A PPKE BTK hallgatóiból álló Boldog Özséb Színtársulat működése során negyedik alkalommal látogatott Csíksomlyóra 2025. november 19–23. között. A látogatás témaköre elsősorban az adventi készületet és karácsony ünnepét készítette elő Csíkszék saját irodalmi, színházi és szakrális népzenei kincseivel, amellett a történeti játékok hagyományát folytatva Szent László és Salamon királyról, továbbá a reformkorról mutatott be egy-egy színdarabot. A BÖSZK ezen az úton nem a híres Csíksomlyói Kegytemplomban tartott előadást, hanem az 1660-as években alapított csíksomlyói ferences gimnázium utódintézményében, a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban tartott tanóra keretében összesen hét előadást, valamint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem helyi karán lépett fel. A Csíkszeredában bemutatott színdarabokat Garamhegyi Gellért rendezte.
A Segítő Mária Gimnázium igazgatójával, Tamás Leventével 2009 óta áll jó kapcsolatban a színjátszókör, Erdély Imre hittantanár és Gál Éva énektanár növendékei már a Ferences iskoladrámák 2–3. kötetének bemutatóján is szerepeltek 2022 júniusában. A Boldog Özséb Színtársulat előadásai a Segítő Mária Gimnázium hittan- és énekóráin hangzottak el a klasszikus receptet felelevenítve: színdarabokkal és megfelelő teológiai és historikus tartalommal bíró népénekekkel hogyan lehet interaktív, teológiai és történeti tartalmat hordozó, egyúttal művészeti eszközöket alkalmazva módon tanítani? A színkör tagjai ehhez vitték haza, azaz a bölcsőjében szólaltatták meg a diákokkal együtt a 18. századi csíksomlyói misztériumdráma-szövegeket, továbbá a csíki székely népi gyűjtésből származó betlehemes-részleteket a saját, szintén helyi dallamváltozatban élő népénekekkel együtt.
Az Erdély Imre által vezetett hitoktatás során Szent László király alakját elevenítette fel a BÖSZK Illei János Salamon király, Lászlónak foglya című drámaelőadásával, melynek keretében Szent László királyt Bereczki Gergely, Salamon királyt Horváth Olivér, Szabolcs fővezért Bérces Soma, Martinus püspököt Varsa Márton, a katonákat Gál Péter és Kimmel Máté alakították. A barokk színjátszásból szinte nélkülözhetetlen allegorikus figurák az egyes szereplők tulajdonságait éneklik el a színpadon vagy igyekeznek befolyásolni a tényleges szereplőket. A Szent László-drámában Ormosi Orsolya, Spissich Karolin és Várallyay Csenge énekhangján a Bosszúállás, a Csalárdság, a Harag, a Kevély Irigység és a Ravaszság jelent meg közülük. Az elhangzó énekeket az adott allegória Képe, jelesül Billédi Boglárka, Hadobás Luca Gizella, Jakobi Johanna, Szatai Dóra és Székely-Kellner Tímea Lídia jelenítette meg a meghatódott diákok előtt az osztályteremben. A résztvevőket Billédi Boglárka Prológusa köszöntötte és Szatai Dóra Epilóusa foglalta össze, a Szent László-énekeket az egész osztály énekelte.
Más osztályok hittanóráin a BÖSZK Medgyesy S. Norbert egyetemi docens, a színkör alapító-vezetője magyarázataival a Szentháromságról, a világ teremtéséről és Jézus Krisztus megtestesüléséről szóló, a diákokkal közösen elmondott csíksomlyói drámarészletekkel, valamint Spissich Karolin és Horváth Olivér megjelenítésében a Szeretet és a Fájdalom kereszt alatti vitájával tanította a tizenéves növendékeket. Gál Éva énekóráin a gregorián dallamvilág hosszú évek óta alapvető lelki és szellemi tápláléka a növendékeknek. Ezért természetes módon hangzott el a magyarországi adventi Alleluja-dallam vagy a Rorate-introitus az egyik énekórán Horváth Luca és a Budapesti Ward Mária Zeneművészeti Szakgimnázium tanára Rudolf Krisztina és növendéke, Szabó Anna előadásában. Másik két énekóra keretében, a Segítő Mária Gimnázium patinás dísztermében Medgyesy S. Norbert összeállításában olyan advent-karácsonyi misztériumjátékot láthattak a diákok, amelyben a világ teremtését és a bűnbeesést csíksomlyói misztériumjáték-szövegekkel, a betlehemi szálláskeresés, angyaljelenés és pásztorhódolat jelenetét pedig csíki székely, kisebb részben pedig alföldi népi betlehemesek