelő tolmácsolás,
  • jó beszédlégzés, a beszédhangok és hangkapcsolatok helyes ejtése, megfelelő hangsúlyozás, dallamformálás, szünettartás; a beszédtempó, a hangerő illő alkalmazása; a nonverbális eszközök szövegnek megfelelő, mértéktartó használata.