2026. május 19-én került megrendezésre a VIII. Boszporusz Konferencia a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Az idei konferencia a „Kisebbségek a Közel-Keleten” címet viselte, és arra vállalkozott, hogy történeti, politikatudományi és társadalomtudományi szempontból vizsgálja a térség etnikai és vallási közösségeinek helyzetét, valamint ismertesse az identitás, a képviselet és az állam viszonyának kérdéseit.
Hírek
A Fraknói Kutatócsoport 2026. május 17. és 25. között tartotta szokásos intézeti hetét Rómában.
Megjelent a Kosztolányi Dezső Összes Művei kritikai kiadás legújabb kötete.
2026. május 16-án sikeresen lezajlott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának tavaszi Tudományos Diákköri Konferenciája.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán rendhagyó könyvbemutató keretében mutatták be a Mérés és mérték - A mérés információtörténetéhez című tanulmánykötetet, amely Z. Karvalics László szerkesztésében jelent meg a Gondolat Kiadó Információtörténelem sorozatának legfrissebb darabjaként, a Pázmány BTK-val együttműködésben.
2026. április 28-án a Sophianum Jelenits István termében mintegy száz megemlékező gyűlt össze, hogy aMég nem későcímű konferencián felidézze a tíz éve elhunyt Földesi Margit történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Történettudományi Intézetének egykori docense munkásságát és szellemi örökségét.
Május 4-én Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán rendezték meg a Pedagógus Klub tanévzáró alkalmát. Farczádi Bencze Tamás, a Deák Diák Ének-zenei Általános Iskola és Gimnázium igazgatója A befogadó iskola, az inklúzió lehetősége címmel tartott előadást leendő és már dolgozó pedagógusoknak, majd beszélgetéssel folytatódott a szakmai találkozó.
A HUN-REN–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport 2026. április 17–18-án szervezte meg a már hagyományosnak számító Lelkiségtörténeti Konferenciáját immár 19. alkalommal.
Sok nyelvtanuló számára ismerős lehet az élmény: érti a szavakat, tudja a nyelvtant, mégsem érzi biztosnak a hallott, idegen nyelvű beszédet – és hiába próbálkozik, a kiejtése sem lesz igazán „anyanyelvi”. Ennek oka nem elsősorban a szorgalom hiánya, hanem egy mélyebb, kevéssé ismert jelenség lehet: az úgynevezett idegen nyelvi „süketség”.