
KínAI – Kína az algoritmusok korában
PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Kínai Tanszék – Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport
Budapest, 2026. november 20.
Amikor 2025 elején egy addig alig ismert kínai cég, a DeepSeek nyelvi modellje egyik napról a másikra a nemzetközi figyelem középpontjába került, sokan meglepődtek. Kína azonban addigra már évek óta tudatosan építette MI-ágazatát: a mesterséges intelligencia az ország gazdaságfejlesztési stratégiáiban, kormányzási gyakorlatában és nemzetközi törekvéseiben egyaránt kulcsszerepet kapott. Ma több mint 700 millió kínai használ generatív MI-t, a technológia pedig a gyárcsarnokoktól a bíróságokon át az idősgondozásig a mindennapok része lett. Az új fejlődési irány immár a „testet öltött MI” – vagyis a robotika és az MI kombinálása, az intelligens robotok kifejlesztése és elterjesztése.
A kínai MI-ről szóló nemzetközi vita jellemzően a versenyről szól: kié a jobb modell, ki fektet be többet, ki halad gyorsabban. Ezek fontos kérdések, de a képnek csak egy részét mutatják. Hogy egy technológia merre fejlődik, mire használják, és miként viszonyulnak hozzá az emberek, azt a politikai és gazdasági intézmények éppúgy alakítják, mint a társadalmi elvárások és a kulturális hagyományok. Aki Kína MI-fejlődését meg akarja érteni, annak ezekre is figyelnie kell, és az így szerzett tapasztalatok a mesterséges intelligencia globális jövőjéről szóló vitához is hozzájárulhatnak.
A PPKE BTK Kínai Tanszéke és Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoportja 2026. november 20-án „KínAI – Kína az algoritmusok korában” címmel interdiszciplináris konferenciát rendez a PEACH (Pázmány East Asia Club, Hungary) sorozat keretében. Az előadók egyebek mellett a következő kérdésekre keresik a választ: Hogyan fonódnak össze az állami stratégiai célok és a vállalati innováció? Miként alakítja át az MI Kína gazdaságát, társadalmát és kormányzását? Milyen szerepe van az MI-nek a technológiai önállóságra irányuló törekvésekben és a nagyhatalmi versengésben? Hogyan szabályozza Kína az adatokat és az algoritmusokat? Miként formálja az MI a kulturális hagyományokhoz való viszonyt, a vallási és irodalmi gyakorlatokat, valamint a kultúrák közötti kommunikációt, és hogyan gondolkodnak Kínában az MI etikai és filozófiai kérdéseiről? A konferencia célja, hogy a különböző tudományterületek nézőpontjait összekapcsolva megmutassa, mit jelent az MI Kína számára, és mit jelent Kína a mesterséges intelligencia jövője szempontjából.
A konferenciára az „Ember és gép határán – Mesterséges intelligencia, etika és új szabályozási normák” című nemzetközi kutatási projekt keretében kerül sor (https://aiethics.ppke.hu/).
A rendezvényen film- és hangfelvétel kizárólag a szervezők előzetes, írásos engedélyével készíthető.
Időpont: 2026. november 20. (péntek) 9:00–16:00
Nyelv: magyar
Helyszín: PPKE BTK Sophianum, 1088 Budapest, Mikszáth Kálmán tér 1., 111. terem
Főszervező: Talárovich Orsolya
Kapcsolat: talarovichorsolya (kukac) gmail.com
FB esemény: https://www.facebook.com/events/1901682064543603
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
A konferenciát a PPKE BTK Nemzetközi és Politikatudományi Intézete támogatja.
A programfüzet letölthető innen.
