A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen futó Intencionalitás: antik, kora modern, kortárs analitikus című (NKFIH 13839) projekt keretében 2019. június 20–21-én megtartott konferencia egy nagy múltú filozófiai fogalom, az intencionalitás történeti és szisztematikus szempontú körüljárására tett kísérletet.A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen futó Intencionalitás: antik, kora modern, kortárs analitikus című (NKFIH 13839) projekt keretében 2019. június 20–21-én megtartott konferencia egy nagy múltú filozófiai fogalom, az intencionalitás történeti és szisztematikus szempontú körüljárására tett kísérletet. Intencionalitáson elmeállapotainknak azt a nehezen megmagyarázható, de lényegi tulajdonságát értjük, hogy természetüknél fogva tárgyakra irányulnak. Látni, hinni, gondolni, érezni, akarni valamit, félni valamitől, örülni valaminek szoktunk… Az intencionalitás magyarázata azért okoz nehézséget, mert egyetlen más természeti jelenség sem tűnik lénygénél fogva relációs jellegűnek: egyetlen természeti létező sem irányul esszenciálisan valami másra, vagy szól valami másról. Ezért jó okunk van azt gondolni, hogy az intencionalitás az anyag egyetlen ismert tulajdonságára sem vezethető minden további nélkül vissza.
A konferencián elhangzott előadások a témával kapcsolatos legújabb kutatásokat összegezték vagy vitték tovább. A délelőtti szekciókban elhangzott történeti megközelítések szerzői (Bekő Éva, Guba Ágoston, Lautner Péter, Veres Máté) arra mutattak rá, hogy az témával kapcsolatos problémák miként voltak jelen – avant la lettre – az ind filozófiában, valamint az ókori sztoikus és újplatonikus gondolkodásban. A délutáni szekciók előadói mindkét napon kortárs szempontból közelítettek a témához. Egyrészt az intencionális állapotok általános szerkezetére (Farkas Katalin, Jakab Zoltán, Komorjai László, Márton Miklós, Pöntör Jenő, Tőzsér János) és naturalizálhatóságára (Bernáth László), másrészt az intencionális állapotok evolúciós eredetére (Molnár Gábor) és a környezeti állapotokkal való összefüggéseire (Kékesi Balázs, Kondor Zsuzsanna, Marosán Bence, Schmal Dániel) tértek ki. Miután az intencionalitás egyike azon fogalmaknak, amelyek fontos szerepet töltenek be mind az analitikus, mind pedig a kontinentális filozófia hagyományában, az előadásokat követő viták lehetővé tették e kétféle megközelítés párbeszédét, s az eltérő használatból következő félreértések részleges tisztázását.
A konferencia összességében világossá tette, hogy e nagy jelentőségű problémakör továbbra is eleven impulzusokat ad mind a történeti, mind a kortárs vizsgálódások számára, a benne foglalt kihívások pedig kellően gazdagok és szerteágazóak ahhoz, hogy kapcsolatot teremtsenek a filozófia legkülönbözőbb ágazatai között tanúságot téve ezáltal e sok szempontból fragmentált diszciplína egységéről.
