A vár és 2024. évi szelvényeink madártávlatból
A nagykövesdi középkori vár 2023. évi feltárását a Pázmány Péter Katolikus Egyetem végezte a lévai Barsi Múzeummal való együttműködésben, a Közösségi Régészeti Egyesület segítségével. Megrendelőnk célja a vár műemléki helyreállítása, látogathatóvá tétele, ennek érdekében a vár lehető legteljesebb körű megismerésére törekszünk több ásatási szezonra bontott ütemezésben.
A környező sík területből szabálytalan ovális alakban kiemelkedő várhegy ideális körülményeket teremtett az erősség kialakítására. Déli, délkeleti oldala meredeken lejt, míg a nyugati és északi oldali emelkedőt egy sánc töri meg, mely félkörben övezi a sziklacsúcsot. A sánc belső ívét követve vezetett az út a ma is álló, de romos kaputoronyig, ahonnan már csak gyalogosan lehetett tovább közlekedni. A tényleges vár a körülményekből fakadóan kis alapterületű volt és több fázisban épült ki. A tornyok és épületek az északkelet-délnyugati irányú, szabálytalan ovális platót fogják közre, melynek közepén a ciszternát találjuk. A látképet a három emelet magasan álló, masszív, ötszögű, délnyugati torony uralja, melyhez északi irányból köt be a kapcsolódó épület fala.
A 16. századi többosztatú épület falai
Az első ásatási szezonban célunk a felső vár alaprajzának lehetőségek szerinti legalaposabb megismerése, rétegviszonyainak tisztázása volt. Egy szabályos, 5 × 5 m-es alapterületű szelvényhálót terveztünk. Arra törekedtünk, hogy a megnyitott szelvényeink csatlakozzanak egymáshoz, hogy az áthúzódó falak és rétegsorok nagyobb felületen, összefüggéseikkel együtt legyenek dokumentálhatók a pontosabb értelmezés érdekében.
A 2023-as kampányban a plató északnyugati részén elhelyezkedő késő középkori épületegyüttes megismerésére törekedtünk, melynek három helyiségét sikerült feltárnunk. Kutatásaink a felszínre hozták továbbá a 13. század második felében megépült torony, és egy további, szintén a 13. századra keltezhető épület részletét is. A 16. századi, többosztatú épületet a korai torony falának visszabontásával és nagymértékű planírozással alakították ki, mely jelentősen megbolygatta a vár 14-15. századi periódusának rétegeit. A 2024-es feltárás során az Árpád-kori torony további jelentős részletei bukkantak elő, illetve a 16. századi többosztatú épület, a nyugati ágyúállás és a nyugati falöv kiépítésére, egymáshoz való viszonyára és periodizációjára vonatkozóan sikerült értékes információkat szerezni.
Rácz Tibor Ákos