PROGRAM
Az MI működés közben – Robotika, hétköznapok és innováció
9:00–9:05 Köszöntő: Salát Gergely
9:05–9:25 Halmai Dzsenifer és Nyírő András: Ez az előadás nem a robotokról szól
9:25–9:45 Horváth Levente: Az MI nem a jövő, hanem a jelen – A mesterséges intelligencia hétköznapjai Kínában
9:45–10:05 Goreczky Péter: A mesterséges intelligencia és Kína ipari fölénye
10:05–10:25 Bánhidi Ferenc: A mesterséges intelligencia innovációs rendszere Kínában – az állam, a vállalatok és a tudományos szféra együttműködése
10:25–10:45 Kávészünet
Betű és törvény – Hagyomány, jog és szabályozás az MI korában
10:45–11:05 Csibra Zsuzsanna: Az MI alkalmazása a klasszikus kínai szövegek értelmezésében
11:05–11:25 Cserkész Gábor: A Digitális Kínától az MI-natív társadalomig: mesterséges intelligencia, technológiai szuverenitás és emberközpontúság a kínai fejlődési modellben
11:25–11:45 Czine Ágnes: Mesterséges intelligencia és igazságszolgáltatás Kínában: a Smart Courtoktól a digitális társadalomig
11:45–12:05 Hegyi Henrietta: Kinek a biztonsága? Az MI-szabályozás és a technológiai fejlődés dilemmái Európában és Kínában
12:05–13:05 Ebédszünet
Ember és algoritmus – Az MI társadalmi és kulturális dimenziói
13:05–13:25 Talárovich Orsolya: A kultúra algoritmusai: a kínai mesterséges intelligencia szerepe a nemzetközi kommunikációban
13:25–13:45 Gulyás Anett: Hogyan szolgálja az MI az időseket Kínában?
13:45–14:05 Torma Laura: A mesterséges intelligencia és a kínai webirodalom
14:05–14:25 Porkoláb Vivien: A mesterséges intelligencia és a digitális rituálék szerepe a kortárs kínai vallásosságban
14:25–14:40 Kávészünet
Kódolt erőviszonyok – Geopolitikai versengés az MI korában
14:40–15:00 Buzna Viktor: Adathatalom és nagyhatalmi versengés: Tajvan digitális geopolitikájának háromszintű elemzése
15:00–15:20 Eszterhai Viktor: MI a fizikai térben: Az amerikai és a kínai fejlesztési modellek összehasonlító elemzése
15:20–15:40 Kusai Sándor Zoltán: A mesterséges intelligencia és a kínai külpolitika kihívásai
RÉSZLETES PROGRAM
Az MI működés közben – Robotika, hétköznapok és ipari innováció
9:05–9:25: Ez az előadás nem a robotokról szól (Halmai Dzsenifer és Nyírő András, Lianta Zrt.)
Ma minden az MI-ról és a robotikáról szól. Minket most nem a robotok érdekelnek, hanem azok az emberek, akik a robotokat elindítják hódítóútjukra. Két év alatt egy új vállalkozói osztály lépett színre Kínában, és arra készülnek, hogy meghódítsák a világpiacot a robotjaikkal. Fiatalok, tehetségesek és nagyon gyorsak. Elődeik, az autóipari és csúcsmenedzserek külföldön ugyanazt próbálták folytatni, amivel Kínában sikeresek lettek. A mostaniak szakítottak ezzel a rátartisággal, érzik, hogy az egyre zordabb világpiaci trendek mellett az lesz sikeres, aki hajlandó alkalmazkodni. Kéthetes üzleti utunk kapcsán ambiciózus fiatal vállalkozókkal ismerkedtünk meg, és közülük mutatunk be 9 portrét a kínai gazdaság feltörekvő új generációjából.
9:25–9:45: Az MI nem a jövő, hanem a jelen – A mesterséges intelligencia hétköznapjai Kínában (Horváth Levente igazgató, Eurázsia Központ, Neumann János Egyetem; volt sanghaji főkonzul)
Miközben Európában a mesterséges intelligenciáról szóló diskurzus jelentős részét továbbra is a technológia jövőbeli lehetőségei, kockázatai és szabályozási kérdései határozzák meg, Kínában az MI már számos területen a mindennapi élet szerves részévé vált. Az előadás a Magyarország és Kína között rendszeresen ingázó kutató személyes tapasztalatain és helyszíni megfigyelésein keresztül mutatja be a mesterséges intelligencia gyakorlati alkalmazásait a kínai társadalomban. Konkrét példák segítségével vizsgálja az MI térnyerését a film- és médiaiparban, a digitális tartalomgyártásban, a városirányításban, a közlekedésben, az intelligens járművekben, a közszolgáltatásokban és a hétköznapi fogyasztói alkalmazásokban. Az előadás célja nem a technológiai megoldások részletes elemzése, hanem annak bemutatása, hogy az MI miként alakítja át a kínai társadalom mindennapi működését, az emberek szokásait és a technológiához való viszonyát. A kínai tapasztalatok egyúttal lehetőséget kínálnak az európai és kínai digitalizációs folyamatok összehasonlítására, valamint a technológiai fejlődés társadalmi és etikai következményeinek megvitatására.
