Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy azt teszi plasztikussá, hogy az irodalom, a művészet, a kultúra kimeríthetetlen. Számtalan szemszögből közelíthető meg minden alkotás. Közös nevezőjük egy-egy téma lehet. Például, a teljesség ostromlása nélkül: a kezdet és a vég; a minden és a semmi; háború és béke; élet és halál; a férfi és a nő; szerelem és házasság; vallás és társadalom; politika és történelem; az írás és olvasás nehézsége; zene és képzőművészet; építészet az irodalomban és irodalmi szépítészet; táj- és természetvédelem; növények és állatok; lokalitás és globalitás; nemzetiség és nemzetköziség; fejlődéslélektan és művészetfejlődés; stb. A témák végtelensége irodalomtörténeti, irodalomkritikai és műfaji szabadságot biztosít tanár és diák részére egyaránt. Ez rugalmasságot, kreativitást és a már megszerzett ismeretek és tudás, valamint jó gyakorlatok önálló, eredeti alkalmazását, illetve fejlesztését teszi lehetővé és kívánja meg. A cél a hallgatók látókörének árnyalása, szélesítése, továbbá tudatos kritikai látásmódjuk érzékenységének megerősítése. Olyan irodalmi elemzéseket mutatunk be, melyek a közelmúltban jelentek meg, vagy a közeljövőben fognak megjelenni tudományos publikációként.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
-
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
A kurzus során a hallgatók átfogó és elmélyült tudást szereznek a diaszpóra irodalmi reprezentációiról, különös tekintettel az angliai, kanadai és amerikai kontextusokra. Megismerik a diaszpóra fogalmának komplex jelentésrétegeit – mint például identitás, hibriditás, liminalitás, transznacionalizmus, valamint az asszimiláció és integráció kérdései –, és ezek megjelenési formáit különböző műfajokban és médiumokban. A kurzus továbbá betekintést nyújt többek között a filozófiai és irodalmi gondolkodás időfelfogásán át (Szt. Ágoston, Kant, Ricoeur) az irodalmi művek narratív időkezeléséig. A hallgatók megismerkednek a szoros olvasás módszerével, és képessé válnak annak alkalmazására különböző irodalmi szövegek elemzése során. A primer és szekunder szövegek együttes feldolgozása révén elsajátítják azokat az elemzési és értelmezési stratégiákat, amelyek lehetővé teszik számukra tematikus és interdiszciplináris megközelítések alkalmazását, valamint kritikai gondolkodásuk és érvelési készségük fejlesztését.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
ATWOOD, Margaret, Survival. A thematic guide to Canadian literature, London, Hogarth Press, 2012. ISBN 978-1-7708-9252-1
LONG, A. G., Death and immortality in ancient philosophy, Cambridge, CUP, 2019. ISBN 978-1107-08659-3
LUTTIKHUIZEN, Gerard P., The creation of man and woman: interpretations of the biblical narratives in Jewish and Christian traditions, Leiden–Boston–Köln, Brill, 2000. ISBN 90-04-11671-0
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
MARSHALL, Christopher D, Faith as a theme in Mark's narrative, Cambridge, CUP, 1994. ISBN 052147766-2
RUBIN, James H. with Olivia Mattis, eds., Rival Sisters, Art and Music at the Birth of Modernism, 1815-1915, Aldershot, Ashgate, 2014. ISBN 978-1-409-42070-5
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
A szemináriumi munka és a szoros olvasás módszerének következetes alkalmazása elősegíti az analitikus és kritikai gondolkodás elmélyítését, valamint a komplex szövegek önálló értelmezésének képességét. A filozófiai és irodalmi szövegek párhuzamos vizsgálata fejleszti az absztrakt gondolkodást és az interdiszciplináris megközelítés alkalmazását, miközben a diaszpóra és az idő fogalmának különböző kontextusokban való elemzése hozzájárul a kulturális érzékenység és a kontextuális értelmezési készségek erősítéséhez. Az órák interaktív jellege – különösen a vitaalapú megbeszélések és csoportos feladatok – elősegíti a kommunikációs kompetenciák fejlődését, beleértve az érvelési technikák tudatos alkalmazását és a különböző nézőpontok kritikai összevetését. Az önálló elemzések és prezentációk révén a hallgatók gyakorlatot szereznek a tudományos igényű szövegalkotásban és az önálló kutatómunkában, miközben fejlesztik problémamegoldó képességüket és strukturált gondolkodásukat. Összességében a tantárgy olyan integrált tudást és készségeket alakít ki, amelyek lehetővé teszik a hallgatók számára, hogy az irodalmi és filozófiai jelenségeket komplex és reflektált módon értelmezzék.
