Pap költők a régi magyar irodalomban
A HUN-REN–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport idén a magyar kultúra napján, január 22-én rendezi meg szokásos éveleji műhelykonferenciáját. A téma ezúttal a régi magyar irodalom papköltőinek életműve, különös tekintettel arra, miként alakítja a papi/lelkészi vagy szerzetesi hivatás a lírai megszólalás formáit, témaválasztását és poétikai sajátosságait.
A tanácskozás egyik alapvető kérdése, hogy miben különbözik egy felszentelt szerző vallásos tárgyú költészete a világi alkotók hasonló tematikájú műveitől, valamint hogy kimutatható-e a papi ordó, az egyházi szerepfelfogás jelentősége a költeményekben. A konferencia kiemelt figyelmet szentel annak vizsgálatára is, miként viszonyul egymáshoz a papi hivatás és a lírai szubjektivitás személyes, sokszor önreflexív megszólalása. Felvetődik a kérdés, hogy e két szempont egymást kizáró vagy egymást kiegészítő módon jelenik-e meg a költeményekben.
Ilyen és ehhez hasonló kérdések megvitatására ad lehetőséget a konferencia, ahol a régi magyar irodalom számos neves kutatója számol majd be vizsgálati eredményeiről Szenci Molnár Albert, Nyéki Vörös Mátyás, Kéry István, Pázmány Péter, Faludi Ferenc, Gyalogi János, Illyés András, Szőnyi Benjámin, Baróti Szabó Dávid, Ányos Pál, Agyich István, Molnár János, Halápy Konstantin, Kreskay Imre és Lengyel József költészetével kapcsolatban.