9:45–10:05: A mesterséges intelligencia és Kína ipari fölénye (Goreczky Péter vezető kutató, Magyar Külügyi Intézet)
Kínában a nyílt MI-modellek széles körű használata gyorsítja az innovációt és csökkenti a fejlesztési költségeket. Az MI gyárakban, logisztikai rendszerekben és robotikai alkalmazásokban történő elterjedése pedig segíti a még hatékonyabb ipari alkalmazások kifejlesztését. Ez a stratégia hosszabb távon erősítheti Kína szerepét a globális termelési és ellátási láncokban azáltal, hogy növeli a kínai gyártás hatékonyságát és versenyképesebbé teszi a kínai ipari termékeket. Emellett a kínai MI-modellek külföldi elterjedése új technológiai függőségeket és piaci kapcsolatokat alakíthat ki. Kína így nemcsak termékek és ipari alkatrészek beszállítójaként, hanem az ipari MI-megoldások egyik meghatározó forrásaként is erősítheti nemzetközi pozícióját.
10:05–10:25: A mesterséges intelligencia innovációs rendszere Kínában – az állam, a vállalatok és a tudományos szféra együttműködése (Bánhidi Ferenc közgazdász, Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport, PPKE BTK)
Az előadás a kínai mesterségesintelligencia-fejlesztés intézményi hátterét vizsgálja: hogyan kapcsolódik össze az állami stratégia, az akadémiai kutatás és a vállalati innováció. A hármas spirál modelljét felhasználva mutatja be, hogy a kormányzat nem részletes technológiai megoldásokat ír elő, hanem a nemzeti prioritások, az infrastruktúra, a finanszírozás és a szabályozási keretek meghatározásával alakítja az innováció feltételeit. A kutatási felfedezések egyetemeken, nemzeti laboratóriumokban és nagyvállalatokon belül születnek, miközben a közbeszerzés, a regionális klaszterek és az állami vállalatok segítik elterjedésüket. A Zhejiang Lab, a DeepSeek, valamint a pekingi, sanghaji, és más regionális központok példáin keresztül az előadás úgy értékeli, hogy a kínai innovációs modell erőssége a koordináció és a verseny egyidejű működése, korlátai pedig az egyenlőtlen erőforrás-hozzáférésből, a minőségi kihívásokból és a kereskedelmi hasznosítás hiányosságaiból fakadnak.
Betű és törvény – Hagyomány, jog és szabályozás az MI korában
10:45–11:05: Az MI alkalmazása a klasszikus kínai szövegek értelmezésében (Csibra Zsuzsanna habilitált egyetemi adjunktus, Kínai Tanszék, PPKE BTK)
A klasszikusok értelmezése minden korszakban a kínai filológiai kutatások fókuszában állt, a szöveginterpretációk jelentősége azonban messze túlmutat a filológia határain. Az aktuális olvasatok ideológiai iránymutatást, filozófiai megújulást jelenthettek, melyek hosszú időszakokra keretet adhattak a kínai civilizáció alakulásának. A mesterséges intelligencia alkalmazása a szövegértelmezés terén is új fejezetet nyitott. A klasszikus szövegek esetében például a központozás hiánya vagy a ritka írásjegyek használata megnehezíti a szintaktikai egységek felismerését és a fogalmak értelmezését, így a mesterséges intelligencia a szövegek belső összefüggéseinek átfogóbb feltérképezésével könnyebben adhat megoldásokat egyes szöveghelyek interpretációjára. Az előadás azokat a kísérleteket igyekszik bemutatni, amelyek a szövegelemzési módszerek MI által támogatott lehetőségeire építenek, és a szövegbéli mintázatok eredményesebb feltárásával szeretnének közelebb kerülni a tartalmi vonatkozásokhoz.
