X. PEACH Junior hallgatói konferencia

2026. április 25. (szombat) 9:00–14:00

A konferencia időpontja: 2026. április 25. (szombat) 9:00–16:00

A konferencia helyszíne: PPKE BTK Sophianum (1088 Budapest Mikszáth Kálmán tér 1.), 108-as terem.

PROGRAM

09:00:–09:05    Köszöntő: Salát Gergely

I. PÉNZ, HATALOM, DIGITALIZÁCIÓ

09:05–9:25    Kugler Péter: A kínai nyílt forráskódú mesterséges intelligencia modellek kiberbiztonsága

09:25–9:45    Breier Erik: A kínai pénzügyi digitalizáció politikai vonatkozásai

09:45–10:05    Fülöpp Kinga: A Szabad és Nyitott Indo–Csendes-óceáni vízió szerepe a japán külpolitikai stratégiában

10:05–10:25    Oláh Georgina: A Pokemon franchise hatása a Nintendo részvényére

10:25–10:40    Kávészünet

II. ÁZSIA ALULNÉZETBŐL

10:40–11:00    Petneházy-Talárovich Orsolya: Városi álmok és valós korlátok: a kínai fiatal diplomások életkezdésének dilemmái

11:00–11:20    Krajnyák Petra: A gyermekpornográfia és a pedofília normalizálását elősegítő kiskapuk Japánban

11:20–11:40    Tokai Attila: A kínai buddhista megújulás Malajziában

11:40–12:30    Ebédszünet

III. A SZAVAK EREJE

12:30–12:50    Mátyás Anna Réka: Egy kínai diplomáciai küldöttség 1906-os magyarországi látogatása

12:50–13:10    Torma Laura: A zhiqing webirodalom alkotói és fogyasztói közössége

13:10–13:30    Száz Marianna: Kofun-kori kard, ecset és vasi vászon – Száztizenöt írásjegy és az év kandzsija

13:30    Eredményhirdetés

ABSZTRAKTOK 

I. PÉNZ, HATALOM, DIGITALIZÁCIÓ

09:05–09:25 A kínai nyílt forráskódú mesterséges intelligencia modellek kiberbiztonsága (Kugler Péter, kiberbiztonsági mesterképzési szak, Nemzeti Közszolgálati Egyetem)

A kutatásban egyrészt a kínai MI kiberbiztonsággal kapcsolatos szabályozási környezet kerül bemutatásra, másrészt a nyílt forráskódú MI-hoz kapcsolódó kiberbiztonsági sérülékenységek, és problémák. A főbb nyílt forráskódú MI modellek vizsgálata történt statikus kódelemzésssel és függőségi sérülékenységi vizsgálattal, illetve a nyugati és a kínai szabályozási megfelelés, ezek különbségei is feltérképezése kerültek. A vizsgált kínai MI modelleknél több súlyos sérülékenység is megjelent, illetve eltérések mutathatóak ki a legjobb ipari gyakorlattól. A függőségi sérükékenységi vizsgálatnál minimális mennyiségű és súlyosságú probléma jelent meg. A szabályozói összehasonlításnál a legnagyobb különbség egyrészt a kínai társadalom és rendszerközpontú gondolkodás hangsúlya, másrészt a transzparencia megjelenése az állam felé kötelező, az egyén (felhasználó) felé jóval korlátozottabb.

09:25–09:45 A kínai pénzügyi digitalizáció politikai vonatkozásai (Breier Erik, világgazdaság doktori program, BCE)

A kínai társadalom egy évtized alatt a készpénzalapú fizetési rendszerről közvetlenül a digitális fizetésre állt át, át ugorva a bankkártyás rendszert. Ez a rendkívül gyors átalakulás nem csupán a technológiai innovációknak, hanem a sajátos kínai szabályozási környezetnek, az állam és a technológiai vállalatok közötti együttműködésnek, valamint a kezdeti szabályozói rugalmasságnak is köszönhető. Az előadásom célja annak bemutatása, hogy milyen döntéshozatali mechanizmusok és politikai-gazdasági tényezők tették lehetővé a 2015 előtti gyors pénzügyi digitalizációt Kínában valamint, hogy ezt követően milyen irányban és milyen okokból alakult át a szabályozási megközelítés.

