Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerjék az egészségpszichológia alapfogalmait és azok kapcsolódását a deviancia és a bűnelkövetés pszichológiai értelmezéséhez. A prevenciós gondolkodás fejlesztése is cél, különös tekintettel az egyéni és társas kockázati tényezők felismerésére és befolyásolására.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A hallgatók a kurzus során az alábbi fő tématerületeket sajátítják el:
Az egészségpszichológia alapjai: Az egészségpszichológia fogalma, részterületei és történeti fejlődése; a morális egészség és deviancia kérdésköre.
A kriminális viselkedés elméleti magyarázatai: biológiai modellek, pszichoanalitikus elméletek, tanuláselméleti magyarázatok, személyiség-lélektani modellek, szociálpszichológiai perspektívák.
Deviáns személyiségfejlődés és szocializáció: A deviáns fejlődési folyamat szakaszai; a család, az iskola és a kortárscsoportok szerepe; a szubkultúrák hatása a deviáns karrier kialakulására.
Klasszikus és modern kriminálpszichológiai modellek: Hans Jürgen Eysenck kondicionálhatósági elmélete, David P. Farrington komplex fejlődési modellje, Robert D. Hare pszichopátia-koncepciója, A Big Five személyiségmodell alkalmazása a bűnelkövetők vizsgálatában, Az önkontroll szerepe a devianciában (Michael Gottfredson; Travis Hirschi)
Prevenció és alkalmazás: A bűnmegelőzés pszichológiai lehetőségei, kockázati és védőfaktorok azonosítása, intervenciós irányok.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
-
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kulcsár, Zs. (1998). Egészségpszichológia. ELTE Eötvös Kiadó. ISBN 9634631568
Boros, J., Münnich, I., & Szegedi, M. (Eds.). (1998). Psychology and criminal justice. Walter de Gruyter. ISBN 3110163292
Boros, J., & Csetneky, L. (2002). Börtönpszichológia. Rejtjel.
Bonta, J., & Andrews, D. A. (2024). The psychology of criminal conduct (7th ed.). Routledge. ISBN 9781032272856
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Gönczöl, K., Korinek, L., & Lévai, M. (1996). Kriminológiai ismeretek. Corvina. ISBN 9631342514
Feldman, P. (1993). The psychology of crime. Cambridge University Press. ISBN 052133120X
Virág, Gy., & Vág, A. (1996). Elméletek a bűnöző személyiségről. In G. Kis & M. Fogarasi (Eds.), Kriminálpszichológiai szöveggyűjtemény. BM Kiadó. ISBN 9637703438
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudása
A kriminalitás különböző elméleti magyarázatainak (biológiai, pszichodinamikus, tanuláselméleti, személyiség- és szociálpszichológiai) összehasonlítása fejleszti az eltérő elméleti keretek kritikai értelmezését.
A deviáns viselkedés fejlődési modelljeinek (pl. David P. Farrington) feldolgozása erősíti a folyamatszemléletet és a longitudinális gondolkodást.
A szocializációs közegek (család, iskola, kortárscsoportok) szerepének elemzése elmélyíti az interperszonális működés megértését.
A szubkultúrák és társadalmi kontextusok vizsgálata fejleszti az interkulturális érzékenységet és a kulturális beágyazottság felismerését.
b) képességei
A kriminálpszichológiai modellek (pl. fejlődési, személyiség- és tanuláselméleti megközelítések) keretében a hallgatók képesek az empirikus eredményeket elméleti kontextusba helyezni.
Képesek alternatív magyarázatokat mérlegelni, és az eredményeket kritikusan, korlátaikkal együtt értelmezni.
c) attitűdje
A kriminalitás és egészségpszichológia metszetének több elméleti perspektívából való feldolgozása lehetőséget ad a hallgatóknak saját érdeklődési területük (pl. személyiség, prevenció, szocializáció) kialakítására és elmélyítésére.
Az elméletek és empirikus eredmények pontos, fogalmilag tiszta bemutatása fejleszti a szaknyelv következetes használatát.
A kurzus teljesítésével a hallgatók gyakorolják az érvelést, a világos fogalmazást és a tudományos diskurzus normáinak betartását.
d) autonómiája és felelőssége
A kriminalitás magyarázatára szolgáló eltérő modellek (biológiai, pszichológiai, szociológiai) összehasonlítása erősíti a módszertani tudatosságot és a megfelelő keretek felelős alkalmazását.
A kriminológiai, egészségpszichológiai és szociológiai perspektívák integrálása elősegíti más tudományterületek autonómiájának és módszertani sajátosságainak elfogadását.
A prevenciós modellek kritikai elemzése fejleszti a módszertani reflektivitást és a beavatkozások megalapozott értékelését.
A deviancia és bűnelkövetés etikai és társadalmi vonatkozásainak feldolgozása erősíti a felelősségteljes szakmai gondolkodást.