11:05–11:25: A Digitális Kínától az MI-natív társadalomig: mesterséges intelligencia, technológiai szuverenitás és emberközpontúság a kínai fejlődési modellben (Cserkész Gábor vezető digitálisszolgáltatás-tervezési szakértő, Magyar Telekom; elnök, Kínai Művészeti Központ; alelnök, Magyar–Kínai Baráti Társaság)
Kína a mesterségesintelligencia-stratégiáját a Digitális Kína (数字中国) átfogó társadalom- és gazdaságfejlesztési koncepciójának összefüggésében alakítja. Az előadás arra keresi a választ, hogy az MI rendszerszintű integrációja miként alakítja át az állam, a gazdaság és az egyén viszonyát, valamint milyen új függőségi és hatalmi struktúrákat hoz létre. Kiemelt figyelmet kap a kínai technológiai szuverenitás, a vertikálisan integrált digitális ökoszisztémák, az MI-natív infrastruktúrák és a megtestesült intelligencia (具身智能) társadalmi jelentősége. A kínai és az európai fejlődési modellek összehasonlításán keresztül vizsgálja a hatékonyság, az állami kontroll, az adat-önrendelkezés és az emberközpontúság közötti feszültségeket. Célja annak feltárása, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése milyen új filozófiai, etikai és társadalmi kérdéseket vet fel az ember és a technológia jövőbeni kapcsolatában.
11:25–11:45: Mesterséges intelligencia és igazságszolgáltatás Kínában: a Smart Courtoktól a digitális társadalomig (Czine Ágnes tanszékvezető egyetemi tanár, Állam- és Jogtudományi Kar, Károli Gáspár Református Egyetem)
Kína a mesterséges intelligencia alkalmazásának egyik legfontosabb globális kísérleti terepévé vált. Az úgynevezett Smart Court-rendszer keretében a digitális technológiák és az algoritmusokon alapuló döntéstámogató megoldások az igazságszolgáltatás működésének számos elemét átalakítják. Az előadás a kínai intelligens bíróságok bemutatásán keresztül vizsgálja a mesterséges intelligencia szélesebb társadalmi hatásait. A jogi alkalmazások elemzését tágabb összefüggésbe helyezve bemutatja, hogy miként formálja az MI a gazdaságot, az állami működést, az oktatást, valamint az emberi kapcsolatokat és kommunikációt. Külön figyelmet kapnak azok az etikai, filozófiai és morális kérdések, amelyek az automatizált döntéshozatal, az adatfelhasználás, a felelősség, az átláthatóság és az emberi autonómia kapcsán vetődnek fel. A kínai példa lehetőséget kínál annak vizsgálatára, hogy a mesterséges intelligencia a hatékonyság növelésének eszköze-e csupán, vagy egyúttal olyan társadalmi változásokat is előidéz, amelyek a jog, az igazságosság és az emberi méltóság hagyományos fogalmainak újragondolását teszik szükségessé.
11:45–12:05: Kinek a biztonsága? Az MI-szabályozás és a technológiai fejlődés dilemmái Európában és Kínában (Hegyi Henrietta kiberbiztonsági szakértő)
Az információbiztonságot a közbeszéd gyakran a személyes adatok védelmével azonosítja, holott a technológiai rendszerek biztonsága üzleti, társadalmi és állami érdekek metszéspontjában alakul. A mesterséges intelligencia térnyerése különösen élesen veti fel a kérdést: mit tekintünk védendő értéknek, milyen kockázatokat tartunk elfogadhatónak, és ki jogosult ezek meghatározására? Az előadás az Európai Unió és Kína eltérő megközelítéseit hasonlítja össze, különös tekintettel a jogszabályok, szabványok és állami fejlesztéspolitikák szerepére. Míg Európában a kockázatalapú megfelelőségi követelmények és azok gazdasági következményei kerülnek előtérbe, Kínában az államilag koordinált innováció, a technológiai önállóság és a politikai kontroll összefüggései kapnak hangsúlyt. A vizsgálat központi kérdése, hogy a két megközelítés milyen kompromisszumokat teremt a biztonság, a versenyképesség és a társadalmi érdekek között, illetve milyen szerepet játszhatnak ezek a globális technológiai verseny alakulásában.
Ember és algoritmus – Az MI társadalmi és kulturális dimenziói
13:05–13:25: A kultúra algoritmusai: a kínai mesterséges intelligencia szerepe a nemzetközi kommunikációban (Talárovich Orsolya doktorandusz, Társadalomtudományi Doktori Iskola, PPKE BTK)
Amikor mesterséges intelligencia fogalmazza meg üzeneteinket, vajon csak a szavainkat alakítja, vagy a kultúrák közötti kapcsolatainkat is? A kínai fejlesztésű MI-rendszerek egyre nagyobb szerepet kapnak a nemzetközi kommunikációban: üzleti leveleket írnak, ügyfelekkel beszélgetnek, szövegeket fordítanak és igazítanak a különböző piacok nyelvi és kulturális sajátosságaihoz. Működésüket azonban nemcsak technikai szempontok határozzák meg: a tanítóadatok, a nyelvi környezet, a fejlesztői döntések és a szabályozás révén kulturális mintázatok is beépülhetnek ezekbe a rendszerekbe. Az előadás friss nemzetközi kutatások alapján vizsgálja, hogy miként jelenhetnek meg kínai kulturális és kommunikációs sajátosságok az MI által létrehozott szövegekben, és miként befolyásolhatják ezek a nemzetközi üzleti és mindennapi interakciókat. A központi kérdés az, hogy amikor a mesterséges intelligencia közvetítésével kommunikálunk, kinek a kulturális logikája érvényesül, és ez hogyan alakíthatja a kultúrák közötti kapcsolatokat.