09:45–10:05 A Szabad és Nyitott Indo–Csendes-óceáni vízió szerepe a japán külpolitikai stratégiában (Fülöpp Kinga, Kelet-Ázsia tanulmányok mesterképzés, PPKE)

Mark Carney 2026 januárjában egy brutális valóságról, és a fennálló világrend végéről beszélt. Ugyanakkor kiemelte: a középhatalmak nem tehetetlenek, és megvan rá a képességük, hogy saját értékrendjük szerint maguk is aktívan alakítsák az új nemzetközi rendet. Japán esetében ez különösen releváns, és a 2016-ban meghirdetett Szabad és Nyitott Indo–Csendes-óceáni vízió (FOIP) eszközt biztosít arra, hogy aktívan formálja stratégiai környezetét. A FOIP azonban nem egy statikus narratíva. Meghirdetése óta többször pontosították, finomították vagy bővítették a koncepciót. Kérdés, hogy pontosan mi késztette a japán kormányokat arra, hogy ennyiszer „kiigazítsák” a meghirdetett víziót. Kik ennek a folyamatnak a főszereplői? Milyen szerepet tölt be pontosan a FOIP a japán külpolitikai stratégiában? Jelen előadás célja, hogy az Egyesült Államok hatásának vizsgálatán keresztül választ adjon ezekre a kérdésekre, és ezáltal mélyebb betekintést nyújtson a XXI. századi japán külpolitika dinamikájába.

10:05–10:25 A Pokemon franchise hatása a Nintendo részvényére (Oláh Georgina, nemzetközi gazdaság és gazdálkodás mesterképzés, METU)

A tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a 2025. február 27-én megtartott Pokémon Presents esemény kimutathatóan befolyásolta e a Nintendo Co. Ltd. részvényének árfolyamát. A kutatás az eseményvizsgálati módszertanra épült, amely a tényleges és a piaci modell által becsült várható hozamok eltérésén keresztül méri az események piaci hatását. A vizsgálat során a Nintendo részvényének hozamait a Nikkei 225 indexhez viszonyítva elemeztem, 120 napos becslési ablakkal és több különböző hosszúságú eseményablakkal (±1, ±5 és ±20 nap). Az eredmények alapján a Pokémon Presents esemény napján ugyan megfigyelhető egy pozitív abnormális hozam, azonban egyik vizsgált eseményablakban sem bizonyult statisztikailag szignifikánsnak. A kumulált abnormális hozamok (CAR) értékei alacsonyak voltak, a t statisztikák és p értékek pedig minden esetben a nullhipotézis megtartását indokolták. A robusztussági vizsgálatok megerősítették, hogy az esemény nem váltott ki mérhető piaci reakciót, ami összhangban áll a hatékony piacok elméletével és az eseményvizsgálati szakirodalommal. A kutatás eredményei arra utalnak, hogy a vállalatspecifikus bejelentések csak akkor képesek tartós árfolyamhatást kiváltani, ha valódi, a befektetők számára új és értékelhető információt hordoznak.

II. ÁZSIA ALULNÉZETBŐL

10:40–11:00 Városi álmok és valós korlátok: a kínai fiatal diplomások életkezdésének dilemmái (Petneházy-Talárovich Orsolya, Kelet-Ázsia mesterképzés)

Az előadás a 25-30 éves, főként városi, felsőfokú végzettségű kínai fiatalok életkezdésének strukturális dilemmáit vizsgálja. Arra keres választ, miként alakítja át a felsőoktatási expanzió, a diplomás túlkínálat, a pályakezdő jövedelmek mérsékelt szintje, valamint a munkaerőpiacon felértékelődő, közvetlenül hasznosítható készségek együttese a diploma mobilitási értékét a mai Kínában. Az elemzés kitér az új foglalkozások megjelenésére, a pretend to work jelenségre és a guanxi szerepére is, miközben amellett érvel, hogy a siker lehetősége továbbra is fennáll, de egyre inkább specializált, technológiaintenzív pályákhoz kötődik.

