Tantárgy adatlapja
A kurzus elsődleges célja, hogy a társadalmi jelenségek, folyamatok történetiségének bemutatásával egyfajta háttértudást nyújtson a társadalom további tanulmányozásához. A társadalomtörténet a hagyományos, politika- és eseménytörténeti megközelítésektől eltérően a folyamatok, struktúrák, törvényszerűségek szintjén vizsgálja a múltat. Ennek során főként a különböző társadalomtudományok elméleti és módszertani eredményeire támaszkodik. A kurzus folyamán a főbb megközelítési irányzatokra is kitérünk, az elméleti és módszertani bevezető keretein kívül is. Az előadás szűkebb témája (Magyarország társadalomtörténete 1920-ig) az utóbbi kétszáz év magyar történelmének főbb folyamatait öleli fel, különös tekintettel a rendi és a polgári társadalom közötti átmenetre, a két társadalomszerkezet alapvető különbségeire, illetve a polgári társadalom rendi „örökségének” hatására, jelentőségére. A kurzus elvégzésével a hallgatók az utóbbi évtizedek legfontosabb társadalmi folyamatai, jelenségei között is jobban eligazodhatnak.
A 2–5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN):
Kötelező irodalom:
GYÁNI Gábor–KÖVÉR György, Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig, Budapest, Osiris, 2006.ISBN 9633893895
KÖVÉR György (szerk.), Magyarország társadalomtörténete I. A reformkortól az első világháborúig. Szöveggyűjtemény, 1–2. kötet, Budapest, Tankönyvkiadó, 1996. ISBN 963187723X
Mobilitás a rendi társadalomban. Korall 86. 2021. ISSN:1586-2410
Ajánlott irodalom:
BÓDY Zsombor, Ö. KOVÁCS József (szerk.), Bevezetés a társadalomtörténetbe, Budapest, Osiris, 2006. ISBN 9633898064
FARAGÓ Tamás (szerk.), Bölcsőtől a koporsóig. Szöveggyűjtemény a történeti demográfia tanulmányozásához, Budapest, Új Mandátum, 2005. ISBN 9639494852
Azoknak az előírt szakmai kompetenciáknak, kompetenciaelemeknek (tudás, képesség stb., KKK 7. pont) a felsorolása, amelyek kialakításához a tantárgy jellemzően, érdemben hozzájárul:
a) tudása
Ismeri és érti a szociológia által vizsgált társadalmi jelenségek fontosabb működési mechanizmusait és normatív rendszereit, a társadalmi alrendszerek kapcsolódási viszonyait.
Birtokában van a társadalom strukturális, gazdasági és politikai folyamataival kapcsolatos legfontosabb ismereteknek, ismeri és érti a társadalmi problémákat előidéző társadalomszerkezeti és kulturális okok működését.
Ismeri a társadalomtudományi kutatásra vonatkozó etikai követelményeket.
Az I. világháború előtti magyar társadalomtörténet főbb kérdéseinek árnyalt megközelítése.
b) képességei
A mindennapi szakmai szóhasználatában precízen használja a szociológia alapfogalmait és a rájuk épülő speciális szakszókészlet elemeit.
Összegyűjti és feldolgozza a szociológiailag releváns információkat, alapszinten használja a korszerű informatikai eljárásokat.
Közreműködik a kutatási problémához illő kutatási módszerek kiválasztásában és alkalmazásában.
Önálló forráselemzés, résztémák összefoglalása.
c) attitűdje
Következetesen elfogadja a társadalomtudományi gondolkodás sokszínűségét, és hitelesen képviseli szűkebb és tágabb környezetében ennek szemléleti alapjait.
Érzékeny és nyitott a társadalmi problémákra, szemléletét áthatja a hátrányos helyzetű csoportok iránti szolidaritás, az interkulturális tudatosság és tolerancia.
Elméleti és gyakorlati tudásának folyamatos fejlesztésére törekszik.
A magyar társadalom fejlődésével kapcsolatos problémák, az egyenlőtlenség, az integrációs problémák iránti érzékenység kialakítása.
d) autonómiája és felelőssége
Aktívan és felelősen vesz részt szociológiai kutatásokban vagy társadalmi problémák megoldására létrehozott csoportok munkájában, együttműködésre törekszik más tudományok, szakmák, intézmények képviselőivel és a felhasználókkal.
Felelősen áll ki a jogi, etikai és szakmai normák következetes érvényesítése és védelme érdekében.
Felelősen betartja a kutatásetikai és publikációs normákat.
A társadalomtörténet főbb kérdéseinek önálló elemzése, véleményalkotás a 19-20. századi folyamatok természetére vonatkozóan, a források kritikus elemzése.
