Tantárgy adatlapja
Az előadáshoz, annak átfogó jellegéhez kapcsolódva, az egyes művekkel, életművekkel, az irodalmi jelenségekkel és folyamatokkal való aktív, értelmezői viszony kialakítása a szemináriumok célja. Konkretizálja az irodalomelméleti és irodalomtörténeti kurzusok általános megfigyeléseit az adott korszak vonatkozásában. Lehetőséget tesz a 19. századi magyari irodalom első felének finomabb, árnyaltabb, kreatívabb megközelítésre.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
A szemináriumvezetők kijelölése szerinti művek és szakirodalom. A 19. századi magyar irodalom kiemelkedő alkotásai, valamint mértékadó monográfiák és tanulmányok a magyar klasszikus irodalom legjelentősebb alkotóiról, illetve műveiről.
Általánosságban használható:
A magyar irodalom történetei, II., 1800–1919, főszerk. SZEGEDY-MASZÁK Mihály, Bp., Gondolat, 2007. ISBN 9789636930080
Magyar irodalom, szerk. GINTLI Tibor, Bp., Akadémiai, 2011. ISBN 9789630589499
BÍRÓ Ferenc, A felvilágosodás korának magyar irodalma3, Balassi, Bp. 1998. ISBN 9635062354
EISEMANN György, A romantikától a modernség felé (Vonások a 19. századi magyar líra korszakváltásához), = UŐ., A folytatódó romantika, Bp., Orpheusz, 1999. ISBN 9639101451
IMRE László, Műfajok létformája XIX. századi epikánkban, Debrecen, Kossuth,1997. ISBN 9634721230
VADERNA Gábor, A költészet születése. A magyarországi költészet társadalomtörténete a 19. század első évtizedeiben, Universitas Kiadó, Bp., 2017. ISBN 9789639671641
KERÉNYI Ferenc, Vörösmarty-Petőfi-Madách, Osiris Kiadó, Bp., (Osiris irodalomtörténet) 2022. ISBN 9789632764603
„Ki vagyok &e
acute;n?” Nem mondom meg... Tanulmányok Petőfiről, szerk. Szilágyi Márton, Budapest, Petőfi Irodalmi Múzeum 2014. ISBN 9789639401976
S. Varga Pál, A nemzeti költészet csarnokai. A nemzeti irodalom fogalmi rendszerei a 19. századi magyar irodalomtörténeti gondolkodásban, Balassi Kiadó, Budapest, 2005. ISBN 963-506-6120
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Tájékozott a magyar nyelv és irodalom legfontosabb jelenségeinek és azok tagolódásának, általánosan elfogadott jellemzőinek és adatainak, a magyar nyelvi és irodalmi hagyomány legfontosabb szövegeinek és alkotóinak körében.
Európai és kulturális kontextusukra való kitekintéssel ismeri a magyar nyelv és irodalom kommunikációs formáinak, szövegtípusainak, történeti folyamatainak és jelentős korszakainak fő sajátosságait.
Tájékozott a magyar nyelvű szövegek és kulturális jelenségek nyelvi és irodalmi értelmezésének ismert eljárásai és módszerei, valamint ezek szakmailag elfogadott kontextusai és értékelései terén
A 19. század első felének magyar irodalmában tájékozott, az adott kortörténeti jelenségeknek és művelődéstörténeti háttérnek birtokában értékelni tudja a magyar irodalom alapvető változásait a korszakban.
Jártasságot szerez a klasszikus irodalmi szövegek különféle szempontú megközelítésében, elemzésében.
b) képességei
Képes értelmezni a magyar nyelv és irodalom jelenségeinek nyelvi, illetve irodalmi sajátosságait, valamint a magyar nyelvi és irodalmi hagyományon belüli összefüggéseit, történeti beágyazottságát.
Képes átlátni a magyar nyelvi és irodalmi hagyományok szerepét a nemzeti identitásképző diskurzusok felépítésében, és elhelyezi e jelenségeket a szakterülete szempontjából releváns európai kontextusban.
A nyelvtudomány és az irodalomtudomány jellemző kérdéseiről több stílusregiszterben, az adott műfaj szabályrendszerének megfelelően, közérthetően, választékos stílusban képes írni és beszélni.
Képes a magyar nyelv és irodalom műfajilag sokszínű szövegeit és az ezekh
ez kapcsolódó kulturális jelenségeket a nyelvtudomány, illetve az irodalomtudomány szempontjából értelmezni
c) attitűdje
d) autonómiája és felelőssége
Felelősséget vállal szövegeiért, tudatában van azok nyelvtudományi, illetve irodalomtudományi kontextusukból következő lehetséges szakmai értékeléseinek és etikai következményeinek.
Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel a nyelvtudomány és az irodalomtudomány területén dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
Felelősséget vállal egyének és csoportok szakmai fejlődéséért.