11:00–11:20 A gyermekpornográfia és a pedofília normalizálását elősegítő kiskapuk Japánban (Krajnyák Petra, Kelet-Ázsia tanulmányok mesterképzés)

Japán a világgazdaság megkerülhetetlen szereplője, a köztudatban biztonságos, tiszta turistaparadicsomként él, az idilli felszín alatt azonban számos súlyos társadalmi probléma vár megoldásra. Ezek egyike a gyermekpornográfia, valamint a pedofíliát normalizáló gyakorlatok. 2025 októberében a Japán Football szövetség technikai igazgatóját, Kageyama Masanagát ítélték 18 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre gyermekpornográfia birtoklásáért, nézésért és importálásáért.12 Szintén ebben a hónapban derült ki a Kyodo News 3 nyomozásának köszönhetően, hogy a japán szexturisták is közreműködnek Laoszban a kiskorúak szexuális kizsákmányolásához. A lap újságíróját egy csapat japán férfi egy „földalatti” bordélyba invitálta, hogy tizenéves lányok „szolgáltatásait élvezzék.” Ezt követően a helyi japán nagykövetség honlapján figyelmeztette a japán állampolgárokat, hogy kerüljék a kizsákmányoló tevékenységekben való részvételt, emellett felhívták a figyelmet arra, hogy a gyermekprostitúció és pornográfia külföldi igénybevételéért hazájukban is jogi következményei vannak.4 2021-ben Suzuki Kenya mangaművészt gyermekpornográf könyvek importálásáért tartóztatták le, 2017-ben pedig a nemzetközileg is elismert Rurouni Kenshin című manga alkotóját, Nobuhiro Watsukit állították elő 15 éves és annál fiatalabb lányokról készült meztelen képek birtoklásáért. Egy független kutatás megállapította, hogy Japánban széles körben elérhető a gyermekpornográfia - kereskedelmi termékekként, nyíltan kiállítva, kiskereskedelmi üzletekben, online értékesítve-, és a hatóságok nem végzik hatékonyan ellenőrzését, felügyeletét és szabályozását, ez pedig lehetővé teszi, hogy a fentebb említettekhez hasonló bűncselekményekre meglehetősen gyakran kerüljön. Ugyan Japán 1999-ben betiltotta az élőszereplős gyermekpornográfia készítését és terjesztését, birtoklását csupán 2014-ben tették illegálissá. Azonban a törvény nem vonatkozik a grafikus termékekre, amelyek kiskorúakat ábrázolnak apró bikiniben és szexuális pózokban. A nyíltan gyermekpornográfiaként hirdetett DVD-k mellett olyan pornográf tartalmú animációs termékek is kaphatók az országban, amelyek szereplőit fizikai megjelenésük alapján 18 év alattiaknak gyanítják, vagy egyenesen 18 éven alattiakként hirdetik őket. A „virtuális gyermekpornográfia”5 jogi helyzete tisztázatlan, ez pedig különösen nagy problémát jelent, hiszen felhasználhatóak a gyerekek szexuális tevékenységekre való kényszerítésére, de a fogyasztót is felbátoríthatják, hogy „valódi” gyerekekkel is megtapasztalja a látottakat. Az amerikai külügyminisztérium 2013-as jelentésében „a gyermekpornográfia gyártásának és kereskedelmének nemzetközi központjaként” jellemezte Japánt, és ez az állítás napjainkban is megállja a helyét.

