Tantárgy adatlapja
Bár eredetileg a szemiotika egyik ágaként, illetőleg a nyelvfilozófia részeként jött létre, mára a pragmatikát a legtöbben a nyelvészet azon területének tekintik, amely a beszélői szándékok kifejezése mögötti többszintű nyelvi választásokat és a beszélői szándékok megértését kutatja. A kurzus a nyelvhasználatot kognitív, társas és kulturális jelenségként tárgyalja, szembeállítva egymással a konvencionális mondatjelentést és kontextusfüggő megnyilatkozásjelentést. Áttekintjük a diszciplína olyan meghatározó elméleti kereteit, mint a beszédaktus-elmélet, Grice interakcióelmélete, a poszt- és neogrice-i pragmatika, valamint az udvariasság/udvariatlanság koncepciói, hogy közelebb kerüljünk annak a kérdésnek a megválaszolásához, mit várhatunk el a nyelvhasználat adekvát elméletétől.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
Clark, Billy: Pragmatics: The basics. London, Routledge, 2022. ISBN 9781138193857
Tátrai Szilárd: Bevezetés a pragmatikába. Funkcionális kognitív megközelítés. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2011. ISBN 9789639902930
Ajánlott irodalom:
Huang, Yan (Ed.): The Oxford handbook of pragmatics. Oxford: Oxford University Press, 2017. ISBN 9780199697960
Kádár, Dániel Z. – Haugh, Michael: Understanding politeness. Cambridge, Cambridge University Press, 2013. ISBN 9781107031685
Nemesi Attila László: A humor pragmatikai mechanizmusai. Budapest. Loisir Kiadó, 2022. ISBN 9789638965592
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzáj&
aacute;rul:
a) tudása
Magas szinten ismeri a legfontosabb társadalomtudományi összefüggéseket.
Ismeri a kommunikáció és kultúra összefüggéseit, e kapcsolat különböző szintű megnyilvánulásait és ezek következményeit a társadalmi kommunikáció összefüggésrendszerében.
Megfelelő és elegendő ismeretanyaggal rendelkezik ahhoz, hogy eligazodjon a társadalmi döntéshozatal különböző mechanizmusaiban.
Birtokában van a szakterületén alkalmazható és alkalmazandó módszertani ismereteknek, érti a legújabb módszertani fejlesztések lényegét, átlátja ezek fejlődési tendenciáit.
Ismeretei kiterjednek a szakterület tágabb rendszerben való elhelyezésére, a rokon szakterületekhez való kapcsolatok meg- és felismerésére, a tágabb rendszer adta lehetőségek és a hatásrendszerre vonatkozó kontextusok használatára.
Ismeri a kommunikáció és kultúra összefüggéseit, e kapcsolat különböző szintű megnyilvánulásait és ezek következményeit a társadalmi kommunikáció összefüggésrendszerében.
Átfogó ismeretekkel rendelkezik a magyar nyelvtudomány, valamint a határtudományok jellemző kutatási kérdéseire, nemzetközi kontextusára, különböző kutatási irányzatok elemzési és értelmezési módszereire, továbbá szakterülete művelésének hagyományos és elektronikus forrásaira vonatkozólag.
b) képességei
Rendelkezik az új látásmód képességével, képes a szociokulturális környezetet interdiszciplináris szemlélettel megközelíteni, és képes arra, hogy a szakterületre jellemző megismerési felkészültségeket szakszerűen alkalmazza.
Képes a hazai és külföldi társadalomtudományi források feltárására, feldolgozására, és szakmai munkája során a leszűrt következtetések gyakorlati alkalmazására.
Képes hiányosan rendelkezésre álló adatok esetében is helytálló és korrekt véleményt vagy bírálatot megfogalmazni, döntést hozni, és az ebből adódó következtéseket szakmai és nem szakmai közönség számára érthetően kommunikálni.
Képes a gyorsan változó munkahelyi és szervezeti körülményekhez alkalmazkodni.
A szakon megszerzett tudás birtokában képes a társadalomtudományi és ezen belül a kommunikáció- és médiatudományi tudásával kapcsolatos szakmai reflexióra, és szakmai tudásának folyamatos fejlesztésére.
Képes az élethosszig tartó tanulás folyamatában való részvételre.
Rendelkezik az új látásmód képességével, képes a szociokulturális környezetet interdiszciplináris szemlélettel megközelíteni, és képes arra, hogy a szakterületre jellemző megismerési felkészültségeket szakszerűen alkalmazza.
Képes az információk kritikus elemzéséhez és feldolgozásához kellően megalapozott technikák széles skálájának alkalmazására.
Kritikusan és több szempontot mérlegelve, releváns értelmezési keretben képes elemezni a nyelv szerepét a magyar és az európai identitás konstrukciói, valamint a különböző kultúrák és a köztük lévő kapcsolatok kialakításában, fenntartásában és formálásában.
c) attitűdje
Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
Igénye van az Európán kívüli kultúrák megismerésére, nyitottan és elfogadóan viszonyul e kultúrák felé.
Elkötelezett a társadalmi egyenlőség, az élet minden területén érvényes demokratikus értékek, a jogállamiság és az európai értékközösség mellett és véleményét a megfelelő formában meg is tudja fogalmazni.
Elfogadja, hogy a kulturális jelenségek történetileg és társadalmilag meghatározottak és változóak.
Ismeri a kommunikáció és kultúra összefüggéseit, e kapcsolat különböző szintű megnyilvánulásait és ezek következményeit a társadalmi kommunikáció összefüggésrendszerében.
Nyitott saját szakterülete, különösen saját résztémája interdiszciplináris megközelítéseire.
d) autonómiája és felelőssége
Saját szakmai közegében olyan történetileg és politikailag koherens egyéni álláspontot alakít ki, amely segíti önmaga és környezete fejlődését, tudatosodását.
p>
Önállóan és felelősségteljesen vesz részt saját intézménye és szervezete egységeinek létrehozásában és irányításában.
Önálló és felelős szerepeket vállal hazai és nemzetközi szakmai szervezetek alapításában, működtetésében, érdekérvényesítő fórumok munkájában.
