Egyszeri és megismételhetetlen. E jelzőkkel lehet illetni a 2013-as év kommunikációs szakestjét a Pázmányon. Ahogy megszokhattuk a szervezők minden évben igyekeznek kitalálni egy új témát, ami köré egy pár órás műsor kerekedhet. A tavalyi bál után egy merészebb témát választották, és a szerencsejáték otthonába repítették a hallgatókat. A kaszinóvá alakított Stephaneum azonban semmiképp sem olyan hatást keltett, mint egy szokványos kaszinó. Ide az emberek nyerni jöttek!

Ettől miért lenne más, mint a többi kaszinó (tehetnénk fel joggal a kérdést)? Mert itt mindenki valóban nyert is! S ehhez nem volt szükség a lapok számlálására, beépített emberek alkalmazására, vagy a kocka megbütykölésére. Pusztán azzal nyertessé váltunk, hogy részesei lehettünk az idei szakestnek. Kovács Ákos intézetvezető megnyitó beszédét követően egyetemünk focicsapata, a Saláta kezdte el bemelegíteni a publikumot, no de nem ám edzéssel, hanem egy humoros tánccal. Farkas Célia Krisztina és Vági Zsuzsa zsonglőrelőadása után Adorján Kristóf bűvész következett, akit Tomcsányi Árpád vezetett fel Lackfi János Bűvésznek lenni című költeményével. Hogy ne csak a szemünk káprázzon, arról pedig a Conformity együttes gondoskodott. A zene mellett a programok közt természetesen a tánc sem hiányozhatott. Erdei Viktória és Szövényi-Lux Balázs kiváló munkát végeztek a nyitótánc betanításával, mely átvezette a nézőket aztán a buli hevébe.

A kaszinós programok mellett persze idén sem maradhattak el a már jól bevált elemek, vagyis a gólyaeskü, és a tanárparódia. Oktatóink kifigurázásáért a „felelősök" Horváth Mónika, Sokcsevits Hanna, Marosváry Dániel és Martí Zoltán voltak. Alakításukkal nem csak a diákok, hanem a tanári kar arcára is mosolyt csaltak.

S ha már az oktatóknál járunk, akkor fontos megemlíteni az erre az alkalomra meghirdetett tombolajátékot, melyen a nyeremények a tanárok által felajánlott relikviák voltak. A szelvényekből befolyt összeget pedig a Saláta focicsapatának ajánlották fel. A taps hangerejéből pedig egy hozzá nem értő is megállapíthatta, jó helyre ment a pénz. De ami talán még fontosabb, hogy én, mint néző, ezen az estén jó helyen voltam.

Számadó Péter