11:20–11:40 A kínai buddhista megújulás Malajziában (Tokai Attila, Történelemtudományi Doktori Iskola, ELTE)

A malajziai buddhizmus egyedi színt képvisel a délkelet-ázsiai térségben, eredete az ókori királyságok idejére nyúlik, a 12. század elejétől azonban az uralkodók népükkel együtt áttértek az iszlámra, így a buddhizmus csak a 19. század végén jelent meg a brit adminisztráció égisze alatt bevándorló kínai munkások révén. Ez a „modern buddhizmus” állami pártfogás nélkül terjedt el Malájföldön. 1925-ben megalakult a Penang Buddhista Egyesület, 1952-ben pedig megérkezett Sri Dhammananda szingaléz szerzetes, aki a kínai szangha körében meghatározóvá vált. Az 1960-as években a buddhista ifjúsági mozgalom is új lendületet kapott, 1963-ban elindult a Buddhista Ifjúsági Szeminárium, 1970-ben pedig megalapították a Malajziai Buddhista Intézetet. A vallási vezetés a tőkés középosztálybeli hívők kezébe került. Előadásomban a malajziai buddhizmus 20. századi megújulásának folyamatát mutatom be.    

III. A SZAVAK EREJE

12:30–12:50 Egy kínai diplomáciai küldöttség 1906-os magyarországi látogatása (Mátyás Anna Réka, Történelemtudományi Doktori Iskola, KRE)

Az előadás a Qing 清-ház kormánydelegációjának 1905–1906-os alkotmányos tanulmányútjának magyarországi állomását vizsgálja a korai kínai–magyar érintkezések és a globális modernizációs folyamatok összefüggésében. A kutatás arra keresi a választ, miként értelmezhető egy közép-európai térségben zajló találkozás a kínai reformgondolkodás horizontján, és milyen szerepet játszhatott Magyarország a korszak változó világképében. Az elemzés részben a delegáció egyik vezető tagja, Dai Hongci 戴鸿慈 (1853–1910) naplójára is támaszkodik, amely a látogatás kínai nézőpontú értelmezéséhez kínál fontos támpontokat. Az előadás célja, hogy hozzájáruljon a kétoldalú kapcsolatok újraértelmezéséhez, valamint a 20. század eleji Kína és Európa közötti kölcsönös percepciók árnyaltabb megértéséhez.

12:50–13:10 A zhiqing webirodalom alkotói és fogyasztói közössége (Torma Laura, sinológia PhD, ELTE)

A kulturális forradalom alatt vidékre küldött ifjúság emlékeit megörökítő zhiqing irodalom (知青文学 zhiqing wenxue) első, a poszt-Maoista időszak elejére (1970–1980-as évek) tehető fénykorát követően háttérbe szorult. A 2000-es években azonban az internetes irodalom fellendülésével a zhiqing-téma új platformokon, új műfaji formában, új generációk átiratában jelent meg. Amellett, hogy a zhiqing webirodalom a korábbi téma számára a webirodalom jellegzetességeivel új formai lehetőségeket kínál, a szerzőség és a szerzői hitelesség számos kérdését felveti. Az online platformok sajátosságainak köszönhetően továbbá a történelmi és generációs jelentőségű kérdésre való közösségi reflektálásnak és párbeszédnek is utat nyit. A kutatás célja a hagyományos és a webes zhiqing irodalom kapcsolatainak, ill. a webirodalmi platformok mint interaktív irodalmi terek vizsgálata révén utat nyitni a zhiqing irodalom fejlődéstörténetének újraértékelése felé.

13:10–13:30 Kofun-kori kard, ecset és vasi vászon – Száztizenöt írásjegy és az év kandzsija (Száz Marianna, Japán-tanulmányok mesterképzés, KRE)

Jelen tanulmány a kandzsi szerepét vizsgálja a japán eszmetörténetben a Kotosi no Kandzsi (Az év kandzsija) jelenségén keresztül, amely történelmi szempontból keresztül tekinti át a kínai írásjegyek japán nyelvben betöltött funkciójának alakulását a korai írásos emlékektől kezdve a modern nyelvpolitikai reformokig. A kutatás bemutatja az ország írásjegyellenes mozgalmait, illetve azokat a törekvéseket is, amelyek a japán nyelv standardizációját célozták. Az elemzés középpontjában az 1995 óta megrendezett Kotosi no Kandzsi esemény áll, amely egyetlen írásjegyet bemutatva reflektál az adott év társadalmi tapasztalataira. A tanulmány amellett érvel, hogy e rituális jellegű gyakorlat a mai Japánban miként erősíti meg a kandzsi kulturális, történeti és identitásképző jelentőségét.