Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A szeminárium célja az emlékezet formálódásának esettanulmányokon keresztül történő vizsgálata, elemzése. A múlt felidézésének eredménye számos társas, társadalmi hatásnak megfelelően alakul, amelyeket a hallgatók különböző korszakokból és társadalmakból származó példáknak köszönhetően ismerhetnek meg.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
Az emlékezés, mint társas, társadalmi folyamat megértése.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Önálló elemzések formájában, esettanulmányokon keresztül feldolgozni az emlékek formálódására ható releváns tényezőket. A hétköznapi társas környezet kommunikatív csatornáinak részletes elemzése során a családi, baráti csoportoktól az intézményes formák, iskolák, szakmai szervezetek, munkahelyek világán keresztül a társadalmak egészét, vagy akár összességét érintő médiumokig számos fontos, az emlékezést befolyásoló társas hatást különíthetünk el. Ezek az egyéni és a társas viszonyok összefonódását és különböző identitásformák alakulásában játszott jelentős hatását bizonyítják. A szakirodalomban található esettanulmányok a feldolgozáshoz szükséges fogalmi és elméleti háttér párhuzamos megismerésével együtt az emlékezés társadalmi folyamatként történő megértéséhez vezetnek el.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Charles B. Stone – Lucas M. Bietti (eds.): Contextualizing Human Memory. An Interdisciplinary Approach to Understanding How Individuals and Groups Remember the Past. Routledge, New York, 2016. ISBN 9780415741224
Maurice Halbwachs: Az emlékezet társadalmi keretei. Atlantisz, Budapest, 2018. ISBN 9789639777545
Daniel L. Schacter: Az emlékezet hét bűne: hogyan felejt és emlékszik az elme? HVG, Budapest, 2002. ISBN 963752522X
Wang, Q. - Hoskins, A.: The Internet Remaking of Memory: What are the Important Questions? In: Wang, Q. – Hoskins, A. (eds.): The Remaking of Memory in the Age of the Internet and Social Media. Oxford U. P. 2024. pp. 3 – 12. ISBN 9780197661260
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Pascal Boyer – James V. Wertsch (eds.): Memory in Mind and Culture. Cambridge U. P., New York, 2009. ISBN 9780521760782
Keszei András – Bögre Zsuzsanna (szerk.): Hely, identitás, emlékezet. L’Harmattan, Budapest, 2015. ISBN 9789634140078
Keszei András: Emlékek formájában. L’Harmattan, Budapest, 2015. ISBN 9789634140320
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
Az emlékezés/emlékezet témaköre önálló kutatási területként az utóbbi évtizedekben világszerte rendkívül népszerűvé vált. A múlt feldolgozásának jelentősége az egyéni sorsok és az ezzel szorosan összefüggő társadalmi és történelmi háttér alapján is egyre fontosabb. E terület kiváló lehetőséget kínál az interdiszciplináris kutatások számára, az ember társadalmi és kulturális környezetének kölcsönhatásait a társadalomtudományok és a humán tudományok szélesebb körének összekapcsolásával mutatja meg egy mindenki számára közvetlenül ismert mechanizmus, az emlékezés részletes vizsgálatán keresztül. Miközben megismerkednek a legfontosabb tudományos eredményekkel és irányzatokkal, a hallgatók az angol nyelvű szakirodalom feldolgozásával fejleszthetik idegen- és szaknyelvi kompetenciáikat. Ezenkívül az önálló kutatások igényes megtervezéséhez és lebonyolításához is hozzá kívánunk járulni az interdiszciplináris kutatások lehetőségeinek és működésének ismertetésével. Az emlékezés tanulmányozásának morális dimenziói ugyancsak fontosak, amelyek elsősorban az elszenvedett egyéni és kollektív sérelmek feldolgozási lehetőségeinek, és a társadalomtudományi kutatás felelősségre nevelő hatásának jelentőségét emelik ki. A társadalomban élő egyének emlékeinek önálló, tudományos feldolgozásával a hallgatók bizonyára közelebb kerülnek a felelősségteljes módon eljáró autonóm kutató ideáljához, aminek közvetítése a képzés egyik legfontosabb célja.
