A magyar sinológia második évszázadának küszöbén – Elődök nyomdokain vagy új utakon?

Időpont: 2025. szeptember 27. 9:30-16:00

Helye: PPKE BTK Sophianum (Budapest, 1088 Mikszáth tér 1.) 112-es terem.

Program:

9.30 Megnyitó – PPKE Kínai Tanszék

Köszöntőt mond Salát Gergely a PPKE Kínai Tanszék vezetője és Csibra Zsuzsanna, a konferencia szervezője, a tanszék oktatója.

10.00-12.00 A Kína-kutatás távlatai Magyarországon

SALÁT Gergely 
Ladányi László és a Kína-kutatás tízparancsolata

VÁMOS Péter 
A Kína-kutatás két hagyománya Magyarországon

SÁRKÖZI Ildikó Gyöngyvér 
Baráthosi Balogh Benedek nyomában Mandzsúriában: egy kutatóút tanulságai

RÉVÉSZ Ágota 
„Konfuciusz ezzel egyetért” Tárgyszerűség és ideológia a sinológiában

12.00-13.00 Ebédszünet

13.00-14.30 A kínai kultúra- és társadalomkép a magyar sinológiában

GULYÁS Anett 
A kínai középosztály tíz év távlatából

HORVÁTH Janisz
A kínai kalligráfia és festészet oktatásának tapasztalatai Magyarországon 

CSIBRA Zsuzsanna 
Irodalomtörténeti megközelítések a magyar sinológiában: textus és kontextus

14.30-15.00 Szünet

15.00-17.00 Kerekasztal-beszélgetés a magyar sinológia perspektíváiról 

17.00 Zárszó

Absztraktok

Ladányi László és a Kína-kutatás tízparancsolata
Salát Gergely 
(PPKE BTK, Kínai Tanszék, habilitált egyetemi docens)

Ladányi László (1914–1990) magyar jezsuita munkássága hazánkban kevéssé ismert, hiszen politikai okokból évtizedekig tilos volt emlegetni, Nyugaton viszont az 1950–1980-as évek között alighanem a legnagyobb hatású magyar Kína-kutató (pontosabban „Kína-megfigyelő” – China watcher) volt. Évtizedeken át szerkesztett China News Analysis című hírlevele az első számú tájékozódási forrás volt azoknak, akik tudni akarták, mi folyik Kínában. Ennek utolsó számában fogalmazta meg a Kínai Népköztársaság kutatásának tízparancsolatát, amely aktuálisabb, mint valaha, hiszen soha annyian nem próbálták értelmezni Kínát a megfelelő felkészültség és alázat nélkül, mint napjainkban.

A Kína-kutatás két hagyománya Magyarországon
Vámos Péter 
(ELTE HTK TTI, tudományos tanácsadó, KRE BTK, Kelet-Ázsia Intézet, Kínai Tanszék, egyetemi tanár) 

Előadásom globális, strukturális, történeti nézőpontból tekinti át a magyar sinológia és modern Kína-kutatás elmúlt száz évét. Vizsgálatom során az Európa-központúságot evidens adottságnak tekintő orientalisztika, azon belül a sinológia magyarországi kezdeteitől a modern Kína-kutatás magyar(országi) jelenéig ívelő folyamatot tekintem át.   
Előadásomban az alábbi kérdésekre keresem a választ: Mit jelentenek, és ellentétpárként, szinonimákként, esetleg részhalmazokként értelmezendők-e az alábbi kifejezések: orientalista, Ázsia-kutató; sinológus, Kína-szakértő? Beszélhetünk-e e fogalmak specifikusan magyar részhalmazáról? Meghaladható-e Magyarországon az orientalisztika hagyományos, rassz-kogníción alapuló, globális privilégiumokra igényt tartó szemlélete?

