Tantárgy adatlapja
A nyelv produktív oldalának vizsgálatához tartozó pszichológiai és szociológiai elméletek állnak a kurzus középpontjában. Olyan kérdéseket érintünk, mint a beszéd stílusa és kontextusa, a különböző beszédhelyzetek leírására vonatkozó modellek, kód és kódváltás, a beszédcselekvés, valamint a társalgási stílusok, nyelvi udvariassági szabályok. Kiemelt szerepet kap az interakcióban létrehozható társadalmi kölcsönösség, a jelentés közös kialakítása. A kurzus továbbá megismerteti a hallgatókat a nyelvet és a nyelvhasználatot meghatározó társadalmi és kulturális tényezőkkel (etnikai, gender jellemzők), bemutatja a nyelvi változatok sajátosságait, beszél a nyelviséghez kapcsolható attitűdökről, a stigmákról, a kétnyelvűségről és diglossziáról, valamint a nyelv és identitás kapcsolatáról.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Black, Max. A nyelv labirintusa, Budapest, Holnap Kiadó. 1998. ISBN 963 346 197 9
Crystal, David. A nyelv enciklopédiája. Budapest, Osiris. 2003. ISBN 963 389 481 6
Pléh Csaba-Síklaki Isván-Terestyéni Tamás (szerk.). Nyelv-kommunikáció-cselekvés. Budapest, Osiris. 1997. ISBN 963 379 304 1
Síklaki István (szerk.) Szóbeli befolyásolás I-II.,Budapest., Typotex, 2008. ISBN 978 963 966494 4
Ajánlott irodalom:
É. Kiss Katalin. Anyanyelvünk állapotáról. Budapest, Osiris. 2004. ISBN 963 389 662 2
Kenesei István (szerk.) A nyelv és a nyelvek. Budapest, Akadémiai. 2004. ISBN 963 05 7959 6
Kiefer Ferenc (szerk.) Magyar nyelv. Budapest, Akadémiai. 2006. ISBN 963 05 8324 0
Kiss Jenő. Társadalom
és nyelvhasználat. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. 1995. ISBN 963186816 8
Kövecses Zoltán. A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe. Budapest, Typotex. 2005. ISBN 963 9548 55 3
Péter Mihály. A nyelvi érzelemkifejezés eszközei és módjai. Budapest, Tankönyvkiadó. 1991. ISBN 963 18 3560 X
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri a társadalomtudományi fogalomkészlet minden fontosabb elemét, érti az összefüggéseket, amelyek a társadalom és a társadalmi kommunikáció szaktudományos értelmezésének az alapját képezik.
Ismeri a társadalom működésével kapcsolatos összefüggéseket, az ezekre vonatkozó szaktudományos kontextusokat.
Ismeri és érti a kommunikáció és médiatudomány által vizsgált társadalmi jelenségek és alrendszereik működési mechanizmusait.
Magabiztos módszertani tudással rendelkezik, érti és átlátja a módszertani innováció lehetőségeit és perspektíváit.
b) képességei
Képes eligazodni szakterületének mélyebb összefüggései és a gyakorlat által felvetett konkrét társadalmi, kommunikációs és médiatudományi problémák, valamint azok lehetséges megoldási módszerei között.
Képes szakterületének új ismereteit hatékonyan feldolgozni.
Alapfokú elméleti felkészültségére építve képes kidolgozni a társadalmi kommunikáció színterein zajló folyamatok valóságos viszonyait feltáró, a tények vizsgálatára irányuló munkahipotézisét, az ennek vizsgálatára szolgáló legalkalmasabb empirikus módszert és a feldolgozás folyamatának koncepcióját.
Képes az elméleti és a gyakorlati munkája során megismert kommunikációs szinteken és színtereken feltárt tények alapos és részletes elemzésére és az eredményekből kibontható összefüggések feltárására.
c) attitűdje
Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és
változóak.
Elfogadja a magyar és az európai identitás vallási és társadalmi, történeti és jelenkori sokszínűségét, és felvállalja ezen értékeket képviseletét.
Igénye van az Európán kívüli kultúrák megismerésére, nyitottan és elfogadóan viszonyul e kultúrákhoz.
Elfogadja és következetesen vállalja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
Érzékeny és nyitott a legsúlyosabb társadalmi problémákra, szemléletét áthatja az elesettekkel és a kiszolgáltatokkal szembeni szakmai és emberi szolidaritás.
Elkötelezett a társadalmi egyenlőség, az élet minden területén érvényes demokratikus értékek, a jogállamiság és az európai értékközösség mellett és véleményét a megfelelő formában meg is tudja fogalmazni.
Nyitott a szakmai innováció minden formája iránt, befogadó, de nem gondolkodás nélkül elfogadó az elméleti, gyakorlati és módszertani újításokkal szemben.
Nyitott a kritikus önértékelésre, a szakmai továbbképzés különböző formáira, az értelmiségi világlátás önfejlesztő módszereire és törekszik önmaga fejlesztésére e területeken.
Képes kommunikációs készségek elsajátítására és ezek folyamatos fejlesztésére, önreflexióra e területen mutatott képességeivel kapcsolatban.
Öntudatosan és felelősen áll ki minden kooperációs formában a társadalom, szűkebb szakmai területe és munkahelye jogi, etikai és szakmai normáinak következetes végrehajtása és védelme érdekében.
Tudatosan képviseli azon módszereket, amelyekkel saját szakmájában dolgozik, és elfogadja más tudományágak eltérő módszertani sajátosságait.
Elfogadja és a gyakorlatban is megvalósítja az egészségmegőrző szemléletet és életvitelt.
d) autonómiája és felelőssége
A kommunikáció és médiatudomány szakmai közegeiben önálló és kezdeményező szerepet vállal az általa elfogadott társadalomfelfogás érvényesítésében.
Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
Egy szakmai munkaközösségbe kerülve képes az ottani szakmai elvárásoknak megfelelően összetett feladatok elvégzésére, illetve irányítására.
A szervezeti struktúrában elfoglalt helyének megfelelő önállósággal és felelősséggel szervezi munkáját és az irányítása alatt dolgozó munkatársak tevékenységét.
Szakmai és társadalmi fórumokon szuverén szereplőként jeleníti meg nézeteit, felelősen képviseli szakmáját, szervezetét és szakmai csoportját.
Önálló, konstruktív és asszertív az intézményen belüli és kívüli együttműködési formákban.
Felelősséget vállal az általa készített anyanyelvű és idegen nyelvű szakmai szövegekért, tudatában van azok lehetséges következményeinek.
