A szerzők a mohácsi csatát és a magyar–török kapcsolatok más korszakait a hadtörténet, a diplomácia, a kulturális emlékezet és a történelemtanítás felől vizsgálják. A Pázmány repozitóriumában elérhető angol nyelvű, open access kiadvány a csata ötszázadik évfordulójához kapcsolódó egyéves magyar–török twinning projekt eredménye, amely során nyolc magyar és nyolc török középiskolás diák dolgozott négy vegyes kutatócsoportban, tanárok, mentorok, történészek és történelemdidaktikai szakemberek támogatásával.
A kiadvány súlypontját a négy diáktanulmány adja. Az első a mohácsi vereséghez vezető katonai és politikai erőviszonyokat a kommunikáció és a döntéshozatal felől vizsgálja. A második az 1849–1850-ben az Oszmán Birodalomba menekült magyarok történetét eltérő magyar és oszmán elbeszélések alapján értelmezi. A harmadik a korai magyar–türk kapcsolatokat régészeti és nyelvészeti szempontból járja körül, különbséget téve a kimutatható kulturális érintkezések és a közös eredetről szóló leegyszerűsítő állítások között. A negyedik Bécs 1683-as ostromának hátterében a helyi hadak, a közvetítők és a hírszerzés szerepét követi nyomon. Az izgalmas tanulmányokban olyan információk is szerepelnek, mint citromlé kora-újkori hírszerzésben megjelenő alkalmazása. A tanulmány a korábbi Habsburg–oszmán diplomácia példájaként idézi egy követet, aki citromlével írt, ellenőrzéskor láthatatlan sorokat is használt leveleiben.
A diákírásokat négy történészi fejezet helyezi tágabb összefüggésbe, köztük Pázmányos kollégák közreműködésével. Dr. habil. Guitman Barnabás a korai magyar történelem bizonyítékainak és rekonstrukcióinak határait tárgyalja; Dr. Szuromi Kristóf Mohács magyar kulturális emlékezetét követi végig. Miért bukkan fel a csata az István, a király rockoperában is? Éppen azért, mert Mohács évszázadok alatt történeti eseményből a múltról való gondolkodás jelképévé vált. Dr. N. Zeynep Yelçe a győzelem korabeli oszmán kommunikációját és fogadtatását, Dr. Ela Bozok pedig a csata jelenlétét vizsgálja a mai török közéleti és populáris emlékezetben.
A záró történelemdidaktikai tanulmány a magyar és a török tantervek, valamint tankönyvek Mohács-képét veti össze. Mit tanulhat ugyanarról az ütközetről egy magyar és egy török diák? A fejezet megmutatja, hogy a magyarázatok hangsúlyai, a kiválasztott források és a feladatok más-más történeti kérdéseket tesznek láthatóvá.
A kötet könyvészeti adatai: Fodor Richárd, Fekete Áron, Ahmet Cem Durak és Alpár Benedek (szerk.): Mohács 500 Dialogue. Mathias Corvinus Collegium – TEV İnanç High School, Budapest, 2026. 226 oldal. ISBN 978-615-6221-55-1.
Szabadon elérhető: https://publikacio.ppke.hu/id/eprint/3661/
