Tantárgy adatlapja
A kurzus célja, hogy néhány elméleten keresztül bevezetést adjon a kultúrakutatás főbb tematikus irányaiba, miközben a társadalom jelentés-előállító mechanizmusait állítja vizsgálódása középpontjába. Kifejleszti a hallgatók interkulturális érzékenységét, fogékonyságát, nyitottságát más kultúrák iránt, felkészít a kultúrák különbözőségéből adódó problémák és konfliktusok kommunikatív megoldására. A tantárgy célja továbbá megismertetni a hallgatókat a közép-európai, illetve a Kárpát-medencei népek sajátos és folyamatosan változó, több évszázados kultúraközi kapcsolatainak egyedi és különös vonatkozásaival.
A kulturális alapfogalmak, a kultúra természetének elemzése, a kultúra rétegmodelljei, illetve szintjei, a nemzeti kultúrák kontrasztív-komparatív vizsgálata. Az interkulturális kommunikáció-kutatások története, Hall, Klukholn, Trompenaars elmélete. A kultúraközi összehasonlító vizsgálatok Hofstede-féle dimenziói. A kulturális sztereotípiák. A szomszéd népek (szlovák, ruszin, ukrán, orosz, román, szerb, horvát, szlovén, osztrák) magyar tükörben. A szomszédos népek magyarságképe, avagy a magyarság szlovák, ruszin, ukrán, orosz, román, szerb, horvát, szlovén, osztrák tükörben. Keleti és nyugati kultúrák találkozása Magyarországon. Magyarságkép Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának kultúránkra ható következményei. Kultúraközi konfliktusok és ezek kezelésének lehetőségei. Esettanulmányok.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Falkné dr. Bánó Klára: Kultúraközi kommunikáció. Bp: Püski, 2001. 180 l. ISBN 963-9337-48-X
Hidasi Judit: Interkulturális kommunikáció. Bp.: Scolar, 2008. 174 l. ISBN 9789632440699
Ajánlott irodalom:
Gudykunst, W.: Readings on Communication with Strangers. McGraw-Hill, 1992.
Romsics Ignác: Nemzet, nemzetiség, állam Kelet-Közép- és Délkelet-Európában. Budapest, Napvilág Kiadó, 1998. 9–31.
Trompenaars, F.: Riding the Waves of Culture. London: Nicholas Brealey Publishing, 1995.
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri a társadalomtudományi fogalomkészlet minden fontosabb elemét, érti az összefüggéseket, amelyek a társadalom és a társadalmi kommunikáció szaktudományos értelmezésének az alapját képezik.
Ismeri a társadalom működésével kapcsolatos összefüggéseket, az ezekre vonatkozó szaktudományos kontextusokat.
Áttekintéssel rendelkezik a szakterülethez tartozó társadalmi létszférák, azaz az intézmények mint a gazdaság, politika, tudomány, művészet, moralitás, vallás, nyelv, jog normatív rendszereiről és működési gyakorlatáról.
Ismeri a kommunikáció és média területét meghatározó társadalmi, strukturális, gazdasági és politikai folyamatok legfontosabb tényezőit.
b) képességei
Képes eligazodni szakterületének mélyebb összefüggései és a gyakorlat által felvetett konkrét társadalmi, kommunikációs és médiatudományi problémák, valamint azok lehetséges megoldási módszerei között.
Képes szakterületének új ismereteit hatékonyan feldolgozni.
Képes a társadalmi kommunikáció alapvető elméleteinek és koncepcióinak szintetizáló összevetésére, racionális érvek kifejtésére, vagyis a kommunikáció különböző színterein zajló viták során véleménye megformálására és véleményének megvédésére.
Képes az elméleti és a gyakorlati munkája során megismert kommunikációs szinteken és színtereken feltárt tények alapos és részletes elemzésére és az eredményekből kibontható &o
uml;sszefüggések feltárására.
c) attitűdje
Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
Elfogadja a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét, és felvállalja ezen értékeket képviseletét.
Igénye van az Európán kívüli kultúrák megismerésére, nyitottan és elfogadóan viszonyul e kultúrákhoz.
Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
Érzékeny és nyitott a legsúlyosabb társadalmi problémákra, szemléletét áthatja az elesettekkel és a kiszolgáltatokkal szembeni szakmai és emberi szolidaritás.
Elkötelezett a társadalmi egyenlőség, az élet minden területén érvényes demokratikus értékek, a jogállamiság és az európai értékközösség mellett és véleményét a megfelelő formában meg is tudja fogalmazni.
Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó, de nem gondolkodás nélkül elfogadó az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben.
Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire és törekszik önmaga fejlesztésére e területeken.
Képes kommunikációs készségek elsajátítására és ezek folyamatos fejlesztésére, önreflexióra e területen mutatott képességeivel kapcsolatban.
Öntudatosan és felelősen áll ki minden kooperációs formában a társadalom, szűkebb szakmai területe és munkahelye jogi, etikai és szakmai normáinak következetes végrehajtása és védelme érdekében.
Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel saját szakmájában dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
d) autonómiája és felelőssége
<
span class="csB01248B">A kommunikáció és médiatudomány szakmai közegeiben önálló és kezdeményező szerepet vállal az általa elfogadott társadalomfelfogás érvényesítésében.
Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
Egy szakmai munkaközösségbe kerülve képes az ottani szakmai elvárásoknak megfelelően összetett feladatok elvégzésére, illetve irányítására.
A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját és az irányítása alatt dolgozó munkatársak tevékenységét.
Szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját, szervezetét és szakmai csoportját.
Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
Felelősséget vállal az általa készített anyanyelvű és idegen nyelvű szakmai szövegekért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
