Milyen szakra jársz és miért erre jelentkeztél? Gondolkodtál esetleg más szakon is?
Régészetet hallgatok, immár a mesterképzésem utolsó évében. Még anno gimnázium alatt gondolkodtam a tárgyrestaurátori szakmán és az építészeten is, de a régészet lényege jobban megfogott: amikor például egy ismert, írott forrás a földből előkerült leletanyag által ’életre kel’.
Miért döntöttél a Pázmány mellett, amikor felvételiztél?
Kisebb létszámú egyetem, mint a nagyobb pesti társai. Szimpatikusabb volt ez az erdei szférája.
Szíriában voltál ásatáson Major Balázzsal. Hol voltatok pontosan - melyik városban, mennyi ideig és hol laktatok?
Idén tavasszal és júliusban egy-egy hónapot. A Szíriai-Magyar Régészeti Misszió (SHAM) elsősorban a keresztes kori Margat (Qal’at al-Marqab) várával foglalkozik, ez a tengerparti zónában fekszik, közel a kikötőkhöz. Az erődítmény közelében volt praktikus laknunk, Jableh és Baniyas melletti kisebb falvakban. Margat mellett a Crac des Chevalliers (Qal’at al-Ḥosn) várában is dolgoztunk két hetet, itt felmérési munkákat végeztünk a szír kollegák felkérésére. Ez az erőd is a keresztes korban épült, jelenleg UNESCO világörökségi helyszíne.
Naponta hány órában foglalkoztatok a terepmunkával? Az ásatáson kívül mire tudtatok még időt szakítani?
Nagyjából napi 8 órát dolgoztunk naponta. Reggel 8-tól kezdtünk, amint felértünk a várba. Mivel a kiutazásunk fő célja az erőd kutatása volt, így a terepmunka szinte az egész napunkat kitöltötte, nem nagyon tudtunk mással foglalkozni. Esténként is gyakran dolgoztunk, erre fel voltunk készülve, ezt vállaltuk. Egyszer-kétszer elmentünk a környékre kirándulni, ez felüdítő, hatalmas élmény volt.
Minek az ásatásán dolgoztatok? Milyen nehézségek merülhetnek fel egy ilyen munka közben?
Margatban több szelvényben is dolgoztak, emellett folyt a korábbi évek leletanyagainak a restaurálása, valamint a kőtár kialakítása és rendezése, feldolgozása – ez utóbbit végeztem én. Ennek a lényege az, hogy az előkerült építészeti töredékeket egybegyűjtjük, rendszerezzük, egykori funkcióját és helyét azonosítjuk, valamint lefotózzuk. Ez alkotja a dokumentáció részét, amely a későbbi teljesebb feldolgozás részét képezi. Tulajdonképpen semmi komoly problémánk nem volt, a kinti kollégák nagyon segítőkészek és kedvesek voltak. Az egyetlen nehézség – szerintem – a nagyon párás, meleg, fülledt idő volt nyáron, de ez tipikus a tenger mellett. Emiatt sokkal több baktériummal is találkozik egy nem idevalósi ember, de ha óvatosabbak vagyunk a higiéniánk tekintetében, akkor semmi kellemetlenség nem adódik.
Hogyan kerültél ebbe a munkacsapatba?
Személyes felkérés által lettem csapattag. Nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy kompetensnek tartottak az elvégzendő feladatokra.
Milyen a tapasztalatokat szereztél ezen az ásatáson? Nyelvgyakorlással vagy egyéb feladattal kapcsolatos kihívásokkal könnyen megbirkóztál?
Szakmai szempontból nagy kihívás volt, rengeteget tanultam, sokat fejlődtem e téren, amit a jövőben tudni fogok kamatoztatni. Az angollal sem voltak problémák, könnyen elboldogultam. Sajnos arabot nem tanultam még ezidáig, de ezen változtatni szeretnék.
A szíriai ásatás idejét leszámítva voltál külföldön hosszabb ideig ösztöndíjjal valamilyen tanulmányúton?
Nem voltam még külföldi ösztöndíjon, de egy közép-európai tanulmányút régóta foglalkoztat, nagyon szeretném a középkori építészet emlékeit végiglátogatni, mivel ezt korszakot a magaménak érzem.
Milyen élményeket szereztél az egyetemi éveid alatt? Mitől lehet jó szerinted a kinti kollégiumi/albérletes Pázmányos közösség?
Ez a szíriai út, amin részt vehettem, nagyon sokat adott. Még a BA képzésem alatt sokat tanultam a Közel-Keletről, de ezt testközelből is megtapasztalni feledhetetlen élmény volt. Egyrészt megváltoztatta a világszemléletemet és az önmegismerés terén is sokat számít nekem. Személyes példával hadd éljek: ebédidőben Margat hegyfokán állok, a messzeségben a mediterrán, szabdalt táj és a végtelen Földközi-tenger, a távolból pedig hallani a müezzint, mögöttem a XIII. században a keresztesek által épített erőd áll. Miközben tudom, hogy épp harcok dúlnak keletre, távol tőlünk. Megrendítően elgondolkodtató és különleges érzés.
A tavaszi szezonban, a húsvéti ünnepek alatt egy olajfaliget közepén laktunk, egy bronzkori település maradványai felett. Nagypénteken elmentünk egy szír keresztény közösség miséjére. Csodálatos békét éreztem ott. Nem lehettem volna ennek részese, ha nem a Pázmányra jelentkezem. Ez az egyetem pedig egy különleges erdei környezet és a kis egyetemi közösség termékeny kombinációja szerintem, miközben a nagyváros közvetlen közelségben van. Dupla élmény egyszerre.
Kik azok a tanárok, akik segítettek, felnézel rájuk, esetleg valamilyen jó tanáccsal láttak el tanulmányaid alatt?
Sokukat követendő példának tartom, mind teljesítményük, mind pedig emberi voltuk miatt. Hosszú lenne a felsorolás… Sokat segítettek nekem az eddigiek alatt.
Hogyan látod magad a Pázmány után – a szakmai utadat a választott szakodon viszed tovább, vagy valamilyen más irányú érdeklődés visz majd tovább?
Mindenképp szeretnék a szakmámban boldogulni a következőkben, de műemlékvédelem terén tovább képezném még magam.
Az interjút Csikós Kornélia készítette.
Mikortól jársz a Pázmányra? 2012 szeptembere Szak: Régészet MA Fontosabb szakmai állomások (ösztön)díjak, kitüntetések:
Hobbi: Fotózás; gótikus művészet; grafika és kalligráfia; jazz, klasszikus és indie zene; konyhalét; novellák és versek |