2022-ben július 25 – augusztus 20. között került sor Zamárdi avar temetőjében az ásatásra. A rekkenő hőség és a bitang keményre száradt talaj okozta izzasztó nehézségeket az előkerült gazdag régészeti leletanyag feledtette. A feltárt 45 újabb sírral együtt a nagy kiterjedésű temetőből eddig kiásott sírok száma 2815-ra emelkedett. A most feltárt sírokat a leletanyag alapján a 7. század elő felében ásták meg. A férfiakat aranyozott bronz és ezüst veretes övekkel, íjjal és nyílvesszőkkel teli tegezekkel, több esetben lándzsával temették el. A női sírokból a fogazott szalagfonatos övdíszek mellett fátyol- vagy hajtűk, vastag bronzláncok, bizánci lámpafüggesztők kerültek elő. A nő mellé galambszürke, korongolt palackokat, a férfiak mellé bronzveretes favödröket helyeztek. Három ló-lovas sírpárt tártunk fel, melyek közül az egyik esetében a külön gödörbe eltemetett ló egy fa sírkamrába temetett férfi-nő kettős temetkezéshez tartozott. A leletek között talán a legjelentősebb az egyik bolygatott férfisírban talált, 615–625 között Konstantinápolyban vert Heraclius és Heraclius Constantinus körülnyírt könnyű arany solidusa volt. Az idei ásatás legérdekesebb eredménye egy szögletes árokkerettel körbezárt sírcsoport, középen egy gazdag ló-lovas sírpárral, körülötte további fegyveres férfisírokkal. Ennek, a korszakból eddig nem ismert jelenségnek az értelmezése majd a leletek tudományos feldolgozása utánra marad.
A munka a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Magyar Őstörténeti és Honfoglalás Kori Régészeti Tanszékének tanásatásaként valósult meg az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával a Tématerületi Kiválósági Program: Magyarország és a Kelet kapcsolatának régészeti kutatása (Keleti Örökségünk PPKE Interdiszciplináris Történeti és Régészeti Kutatócsoport (TKP2020-NKA-11) projekt keretében.
