Tantárgy adatlapja
A tantárgy céljának rövid ismertetése:
A tantárgy célja, hogy a hallgató köznevelési intézményben, szakos vezetőtanár közvetlen irányítása és az egyetemi tanárképzés szakmai ellenőrzése mellett valós tanítási helyzetekben alkalmazza a magyar nyelv és irodalom tanárképzés során megszerzett szaktárgyi, szakmódszertani, pedagógiai és pszichológiai tudását. A hospitálások, az órák megtervezése és megtartása, az óramegbeszélések, a célzott iskolai megfigyelések és a gyakorlat dokumentálása együttesen fejlesztik a tanári szerephez szükséges tervezési, kommunikációs, értékelési, együttműködési és reflektív kompetenciákat. A hallgató legalább tíz önállóan megtartott magyar nyelvi és/vagy irodalomóra keretében fokozatosan válik képessé a tanulócsoport sajátosságaihoz igazodó, szakmailag megalapozott és felelős pedagógiai döntésekre.
Elsajátítandó elméleti ismeretanyag:
A magyar nyelv és irodalom tanításának tantervi, didaktikai és szakmódszertani alapelvei; a szövegértés, a szövegalkotás, az anyanyelvi tudatosság, a kommunikációs és retorikai kompetencia, az olvasóvá nevelés, az irodalmi műveltség és az értelmezői kompetencia fejlesztésének összefüggései. A tanulók előzetes tudásának, olvasási szokásainak, nyelvhasználatának, életkori sajátosságainak, egyéni szükségleteinek és a tanulócsoport működésének megismerési szempontjai. Az óra- és foglalkozásmegfigyelés, az óratervezés, a differenciálás, a motiválás, a tanulástámogatás, a tanórai kommunikáció, valamint a formatív és minősítő értékelés elméleti kérdései. Az irodalmi művek többféle értelmezésének pedagógiai kezelése, a nyelvi változatosság és a norma viszonyának tanítása, továbbá a tankönyvek, digitális tananyagok, szövegtárak és egyéb taneszközök kiválasztásának szakmai szempontjai. A pedagógusi önreflexió, a mentori együttműködés és a portfólióalapú dokumentálás szerepe a szakmai fejlődésben.
Elsajátítandó gyakorlati ismeretanyag:
Hospitálás és célzott óraelemzés magyar nyelvi és irodalomórákon; a tanulók előzetes ismereteinek, szövegértési és szövegalkotási teljesítményének, olvasói aktivitásának, nyelvhasználatának és csoportfolyamatainak megfigyelése. Magyar nyelvi és irodalomórák céljainak, tartalmának, módszereinek, munkaformáinak, taneszközeinek és értékelési eljárásainak megtervezése. Legalább tíz önálló tanítási óra vagy foglalkozás megtartása a vezetőtanár támogatásával. Irodalmi szövegek életkorhoz illeszkedő, párbeszédre és önálló értelmezésre épülő feldolgozása; szövegértési, szövegalkotási, nyelvtani, helyesírási, kommunikációs és retorikai fejlesztőfeladatok tervezése; differenciálás, kooperatív tanulásszervezés és digitális eszközhasználat. A tanulói teljesítmények megfigyelése, fejlesztő értékelése és visszajelzése. Saját órák elemzése, a vezetőtanári visszajelzések feldolgozása és a pedagógiai eljárások szükség szerinti módosítása. Felkészülés a zárótanításra, valamint a gyakorlathoz kapcsolódó dokumentáció és portfólióelemek elkészítése.