Baráthosi Balogh Benedek nyomában Mandzsúriában: egy kutatóút tanulságai
Sárközi Ildikó Gyöngyvér 
(ELTE HTK NTI, tudományos főmunkatárs, KRE BTK, Kelet-Ázsia Intézet, Kínai Tanszék, egyetemi adjunktus)

Baráthosi Balogh Benedek (1870–1945) gyűjtőútjai során bejárta Ázsia és Európa jelentős részét. Az előadó 2025 márciusában, a HUN-REN BTK Néprajztudományi Intézet Etnológiai Osztályának két másik munkatárásával, Somfai Kara Dáviddal és Szilágyi Zsolttal együtt indult terepmunkára, hogy Baráthosi nyomában járva keressen fel etnikai kisebbségeket Mandzsúriában. A magyarországi etnológiai kutatásokon belül az ilyen, egykori nagy kutatók terepmunkáit rekonstruálni igyekvő kutatások ma mindennél nagyobb aktualitással bírnak. Az előadás célja, hogy párbeszédet kezdeményezzen a mindezen törekvések hátterében megbúvó, a modern Kína-kutatásokat – és legfőképpen az etnológiai terepmunkát – befolyásoló politikai és tudománypolitikai okokról.

„Konfuciusz ezzel egyetért” - Tárgyszerűség és ideológia a sinológiában
Révész Ágota
(GFZ Helmholtz Centre for Geosciences (Potsdam))

A sinológusok ma teljesen más társadalmi és politikai közegben mozognak, mint a 80-as, 90-es években. Mivel Kínát a jelenlegi nyugati politika versenytársnak, sőt riválisnak tekinti, a magyar sinológusok is egyre gyakrabban állásfoglalásra kényszerülnek Kína „mellett” vagy „ellen”. Az előadás azt járja körül, lehetséges-e ma tárgyszerűen kutatni Kínát – és így nyilatkozni róla. Mivel Magyarországra sokszor fáziskéséssel érkeznek a nyugat-európai változások, az előadás bemutatja a mai német sinológia belharcait, törzsi megosztottságát, és felveti a kérdést, vajon elkerülhető-e ez Magyarországon, és ehhez mennyiben tudunk egykori mestereink példájára hagyatkozni.

A kínai kalligráfia és festészet oktatásának tapasztalatai Magyarországon
Horváth Janisz (kínai kalligráfia és festészet oktató)

A képzőművészetben a nyugati kompozíciót felépítő „foltesztétika” (构图面积美学) és a kínai kalligráfiát/ festészetet meghatározó „vonalesztétika” (书画线条美学) gondolkodásmódja között óriási a különbség. E két nagyon különböző vizuális kommunikációs nyelv megismertetésének feladata nem egyszerű. Összehasonlító példák segítségével mutatom be tizenöt év tapasztalatát.

A kínai középosztály tíz év távlatából
Gulyás Anett
(PPKE BTK, Kínai Tanszék, egyetemi adjunktus)

Az előadás azt a régóta fennálló dilemmát igyekszik feszegetni, hogy érdemes-e a nyugati társadalomtudomány fogalmait és kritériumait alkalmazni és érvényesíteni a kínai középosztály definíciójának esetében. Az előadás igyekszik áttekinteni a középosztály kínai kontextusban értelmezhető jellemzőit, a fogalom meghatározásának korlátait, hivatalos és nem hivatalos definícióját. Az előadás azzal is kíván foglalkozni, hogy a régi kínai társadalom elemzése és megértése elengedhetetlen feltétele annak, hogy válaszokat próbáljunk adni a modern kínai társadalom sajátos utat bejáró fejlődésére.

Irodalomtörténeti megközelítések a magyar sinológiában: textus és kontextus 
Csibra Zsuzsanna 
(PPKE BTK, Kínai Tanszék, habilitált egyetemi adjunktus)

A sinológia tudományterületén belül a kezdetektől fogva hangsúlyossá vált a kínai kultúra szövegeken keresztül való megértése, megismerése. A kínai szöveghagyomány feldolgozása és értelmezése a kínai tudomány számára is kihívást jelent, még inkább igaz ez a kínai kultúrán kívüli kutatókra, akik csak hosszas, interdiszciplináris tanulmányokat követően tudunk érdemben csatlakozni pl. az irodalomtörténeti vizsgálódásokhoz. Előadásomban szeretnék megemlékezni azokról a nagyobb vállalkozásokról, fordításokról magyar sinológusokról és fordítókról, amelyek és akik a kínai kultúra és irodalom interpretációjával foglalkoztak, ugyanakkor szeretnék felvetni újabb szempontokat is, amelyek a kínai irodalom újabb tanulmányozásához elengedhetetlennek tűnnek, és átgondolásra érdemesnek tartok.

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!