13:25–13:45: Hogyan szolgálja az MI az időseket Kínában? (Gulyás Anett egyetemi adjunktus, Kínai Tanszék, PPKE BTK)
Kínában 2025 végén a 16–59 évesek száma 851 millió fő volt, míg a 60 évnél idősebb lakosság száma 323 millió, a 65 évnél idősebbeké pedig 224 millió fő. Minden előrejelzés szerint a következő tíz évben az idősek aránya a kínai társadalomban egyre nagyobb lesz. Az elmúlt években jelentősen nőtt Kínában a születéskor várható élettartam mind a nők, mind pedig a férfiak körében. A tizenötödik ötéves terv iránymutatása értelmében az egészségügy fejlesztése, az egészségben eltöltött évek számának meghosszabbítása, a betegségmentes öregkor támogatása, az idősgondozás hálózatának kiépítése a nagyvárosokon kívül a kisvárosokban és a falvakban fontos kormányzati célként jelenik meg. A kormányzati irányelvhez szorosan kapcsolódik az ezüstgeneráció komplex segítése a digitális térben, a mesterséges intelligencia bevonása a mindennapok élvezetesebb és kényelmesebb megéléséhez. Hogyan állítja Kína az öregedő társadalom szolgálatába az MI-technológiát? Az előadás ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni.
13:45–14:05: A mesterséges intelligencia és a kínai webirodalom (Torma Laura doktorandusz, ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola, sinológia program)
A mesterséges intelligencia széles körben elérhetővé válása a kínai irodalmat sem hagyta érintetlenül. Az előadás az MI megjelenésének a kínai webirodalmi alkotásokra és a webirodalmi platformok szabályozására gyakorolt hatását vizsgálja. Kiemelt figyelmet kap az MI mint alkotói eszköz, az MI és az emberi alkotás határa, illetve ezek hatása a webirodalmi alkotások monetizációjára. A kutatás megvizsgálja, hogy a kínai webirodalom mely területein, milyen céllal jelenik meg a mesterséges intelligencia, valamint hogy a nagyobb webirodalmi platformok (Fanqie Xiaoshuo, Jinjiang Wenxuecheng) hogyan tekintenek a mesterséges intelligenciának az irodalmi alkotás folyamatában való használatára. Az előadás továbbá kitér az MI és az irodalom egyik határterületére, az MI-alapú interaktív fikcióra (wenyou 文油, moniqi 模拟器), amelynek kínai megjelenését és terjedését konkrét példákon keresztül vizsgálja.
14:05–14:25: A mesterséges intelligencia és a digitális rituálék szerepe a kortárs kínai vallásosságban (Porkoláb Vivien okleveles politológus, PPKE BTK)
Az előadás a mesterséges intelligencia és a digitális rituálék szerepét vizsgálja a kortárs kínai vallásosságban. Kiindulópontja egy látszólagos ellentmondás: az a jelenség, hogy a fizikai vallási terek szigorú állami szabályozása mellett a digitális vallási gyakorlatok robbanásszerűen terjednek. A kutatás arra kérdez rá, hogy miként alakítja át a generatív MI és a platformalapú média – elsősorban a WeChat, a Douyin és a Xiaohongshu – a szakrális tartalmat egyéniesített, rituális formákká. Az elméleti keret a digitális vallás és a techno-animizmus fogalmaira épül, utóbbit szűk értelemben, a technikai rendszereknek tulajdonított cselekvőképességként használva. A vizsgálat kvalitatív tartalomelemzésen, online etnográfián és MI-alapú vallási chatbotokkal folytatott interakciókon alapul. Az előadás azt mutatja be, hogy a digitális rituálék – virtuális tömjénégetés, digitális jóslás, istenség-chatbotok – nem deszakralizálják a kínai vallási gyakorlatokat, hanem lehetővé teszik és kifejezésre juttatják az egyéni, autonóm és rugalmas spirituális biztonságérzetet a nyilvános szférával szemben.
