Tantárgy adatlapja
A tantárgy első része a fonetika keretei között részletesen foglalkozik a mai orosz nyelv beszédhangjainak csoportosításával, a hangváltakozásokkal és a fonetikus transzkripcióval. A fonológiai részben a hallgatók megismerkednek a Moszkvai Fonológiai Iskola szemléletmódjával, a fonémák pozícióival, a fonológiai oppozíciókkal és a fonematikus transzkripcióval. A szuperszegmentális fonetika keretei között elsősorban a szuperszegmentális egységekkel, a beszéd tagolásával és az intonációs szerkezetekkel ismerkednek meg a hallgatók. A tantárgy második része megismerteti a hallgatót a mai orosz nyelv morfológiájának alapvető kérdéseivel. Az orosz nyelv fúziós (flektáló) jellegét a magyar nyelv agglutináló jellegével összevetve mutatja be, kiemelve az orosz nyelvben meglevő agglutinatív sajátosságokat is. Részletesen foglalkozik a szó szerkezeti elemeivel, a szavak morfémákra bontásával és a morfémák határának átrendeződésével. Kitér a szófajok meghatározásának problematikájára, majd az orosz igék bizonyos nyelvtani kategóriáit részletesen elemzi, különös tekintettel az igeszemlélet kategóriájára. A tárgy hozzájárul ahhoz, hogy a hallgató olyan hangtani és alaktani elméleti hátérrel rendelkezzen, amelynek segítségével képes lesz nyelvészeti doktori képzésben is megállnia a helyét.
Tematika: 1) Bevezetés a leíró nyelvészetbe. A nyelv szintjei. A paradigmatikus és a szintagmatikus kapcsolatok a nyelvben 2) A fonetika meghatározása és részterületei. A hangképző szervek. Az orosz és a magyar artikulációs bázis egybevetése. A mai orosz nyelv beszédhangjai. A mássalhangzók kombinatorikus (pozíció által kiváltott) váltakozásainak csoportosítása és jellemzése 3) A magánhangzók kombinatorikus (pozíció által kiváltott) váltakozásai. A fonetikai transzkripció. A fonológia és a fonéma fogalma, A Moszkvai Fonológiai Iskola. A mai orosz fonémák pozícióinak meghatározása 4) A fonémák fő képviselői és az allofónok. A mai orosz nyelv artikuláció szerinti fonológiai oppozíciói, egybevetve a magyar nyelv fonológiájával. A fonematikus transzkripció. A hiperfonéma fogalma 5) A szuperszegmentális fonetika. A szuperszegmentális fonetikai egységek és jellemzőik. A beszéd tagolása. A szuperszegmentális fonetikai jegyek. Az orosz szóhangsúly egybevetve a magyar hangsúllyal 6) A fonetikai szintagma és a nyilatkozat (frázis) intonációja. Az intonáció fogalma és komponensei. A mai orosz beszéd intonációs szerkezetei (??), egybevetve a magyar intonációval 7) A morfológia fogalmának és tárgyának átismétlése. A leíró grammatika fogalma és a grammatikai absztrakció. A fúziós (flektáló) nyelv sajátosságai mai orosz nyelvi anyagon. A grammatikai jelentés kifejezésének eszközei. A toldalékolás technikái 8) A fúziós (flektáló) és az agglutinatív technika különbözősége orosz, magyar és kazah példákon. A flexiók polifunkcionalitása a flektáló (fúziós) orosz nyelvben. A ragok egy funkciója az agglitunáló magyar nyelvben 9) Agglutinatív jelenségek a mai orosz nyelvben. Az egyszerűvé válás jelensége a flektáló orosz nyelvben. A toldalékolásos kéttagú szóképzés tendenciája az orosz nyelvben 10) A szó fogalma. A szó szerkezeti elemei. A morfémák és a morfok. A morfémák fajtái és csoportosítása a magyar nyelvvel történő összevetésben. A morfémák átrendeződése, határainak megváltozása. A szó elemeinek morfológiai és etimológiai szempontú vizsgálata 11) A szófajok meghatározásának problémája. A grammatikai kategóriák meghatározása és csoportosítása. A szófajok rövid átismétlése. A szófai átcsapás. Az igei valencia. Az orosz igék nyelvtani kategóriáinak rövid átismétlése. A tárgyas és tárgyatlan igék 12) Az igeszemlélet (VID) részletes vizsgálata. Az igeszemlélet fogalma. Az igeszemléleti párok képzése. A cselekvés tulajdonsága és az igeszemlélet 13) A cselekvés mennyisége és az igeszemlélet. Az igeszemlélet és a modalitás. Igeszemlélet az imperatívuszban 14) Az igeszemlélet aspektuális jelentésben. Az igeszemlélet és a mondat aktuális tagolása közötti kapcsolat
