Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A szeminárium célja, hogy az előadáson megismert nyelvészeti elméletek és leírási modellek alkalmazásával fejlessze a hallgatók elemzőkészségét. A kurzus a magyar nyelv különböző nyelvi szintjein megfigyelhető jelenségek önálló vizsgálatára, értelmezésére és összehasonlító elemzésére épül, különös tekintettel a hagyományos leíró, a generatív és a funkcionális-kognitív megközelítések eltérő magyarázataira. A szeminárium célja továbbá a nyelvészeti szakirodalom önálló feldolgozásának, a tudományos érvelésnek és a nyelvi adatok elemzéséhez szükséges módszertani készségeknek a fejlesztése.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A magyar nyelv leírásában alkalmazott főbb elméleti modellek és elemzési szempontok. A hagyományos leíró, a generatív és a funkcionális-kognitív nyelvészet módszertani sajátosságai és alkalmazási lehetőségei a magyar nyelv különböző nyelvi szintjeinek vizsgálatában. A nyelvészeti elemzés módszertani alapjai, valamint az eltérő nyelvészeti megközelítések összehasonlításának szempontjai.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A magyar nyelvi jelenségek önálló elemzése és értelmezése különböző nyelvészeti elméleti keretekben. Nyelvi adatok gyűjtése, rendszerezése és tudományos szempontú elemzése, valamint az eltérő leírási modellek összehasonlító alkalmazása. A nyelvészeti szakirodalom kritikus feldolgozása, az elemzési eredmények szakszerű szóbeli és írásbeli bemutatása, valamint a nyelvészeti problémák önálló, érvekkel alátámasztott megvitatása.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
É. Kiss Katalin: Milyen volt az ősmagyar mondatszerkezet? In: É. Kiss Katalin – Hegedűs Attila (szerk.): Nyelvelmélet és diakrónia 2. Piliscsaba, PPKE BTK, 2014, 84–102.
Huszthy Bálint 2024. „Költő, ihelj, kotló, kotolj!” A mássalhangzó plusz /l/ végű igék felszólító módja. In: Farkas Edit – Nemesi Attila László – Pintér Lilla (szerk.): Levéltár – terepmunka – katedra. Születésnapi köszöntő kötet Hegedűs Attila tiszteletére. Bp., PPKE Magyar Nyelvészeti Tanszék, 2014, 171–189.
Kugler Nóra: Gyakorlatok a magyar nyelvtan funkcionális szemléletű tanításához. Budapest, ELTE, 2015. ISBN 978-963-284-667-5
Nemesi Attila László: Beszélt nyelvi szintaxis: a természetesen(,) hogy… típusú szerkezetről. In: uő, Nyelv, nyelvhasználat, kommunikáció. Hét tanulmány. Bp., Loisir, 2011/2016, 9–35.
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Alberti Gábor – Medve Anna: Generatív grammatikai gyakorlókönyv. Budapest, BIP, 2002. ISBN 963-86244-6-9
Keszler Borbála – Lengyel Klára: Magyar grammatikai gyakorlókönyv. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2009. ISBN 978-963-19-6259-8
Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Nyelvtan. Bp., Osiris, 2017. ISBN 9789632762913
A vezető hazai nyelvészeti szakfolyóiratok (Magyar Nyelv, Nyelvtudományi Közlemények, Általános Nyelvészeti Tanulmányok, Nyelvelmélet és Nyelvleírás) legfrissebb számai.
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A tantárgy hozzájárul a hallgatók nyelvészeti elemző- és problémamegoldó készségeinek fejlesztéséhez azáltal, hogy lehetőséget biztosít a magyar nyelvi jelenségek önálló vizsgálatára és különböző nyelvészeti elméleti keretekben történő értelmezésére. Fejleszti a hallgatók képességét a megfelelő elemzési módszerek tudatos megválasztására és alkalmazására, a nyelvészeti szakirodalom kritikus feldolgozására, valamint a nyelvi adatok tudományos igényű elemzésére és érvekkel alátámasztott értelmezésére. A kurzus támogatja az önálló szakmai gondolkodás, a tudományos igényű kommunikáció és a reflektív, kritikai szemlélet fejlődését.
