A felsőoktatási intézmények

KAZINCZY FERENC SZÉP MAGYAR BESZÉD VERSENYÉNEK 
51. ORSZÁGOS DÖNTŐJE

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Vitéz János Tanárképző Központ
Óvó-és Tanítóképző Tanszék

Esztergom, 2023. május 12.


A verseny rendezői

Helyszín: PPKE BTK Vitéz János Tanárképző Központ Óvó-és Tanítóképző Tanszék (2500 Esztergom, Majer I. u. 1−3.)


Program

9.30–10.00 Regisztráció az Aulában

10.00–10.15 A résztvevők köszöntése, a verseny megnyitása
A résztvevőket köszönti Dr. Nemesi Attila László dékánhelyettes
A versenyt megnyitja Dr. Bóna Judit, egyetemi docens (ELTE), a Kazinczy Ferenc Szép magyar beszéd verseny elnöke
Helyszín: Díszterem

10.15–12.00 A szabadon választott szövegek bemutatása

12.00–13.00 Ebéd a Szent Tamás Vendégházban

12.40 A versenyzők felkészülésének megkezdése a kijelölt termekben

13.00–15.00 A kötelező szöveg bemutatása

15.30– Ünnepélyes eredményhirdetés


A verseny bírálóbizottsága

A zsűri elnöke
Dr. Bóna Judit
ELTE Bölcsészettudományi Kar, Budapest

A zsűri tagjai

Dr. Havas Judit
Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest

Dr. Gloviczki Zoltán
rektor
Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác

Dr. Nemesi Attila László
tanulmányi dékánhelyettes, PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

Murányi Sarolta
magyartanár, doktorandusz
ELTE, Budapest

Sturcz Attila
logopédus, magyartanár,
Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Budakeszi Tagintézménye

Dr. Varga Andrea
oktató, PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar


A verseny szervezőbizottsága

Dr. Juhász Márta
PPKE BTK Vitéz János Tanárképző Központ
Óvó- és Tanítóképző Tanszék tanszékvezető

Berczeli Réka
PPKE BTK Dékáni HivatalDékáni Hivatalvezető-helyettes

Kissné Csorba Erika
PPKE BTK Dékáni Hivatal kapcsolat-és rendezvényszervező referens

Házigazda:
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Óvó-és Tanítóképző Tanszék
2500 Esztergom, Majer István u. 1−3.
E-mail: kazinczy@btk.ppke.hu


A verseny helyszíne:
PPKE BTK Iohanneum (2500 Esztergom, Majer István u. 1−3.)

Az étkezés helye:
Szent Tamás Vendégház (2500 Esztergom, Batthyány Lajos u. 6.)

 

A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KAZINCZYRÓL ELNEVEZETT
SZÉP MAGYAR BESZÉD VERSENYÉNEK SZABÁLYZATA

A felsőoktatási intézmények Kazinczyról elnevezett szép magyar beszéd versenye az egyik legrégebbi, legnagyobb múltra visszatekintő anyanyelvi verseny. Kodály Zoltán felhívására már 1939-ben, 1940-ben és 1941-ben is rendeztek kiejtési versenyt az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Később, 1965-ben Péchy Blanka művésznő kezdeményezésére hirdették meg a szép magyar beszéd versenyét középiskolásoknak, majd a pedagógusjelöltek először 1973-ban Pécsett vehettek részt a Kazinczy-versenyen.

A felsőoktatási intézmények maguk szervezték/szervezik meg a helyi válogatót, ahonnan az országos, illetve Kárpát-medencei döntőre a legjobb hallgatóikat delegálták. 2009-től a tanárjelöltek mellett teológus és joghallgatók is részt vehetnek a versenyen.


A verseny célja

A szövegmondó verseny megrendezésével arra kívánjuk ösztönözni a résztvevőket, hogy növekedjék a magyar nyelv kiejtési szabályait figyelembe vevő, kifejező beszéd iránti igényesség.


Résztvevők

A Szép Magyar Beszéd versenyen részt vehetnek az ország és a határon túli területek magyar nyelvű, elsősorban pedagógusképző intézményei, jogi karai és teológusképző intézményei. Az egyes intézményekből résztvevő hallgatók létszáma mellékletben olvasható. Azok az intézmények (karok), amelyeknek a megelőző évben volt Kazinczy-érmes hallgatójuk, plusz egy főt nevezhetnek a versenyre.

A döntőt szervező intézmény (kar/tanszék) a táblázatban megadott létszámon felül plusz egy főt indíthat a versenyen.

Az országos döntőn csak azok a versenyzők indulhatnak, akik még nem nyerték el a Kazinczy-érmet.


A felsőoktatási intézmények házi fordulói

A döntőt megelőző egyetemi versenyeket minden intézmény saját hatáskörben szervezi meg. Ahol nincs összegyetemi verseny, ott karonként általában max. 1 versenyző nevezhető (lásd. a mellékletet). Az összegyetemi versenyről továbbjutók esetében nem számít, hogy a versenyzők melyik karra járnak, de feltétel, hogy pedagógus-, jogász- vagy teológushallgatók legyenek.


Az országos döntő menete, feladatai

A versenyzőknek két, 1-1 gépelt oldalnyi, 2-3 percnél nem hosszabb, magyar szerzőtől származó 20–21. századi esszé- vagy szépprózai szöveget kell felolvasniuk. Az egyik szöveget szabadon választják, ennek felolvasására előzetesen felkészülhetnek (a szöveg nem lehet fordítás, és nem tartalmazhat sok párbeszédes részt). A másik szöveget a verseny helyszínén kapják meg, és 20 perc felkészülési idő után olvassák fel.


Jelentkezés

A döntőbe jutott hallgatók jelentkezési lapját az intézményi felelős versenyszervező juttatja el a döntő szervezőinek a felhívásban megadott határidőig. A szervezők a felhívásban az országos döntő időpontját is meghatározzák.


Értékelés

A versenyzők teljesítményét szakmailag kompetens zsűri bírálja el fonetikusok, beszédtanárok, előadóművész, kommunikációs szakemberek részvételével. A zsűritagokat a szervezők és a zsűri elnöke kéri fel.

A teljesítmény értékelésének főbb szempontjai:

  • jó szövegértés és szöveghűség,
  • a szövegtartalom, az írói szándék és a szövegszerkezet hiteles közlése,
  • a beszédhelyzetnek, a szövegkörnyezetnek megfelelő tolmácsolás,
  • jó beszédlégzés, a beszédhangok és hangkapcsolatok helyes ejtése, megfelelő hangsúlyozás, dallamformálás, szünettartás; a beszédtempó, a hangerő illő alkalmazása; a nonverbális eszközök szövegnek megfelelő, mértéktartó használata.