Bárdos Edit 1998-ben ásott utolsó alkalommal a rétiföldeki avar temetőben. Ezután egy évtizedig a lelőhely „csipkerózsika álmát aludta", nem folytatódott a kutatása. Egy 2008-as kisebb ásatást leszámítva, a jelentős avar kori temető tervszerű kutatása másfél évtized múlva, 2015-ben vett új lendületet, amikor a kutatásba Tanszékünk bekapcsolódott. S ez a feltárás töretlenül tart azóta is hallgatóink segítségével és Zamárdi Város Önkormányzatának anyagi támogatásával.
2019-ben augusztus 19 – szeptember 10. között került sor az ásatásra, mely során 61 régészeti korú objektum került elő. Néhány árok és gödör középkorinak bizonyúlt, melyek az avar kori temetőtől északra elterülő, nagy kiterjedésű középkori Zamárdi településhez tartoztak. Előkerült egy hamvasztásos rítusú La Téne kori sír, melyet kb. 10 m átmérőjű zárt körárok kerített. Az objektumok többsége az avar kori temetőhöz tartozott, újabb 51 sírt tártunk fel, melleykkel együtt a 2015-től feltárt avar kori sírok száma 374-re emelkedett.
Az avar kori sírokból származó leletanyag alapján – lemezből kinyírt veretek és női övcsüngő díszei, áttört bronz korongok, darabolókések, kisgyönyös fülbevalók, nagy gyöngycsüngős fülbevaló, felhúzott lemezgömbös fülbevaló, köles és fekete alapon sárga folyatott rátétmintás gyöngyökből álló vegyes nyakláncok – a temető most kutatott részén a 7. század utolsó negyedében, illetve a század végén megásott sírok találhatók.
Ebben az évben a temetkezési szokásokkal kapcsolban több új mefigyelést tehettünk. Egy csoportban 8 füles sírt tártunk fel. Ezen aknasírok hosszanti falában, a sírok aljától 60-90 cm magasságban egy vízszintesen futó vájatot figyeltünk meg, melyek a koporsó vagy a halott fölé fedélként elhelyezett deszkák megtartását szolgálták. Egyes síroknál ezeken túl cölöpök nyomai is előkerültek a sírok sarkaiban és a hosszoldalak melett, melyek feltehetően szintén a koporsófedél stabilitását növelték. Hasonló sírkonstrukciót eddig Zamárdiból nem ismertünk, s a Dunántúl avar kori temetői közül is ritka jelenségről van szó (néhány példa Versendről ismert).
A 2703. aknasírban egyedi sírkonstrukciót dokumentáltunk. A nagyméretű, mély aknasírban, a sír aljától 70-80 cm magasságban, a hosszoldalak falában, egymással szemben 2-2 nagyméretű lyuk fúródott a falba. Feltételezésünk szerint ezkbe egykor igen nagyméretű fahasábokat rögzítettek. A lyukak formája alapján a gerendák hasábosra voltak megmunkálva, erre utalt a sír északi falában lévő lyukak szabályos formája. Másik végüg talán tompára faragott volt, mert a déli fal lyukai szabálytalan, ovális nyílásúak voltak, s befelé erőteljesen szűkűltek.
Ehhez hasonló sírkonstrukciót a csákberény-orondpusztai temető 2019. évi ásatásából ismerünk, ott azonban további, a sír sarkaiban megfigyelt cölöplyukak is voltak, melyek alapján a sírgödörbe megépített gerendavázas „halotti házat" rekonstruáltak. Zamárdiban talán egy egyszerűbb konstrukcióról lehet szó.
Az idei munkában Tanszékünk hallgatói mellett az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem régészhallgatói mellett együttműködő partnerünk, az İsztambul Medeniyet Egyetem hallgatói is reszt vettek.