Kódolt erőviszonyok – Geopolitikai versengés az MI korában
14:40–15:00: Adathatalom és nagyhatalmi versengés: Tajvan digitális geopolitikájának háromszintű elemzése (Buzna Viktor vezető kutató, Magyar Külügyi Intézet)
A mesterséges intelligencia gyors terjedése új dimenziókat nyitott a nagyhatalmi versengésben: az adatok, a digitális infrastruktúrák és platformok ellenőrzése egyre jelentősebb geopolitikai tényezővé válik. A nemzetközi kapcsolatok elmélete ugyanakkor egyelőre nem rendelkezik olyan átfogó értelmezési koncepcióval, amely képes lenne e folyamatok összefüggéseinek megragadására. Az előadás az adathatalom (datapower) háromszintű értelmezésére tesz javaslatot, megkülönböztetve az infrastrukturális függőségek, a digitális platformok által közvetített láthatóság és az adatkormányzás intézményi dimenzióit. Az elméleti keretet Tajvan példáján keresztül alkalmazza, ahol az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió digitális befolyása és szabályozási modelljei találkoznak. Az előadás célja annak bemutatása, hogy a digitális geopolitikában a hatalom nem pusztán az erőforrások birtoklásából, hanem a technológiai függőségek, az információáramlás és az intézményi környezet alakításának képességéből is fakad.
15:00–15:20: MI a fizikai térben: Az amerikai és a kínai fejlesztési modellek összehasonlító elemzése (Eszterhai Viktor tudományos munkatárs, John Lukacs Intézet, Nemzeti Közszolgálati Egyetem; vezető kutató, Magyar Külügyi Intézet)
Míg a nyugati közbeszédet a mesterséges intelligenciával kapcsolatos apokaliptikus félelmek és a tőkebefektetések megtérülési dilemmái uralják, a jelen kutatás homlokterében a globális technológiai versenyben kirajzolódó alternatív fejlődési pályák rendszerszintű vizsgálata áll. A felállított hipotézis szerint Kína alapvetően eltérő logika mentén halad – részben a demográfiai és társadalmi kényszerek miatt –, így az MI-t nem elvont szoftvertermékként, hanem a fizikai infrastruktúra és a mindennapi élet szerves részeként építi be. A kutatás módszertanilag egy összehasonlító elemzés segítségével szembesíti az Egyesült Államok szoftver- és alapmodell-orientált, valamint Kína ipari gyártási bázisra, fizikai integrációra és helyi rendszerekre épülő modelljét. A vizsgálat konklúziója, hogy míg a digitális világ idegrendszerét az USA hozta létre, az automatizált jövő fizikai testét egyre inkább Kína építi, ami jelentős világgazdasági és geopolitikai implikációkkal jár.
15:20–15:40: A mesterséges intelligencia és a kínai külpolitika kihívásai (Kusai Sándor Zoltán címzetes egyetemi docens, PPKE BTK; volt pekingi magyar nagykövet)
Az MI megállíthatatlan, de ma még csak részlegesen és nehezen átlátható rövid-, közép- és hosszú távú hatást gyakorol a kínai gazdaság, társadalom, szellemi élet és belpolitika transzformációjára. E hatások – többszörös áttételeken keresztül – masszívan megjelennek az átfogó kínai transzformáció egyik legfontosabb külső következményében, esszenciális externális funkciójában, a kínai külpolitikában is. Már egy jó ideje folyik a kínai külpolitika összetett átalakulása, amelyet – a belső feltételrendszer változása mellett – a hidegháborús jellegű konfliktusokon keresztül kibontakozó, elkerülhetetlen világrendváltás is jelentősen befolyásol. Az MI felfutása tovább gyorsítja, árnyalja és perfektuálja a kínai külpolitikai transzformációt. Az előadás a Kína előtt álló legfontosabb aktuális nemzetközi kihívásokra is tekintettel kísérli meg összefüggéseiben értelmezni e külpolitikai transzformációt, az MI ebben játszott szerepét, illetve bizonyos prognózisokat megfogalmazni, és magyar szempontból is értelmezhető konklúziókat levonni.