Előzetes a Czigóth Sándor által készített filmből
Fényképek →
Szöllősi Mátyás fotói
A magyar őstörténet régészeti kutatása az elmúlt években örvendetes fejlődésen ment keresztül, mely elsősorban annak köszönhető, hogy a magyar tudományosság – mintegy 30 évnyi szünet után – ismét felvette a kapcsolatot az orosz régészettel és expedíciókat küldött az Urál térségébe.
2015-ben folytattuk a tavaly megkezdett magyar őstörténeti kutató munkánkat Oroszországban az Urál vidékén a Magyar és az Orosz Tudományos Akadémia, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem együttműködésének keretében.
Az idei terv az orosz magyar tudományos kapcsolatok fejlődésének eredményeként immár öt helyszínt is érintett, melyek fontosak a magyar őstörténet kutatásában. Perm és Cseljabinszk térségében korábbi ásatások keretében folytatjuk a munkát, míg Szamara és Izsevszk régészeti szervezeteivel most vettük fel a kapcsolatot, megismertük a helyi „magyar gyanús” leleteket és tervezünk velük magyar szempontból fontos ásatásokat a jövőben.
Az expedíció 2015. július 26–augusztus 19. között zajlott. Mind az Orosz Tudományos Akadémia, mind pedig az Urál térségének Régészeti Tanszékekkel rendelkező egyetemei támogatták, immár együttműködési szerződésekkel is hosszú távra a 2013-ban megkezdett magyar őstörténeti munka folytatását. A szamarai múzeumban feldolgoztuk, rajzoltuk a magyarokhoz köthető leleteket egy közös tervezett publikáció keretében és antropológiai mintavétel is végeztünk. Izsevszkben a nyevolinói régészeti kultúra leleteit tanulmányoztuk. Permben a közös tervezett publikáció érdekében részt vettünk a bojanovói temető feltárásában, mely a teljes Uráli térség legkiemelkedőbb 10. századi temetője. Cseljabinszkban az Uelgi lelőhelyen dolgoztunk, majd egy hetes túra keretében megkerültük a Dél-Urált, annak valamennyi fontosabb kora középkori lelőhelyét meglátogatva. Ez a térség az, ahol a mai magyarság elődei kialakultak. Hazafelé pedig Szentpéterváron az Ermitázs gyűjteményét, kiállításait ismertük meg.
A speciális felkészültségű régész szakemberek mellett a csapat felét régészhallgatók alkották, az ő képzésük kulcsfontosságú lesz a jövő kutatása számára. Az expedíció komoly szakmai sikereket hozott, melyek újabb kutatási és együttműködési szerződésekben realizálódtak elsősorban a szamarai és a baskíriai egyetemekkel és régészeti központokkal. A magyar őstörténet-kutatás eredményei mellett új fontos tudománypolitikai kapcsolatokat sikerült kialakítani a jövőben való további együttműködéshez.
Résztvevők:
Dr. Türk Attila, Dr. Langó Péter, Gallina Zsolt, Füredi Ágnes (régészek), Dr. Mende Balázs Gusztáv (antropológus), Lichtenstein László (archaeozoológus), Polónyi Emese Ilés-Muszka Andrea, Konnáth Árpád, Budai Dániel (régészhallgatók), Antal Miklós (turkológus, hagyományőrző), Szöllősi Mátyás és Czigóth Sándor újságírók (fotóriporter és operatőr)