A 2-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Bolla, K. – Pall, E. – Papp, F.: Course in Modern Russian. Budapest, 1990. ISBN 96318 25426
Knyazev, S. V. – Pozharitskaya, S. K.: Modern Russian Literary Language. Phonetics, Orthoepy, Graphics, and Orthography. Textbook for Universities. Moscow: Moscow State University, 2011. ISBN 9785829112523
Pete István: Morphology of the Russian Language in Comparison with Hungarian. Budapest, 1988. ISBN 9631813061
Vinogradov, V. V.: Russian Language. Grammatical Theory of the Word. Moscow, 2001. ISBN 520003017X
Ajánlott irodalom:
Karavanov, A. A.: Types of Russian Verbs: Meaning and Usage. Moscow, 2005. ISBN 5883370624
Bondarko, L. V.: The Sound Structure of Modern Russian. Moscow, 1977.
Reformatsy, A. A.: Introduction to Linguistics. Moscow, 1996. ISBN 5756700463
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetencia-elemeknek (tudás, képesség stb., KKK 8. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
A szlavisztika legalább egy résztémájában elmélyültebb ismeretekkel is rendelkezik.
Alapvető ismeretekkel rendelkezik a szlavisztika tudományterületére jellemző hagyományos és elektronikus forrásairól, keresőprogramjairól, katalógusairól, adattárairól és bibliográfiáiról.
Ismeri az irodalmi, a nyelvi, nyelvészeti és a kulturális szövegek és jelenségek vizsgálatának eljárásait és az értelmezés lehetséges módozatait. Pontosan felismeri a stílusvariánsokat, le tudja írni a specializációjának megfelelő nyelv regionális változatait, rálátása van a szláv nyelvek fejlődésére.
A kurzust elvégzett hallgató részletes tudással rendelkezik a mai orosz nyelv hangtanának és alaktanának alapvető kérdéseiről;
Részletesen ismeri a fonetika, fonológiai és a morfológiai szakkifejezéseket.
b) képességei
Képes megválasztani és tudatosan alkalmazni a szlavisztika problémáinak megoldásában kínálkozó módszereket.
A tantárgyat elvégzett hallgató képes tájékozódni a mai orosz nyelv fontosabb hangtani és alaktani kérdéseiben;
Jól eligazodik a fonetikai, fonológiai és morfológiai szakkifejezésekben;
Elméleti tudása segítségével képessé válik önálló hangtani és alaktani kutatómunkát végezni;
Hangtani ismereteinek segítségével képes javítani a kiejtésén és hangsúlyozásán;
Morfológiai ismeretei birtokában javul a hallgató nyelvhelyessége és szövegalkotási képessége.
c) attitűdje
Szakmai és hétköznapi megnyilatkozásaiban az adekvát normákat követi.
Törekszik szlávnyelv-tudása folyamatos tökéletesítésére, valamint egy másik idegen nyelvvel kapcsolatos ismereteinek elmélyítésére.
A kurzust elvégzett hallgató fogékonyabbá válik a fonetikai, fonológiai és morfológiai kérdések meglátására, illetve az ilyen jellegű problémák tudományos megoldására.
d) autonómiája és felelőssége
Elkötelezetten képviseli szakmai, szellemi identitását.
Kellő felelősségérzettel rendelkezik a szakterületén alkalmazott módszerek vonatkozásában, evidencia számára más tudományágak autonómiája, módszertani sajátosságai.
Tudásszintjének megfelelően szakmájának kérdéseihez kritikusan viszonyul.
A tárgy felkészíti a hallgatót az önálló és felelősségteljes hangtani és alaktani kutatómunkára.
Munkája során igyekszik kapcsolati rendszerét az európai és az Európán kívüli szakmai és nem szakmai közösségek irányába is kiterjeszteni.
