Délelőtt 10 órakor találkoztunk a Pollack Mihály téren, a Magyar Rádió épülete előtt. Itt csatlakozott hozzánk egy jól felkészült vezető, Stella Szonya, aki végigkalauzolt bennünket a sétán. A rádió épülete előtt elmesélte, hogy a 20. században a magyar rádiótechnika nagyon modernnek számított, és az írók, költők is rendkívüli módon érdeklődtek iránta. Kosztolányi Dezső előre értesítette a barátait, hogy mikor lesz a rádióban, és kérte, hogy hallgassák őt, de az adásban hihetetlenül furcsa érzés volt számára, hogy tulajdonképpen egy falnak beszél. Akiket még kapcsolatba hoztunk a rádiózással: Babits Mihály, Örkény István, Ottlik Géza.
A hallgatók Pilinszky ifjúkori otthona előtt
Következő állomásunkon a Bródy Sándor utcát kerestük fel, ami híres egykori lakójáról kapta a nevét. Annak a háznak a helyén, melyben egykor az író lakott, ma parkoló üzemel. Megtudtuk, hogy Bródy Sándor törvénytelen fia, Hunyady Sándor gyakori vendég volt a Karinthy családnál. Fia és felesége Karinthyt azzal heccelték, hogy szüntelenül Hunyadyhoz hasonlítgatták. Két fiatal színész eljátszotta, hogy Kosztolányi és Karinthy milyen polgárpukkasztó módon ugratta egymást. A Bródy Sándor utcában megnéztük azt a lakást, ahol egykor Jókai lakott Laborfalvi Rózával. Megtudtuk, hogy Jókai ott írta a Lőcsei fehér asszony és a Gazdag szegények című regényét, illetve az is újdonság volt számunkra, hogy e lakás volt Laborfalvi Róza utolsó lakhelye. Az emeleti körfolyosón a mozaikpadló még korabeli, Jókai és felesége is azon járt-kelt. Ezt követően a Bródy Sándor utca sarkán arra a helyre értünk, ahol Szabó Lőrinc feleségével és annak barátnőjével egykor egy albérletben lakott.
Emich Gusztáv könyvkiadó házának lépcsőkorlátja
A Horánszky utca 16. alatt megtekintettük az egykor pazar Emich-palotát, amely nevét az építtetőről, az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. tulajdonosáról, Emich Gusztávról kapta. A palota ma elhanyagolt, leromlott állapotú, s csak részleteiben emlékeztet az egykori pompára és ragyogásra, ami egykor belengte. A díszes kapubejáró, a Róth Miksa- üvegablakok, a díszes emléktábla az építés évével, az udvar sarkában álló tornyos lépcsőház mind ezt az elmúlt kort elevenítik fel. Továbbhaladva a Horánszky utca 27-ben megtekintettük azt a házrészt, ahol gimnazistaként az egyébként rossz tanuló Pilinszky János lakott a családjával. Mikszáth Kálmán és Mauks Ilona életének két nagyon különböző állomását is szemügyre vehettük. Először a Mária utca 16-ban néztük meg azt a pici lakást, ahol első házasságkötésük után együtt nyomorogtak. Aztán a Mikszáth téren, a Sophianum épületét tekintettük meg, ahol már jóval magasabb életszínvonalon éltek második házasságkötésük után, és ahol Mikszáth meg is halt 1910-ben.
Sétánk utolsó előtti állomása a Reviczky utca 7. volt, ahol Babits Mihály és Szabó Lőrinc lakott hosszabb ideig együtt. A ház az erdélyi gróf Bánffy-család tulajdonában állt, és egy időben Karinthy is lakott itt, erre emléktábla is felhívja a figyelmet. A szomszédban áll a Bánffy-család bérpalotája is, mely a szintén író Bánffy (álnevén Kisbán) Miklóshoz köthető. Zárásként egy rövid némafilm-jelenetet néztünk meg a Baross utcában, ahol egy ideig Kosztolányi élt. A jelenetben a Kosztolányi család életébe tekinthettünk be: az író családapa dolgozni próbál a nappali közepén, a család azonban mindig valahogyan keresztbe tesz neki. Összességében nagyon jól éreztük magunkat, sok érdekes információt tudtunk meg az írókról, költőkről, és reméljük, hogy máskor is részt vehetünk ilyen rendhagyó magyarórán.
Berente Kinga – Marczell Miklós