A 2-4 legfontosabb kötelező irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Falus Iván (szerk.) (2003): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. ISBN 9631952967
Fenyő D. György (2025): Az irodalomtanítás módszertana 1–2. Éthosz és praktikák. 2., javított kiadás. Budapest: Tea Kiadó. ISBN 978-615-82556-7-7
Adamikné Jászó Anna (2008): Anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig. 4. kiadás. Budapest: Trezor Kiadó. ISBN 978-963-8144-31-7
Kormos József (2018): A reflexió szerepe a pedagógussá válás folyamatában. In Szőke-Milinte Enikő (szerk.): Pedagógiai küldetés – a küldetés pedagógiája. Budapest: PPKE BTK, 122–131. ISBN 9786155224782
A 2-4 legfontosabb ajánlott irodalom felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Polákovits Nándor (2018): A tanítási gyakorlatok szerepe a tanárképzésben. In Szőke-Milinte Enikő (szerk.): Pedagógiai küldetés – a küldetés pedagógiája. Budapest: PPKE BTK, 131–146. ISBN 9786155224782
Szőke-Milinte Enikő (2018): Mentorok a köznevelés rendszerében. In Szőke-Milinte Enikő (szerk.): Pedagógiai küldetés – a küldetés pedagógiája. Budapest: PPKE BTK, 100–121. ISBN 9786155224782
Oroszlány Péter (2004): Tanulásmódszertan. Budapest: Metódus-Tan Bt. ISBN 963216623X
Miként járul hozzá a tantárgy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek megszerzéséhez. Mutassa be a tantárgyleírásban, hogy a KKK-ban megjelölt kompetenciaelemek miként teljesülnek/teljesíthetők:
a) tudás
A hallgató a gyakorlat során konkrét tanórai helyzetekhez kapcsolja a magyar nyelv és irodalom tanításának tantervi, szaktárgyi és szakmódszertani ismereteit. Elmélyíti tudását a szövegértés, a szövegalkotás, az anyanyelvi tudatosság, a kommunikációs és retorikai kompetencia, az olvasóvá nevelés és az irodalmi értelmezés fejlesztéséről. Megismeri az adott iskola szakmai működését, a tanulók nyelvi és olvasási sajátosságainak feltárási lehetőségeit, a differenciált tanulásszervezés és értékelés elveit, valamint a vezetőtanári munka és a tanári dokumentáció követelményeit.
b) képesség
A hospitálás, az óratervezés és az önálló tanítás révén képessé válik a tanulók előzetes tudásának, olvasási és nyelvhasználati sajátosságainak feltérképezésére, koherens magyar nyelvi és irodalomórák megtervezésére és megtartására, valamint a megfelelő módszerek, szövegek, feladatok és taneszközök kiválasztására. Képes támogatni az önálló szövegértelmezést, a szövegértést és szövegalkotást, a nyelvi tudatosságot és a kommunikációs képességek fejlődését; differenciált fejlesztőfeladatokat alkotni; a tanulói teljesítményt értékelni; pedagógiai helyzeteket elemezni; továbbá a mentorral és az iskola szereplőivel együttműködni, és saját gyakorlatát a visszajelzések alapján módosítani.
c) attitűd
A közvetlen iskolai tapasztalat fejleszti a tanulóközpontú, befogadó, reflektív és együttműködő pedagógiai attitűdöt. A hallgató tiszteletben tartja a tanulók méltóságát, egyéni, kulturális és nyelvi különbségeit, valamint az irodalmi művek többféle értelmezésének lehetőségét. Törekszik az olvasási kedv, az önálló gondolkodás és a kulturált párbeszéd erősítésére, nyitott a szakmai visszajelzésekre, és saját fejlődését folyamatos feladatként értelmezi.
d) autonómia és felelősség
A hallgató a vezetőtanári támogatás fokozatos csökkenése mellett egyre önállóbban hoz szakmai döntéseket az órák tervezése, a tananyag és az irodalmi szövegek kiválasztása, a tanítás és az értékelés során, és felelősséget vállal döntéseinek tanulókra gyakorolt hatásáért. Pontosan teljesíti a gyakorlat és a dokumentáció követelményeit, betartja az intézményi, szakmai és etikai szabályokat, gondosan kezeli a tanulók írásbeli és szóbeli teljesítményeit, és reflektív módon tervezi további szakmai fejlődését.