szövegével mutatta be a fáradhatatlan színjátszókör. A szólóénekek mellett a diákhallgatóság magyarázatokkal tanított és közösen énekelt, szintén helyi hagyományból származó, tartalmas szövegű népénekekkel (Paradicsom kőkertjében…, Felkelék én jó reggel hajnalban…, A Szűz egy Fiat szült…, Mennyből jövök most hozzátok…) kapcsolódott be az előadásba. Horváth Olivér az Atyaisten hangját, Bereczki Gergely a Fiúisten szerepét, Székely-Kellner Tímea Lídia pedig a Szentlélek szavait varázsolta a meghatódott diákok elé. A bűnbeesett Éva siralmával Hadobás Luca Gizella okozott döbbent csendet, amelyre Mária igenje (Mikor Máriához az Isten angyala…) és bölcsődalai (Kedves álmot hogy szerezne szülöttének…, Gyönyörű szép leány…) Várallyay Csenge előadásában és az angyalok szóló- és közös énekei (Glória…, Serkenjetek, Pásztorok…, Kelj fel, keresztény lélek…, Szép violácska…) Horváth Luca, Jakobi Johanna, Ormosi Orsolya és Spissich Karolin hangján hozták meg a vigasztalást. A szálláskeresés jelenetében a Szent József szerepét recitáló Molnár Domonkos volt a főszereplő, akit jegyesével, Máriával együtt Billédi Boglárka és Bérces Soma fogadósok küldtek el az istállóba. Mókázó Öreg Pásztorként Garamhegyi Gellért varázsolt mosolyt a lelkes diákközönség arcára. A Csordapásztorok szólóénekével Varsa Márton, Pásztorként Horváth Olivér, Kimmel Máté és Szatai Dóra köszöntötték a Gyermek Jézust.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karán, Dr. Lajos Katalin egyetemi docens szervezésében hangzott el Garamhegyi Gellért új modern iskoladrámája Jancsi és Julietta címmel, amely vígjátékként mutatja be a reformkor időszakát, vitáit és társadalmi különbségeit. A Kossuth Lajos elképzeléseivel egyet értő Jancsit Bérces Soma és testvérét, a Széchenyi István terveivel szimpatizáló Juliettát Várallyay Csenge jelenítette meg, Medox jobbágy szerepében Gál Péter, Alfréd inas alakjában Bereczki Gergely lépett fel. Az urizáló Lebehnkanál asszony Ormosi Orsolya és Bitzenbócz uraság Hadobás Luca Gizella játékában jelent meg a színpadon, a nagy sikert arató előadás keretében.
A színkör emlékkönyvének tanúsága szerint az előadások elérték a céljukat. A legtöbb bejegyzés szerint a rendkívüli tanórák felemelő, elgondolkodtató, értést segítő, beleélést adó élményt nyújtottak, újabb bemutatókat és további közös munkát kértek. A csíksomlyói misztériumok és a székely betlehemesek szövegéről írta Erdély Imre hittantanár: „Ezek a szavak teremtenek!”
Az előadások utáni szombati napon a Kis-Somlyó-hegy kálváriáját, a késő középkori Salvator-, továbbá a Szenvedő Jézus- és a Szent Antal-kápolnát, valamint a pünkösdi búcsúmise helyéül szolgáló nyerget tekintették meg a színkör tagjai napos és ködös, jellegzetesen szép őszi időben. Az utazás egyik fénypontjaként a Csíksomlyói Ferences Kolostor (zárt) Könyvtárában a színkör tagjai Albert Leánder ferences házfőnök engedélyével és Fábián Sebestyén ferences testvér segítségével eredetiben tekinthettek meg 15. századi liturgikus kódexeket, Kájoni János ferences egyházzenész kéziratait, pl. a híres Hymnariumot, valamint a 18. századi csíksomlyói drámakéziratokban mindenki megkereshette és azonosíthatta a saját szerepét. A kódexolvasást Muckenhaupt Erzsébet könyvtörténész, muzeológus, e könyvállomány megmentője és tudósa látogatása koronázta meg. A Kegytemplomban Krisztus Király ünnepe előestéjén, november 22-én tartott misén a színkör tagjai énekeltek gregorián énekeket és népénekeket Rudolf Krisztina egyházzenész vezényletével és Bíró János csíksomlyói karnagy orgonakíséretével. A mise végén Szabó Anna, a Ward Mária Zeneművészeti Szakgimnázium egyházzenész növendéke orgonajátékában gyönyörködtünk.
A Boldog Özséb Színtársulat köszöni az MMA Művészetelméleti Tagozatának és vezetőjének, Dr. Solymosi Tari Emőke zenetörténésznek az utazáshoz nyújtott hathatós támogatását. A jelmezeket Kovácsné Zakócs Erzsébet készítette Nagykanizsán.
PPKE BTK Boldog Özséb Színtársulat
Fotó: Molnár Domonkos, Rudolf Krisztina, Szabó Anna
