Kevés nagyobb öröm érheti az oktatót annál, mint amikor azt látja: hallgatói önálló kutatóként lépnek a tudomány világába. Ezt a gondolatot állítja középpontba a Folia Humanistica et Socialia 2025-ös második száma is, amelyben a 2025-ös Országos Tudományos Diákköri Konferencián sikeresen szereplő hallgatók tanulmányai kaptak helyet. A lapszám egyszerre lenyomata a fiatal kutatók teljesítményének és annak a szellemi műhelymunkának, amely a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán zajlik. 

A szám előszavában Dr. Kőszeghy Miklós, a kar tudományos és kutatási dékánhelyettese a tudományt nem célként, hanem útként írja le. Olyan útként, amely bonyolult, olykor fáradságos, mégis minden állomásán felfedezésre hív. Megfogalmazása szerint a tudomány világában nincs valódi végpont: a kutatás az élethosszig tartó tanulás egyik legszebb formája, amelyben a különböző generációk egyaránt útitársakká válnak. Ez a szemlélet különösen találó egy olyan lapszám esetében, amely fiatal kutatók első jelentős tudományos eredményeit mutatja be.

A tanulmányok sokszínűsége jól példázza, milyen tág horizontot járnak be a mai bölcsészet- és társadalomtudományok. Az olvasó találkozhat a romba dőlt New York posztapokaliptikus filmes ábrázolásának elemzésével, a magyar diákok angolkiejtésének vizsgálatával, valamint az autizmussal élő gyermekek szüleinek mentális egészségét feltáró kutatással. Helyet kapott a kínai politikai kommunikáció vizuális elemzése, a szülészeti erőszak társadalmi értelmezése, valamint a szerhasználó várandós nők ellátási lehetőségeinek bemutatása is.

A lapszám figyelmet fordít az irodalom és a kultúra kérdéseire is. Tanulmány olvasható Annie Ernaux önéletírásainak testábrázolásáról, Kölcsey híres Vanitatum vanitas című versének utóéletéről, valamint Rejtő Jenő és Puskin művei közötti kapcsolatról. A filmes és pszichológiai érdeklődésű olvasók számára különösen izgalmas lehet az a dolgozat, amely a freudi „kísérteties” fogalmát elemzi David Lynch Lost Highway – Útvesztőben című filmjében.

A kötetben több olyan kutatás is szerepel, amely közvetlenül a jelenkor társadalmi és technológiai kihívásaira reflektál. A közösségi média filterhasználatának pszichológiai hatásairól, a digitális énkép alakulásáról, valamint az idegenarc-effektus érzékeléséről szóló vizsgálatok jól mutatják, hogy a fiatal kutatók nemcsak a klasszikus tudományos kérdések felé fordulnak, hanem napjaink gyorsan változó világának jelenségeit is elemzik.

Külön figyelmet érdemel az a tény, hogy a tanulmányok jelentős része OTDK-helyezést elért munkákból született. A folyóiratszám ezért nem csupán tudományos publikációk gyűjteménye, hanem egyben bizonyítéka annak is, hogy az egyetemi hallgatók képesek önálló kutatási kérdések megfogalmazására, eredeti vizsgálatok lefolytatására és saját tudományos álláspontjuk kialakítására.

Az előszó zárógondolata szerint a most megjelent írások remélhetőleg csak a kezdetet jelentik szerzőik számára. A lapszám egészét olvasva ez nem puszta jókívánságnak tűnik, hanem reális ígéretnek: olyan fiatal kutatók mutatkoznak be benne, akik már megtették első lépéseiket azon a különleges úton, amelyet tudománynak nevezünk.

A teljes lapszám elérhető ide kattintva.