Az angol nyelvoktató mesterszakon készítendő diplomamunka követelményei

A tájékoztató letölthető formában (PDF), mellékletekkel együtt

  1. A diplomamunka meghatározása és célja

Az elkészítendő munka meghatározása szerint nyelvpedagógiai szakdolgozat tudatos és módszeres önreflexió értékelési-fejlődési portfólió formájában.

Az elkészítendő munka célja, hogy a hallgató bemutassa, miként tudja integrálni és alkalmazni a nyelvpedagógia és a szaktudományok keretein belül megszerzett ismereteit és reflektív szemléletét. Igazolja továbbá, hogy a hallgató képes a tanulási-tanítási folyamat során szerzett tapasztalatait elemezni, azokból következtetéseket levonni és ezeket saját munkája során alkalmazni. A fentiek bemutatásával a hallgató számot ad arról, hogy a képzés során mennyiben fejlődött a Képzési és kimeneti követelményekben (KKK) meghatározott kompetenciákban (lásd 1. melléklet).

A diplomamunkát angol nyelven kell elkészíteni. A szakdolgozat elkészítésében a hallgatók munkáját konzulens segíti.

  1. A diplomamunka fókusza és tartalmi felépítése

A diplomamunka az angol nyelvoktató mesterszakon elvégzett elméleti és gyakorlati munkák bemutatását, és ezek segítségével a jelölt önértékelését tartalmazza saját szakmai fejlődésére fókuszálva. A jelölt a képzés során elkészített munkáiból összeállít egy válogatást, és ezek felhasználásával bemutatja és értékeli saját nyelvoktatói kompetenciáinak fejlődését, és reflektál ezekre.

A diplomamunka 3 fő tartalmi egységből áll:

  1. Bevezetés: A tanítási gyakorlat színhelyéül szolgáló oktatási intézmény bemutatása, különös tekintettel annak nyelvpedagógiai programjára, továbbá a hallgató intézményben végzett tevékenységének tényszerű ismertetése, a tanított csoportok bemutatása (életkor, nyelvi szint, létszám, tanítási környezet). A Bevezetés leíró jellegű, a tanítási gyakorlat kontextusát ismerteti az olvasó számára. A részletes elemzést a szakdolgozat második része tartalmazza.
  2. Dokumentumgyűjtemény és reflexiók: A tanárjelölt kompetenciáinak és fejlődésének bemutatásához szükséges dokumentumok gyűjteménye, ahol mindegyik dokumentumot a hallgató szöveges értékelése követ, helyez kontextusba és reflektív módon értékel. Olyan dokumentumokat lehet a gyűjteménybe elhelyezni, amelyeket korábban vagy egyetemi oktató, vagy a vezetőtanár már értékelt (1. táblázat).
  3. táblázat A dokumentumgyűjtemény tartalma

Az összegyűjtött dokumentumok tartalmi megoszlása és száma

Mennyiség

A képzés során készült nyelvpedagógiai, tudományterületi munkák

2 drb

Hospitálási napló

3 drb

A tanítási gyakorlat során készített tanórarészletek és tanórák terve a felhasznált segédanyagokkal, ezek egyike a zárótanítás

5 drb

 

Ez a rész tartalmaz továbbá egy átfogó reflexív-értékelő áttekintést a tanítási gyakorlatról, amelyben a hallgató leírja, hogy a tanítási gyakorlat során általa megtartott tanórarészletek és tanórák alatt milyen nyelvpedagógiai célokat, mely tananyagok és milyen szempontok figyelembe vételével, mely szervezési módok és készségfejlesztési eljárások alkalmazásával kívánt elérni, milyen nyelvpedagógiai megfontolások mentén és milyen eredménnyel.

A szakdolgozat 2. tartalmi részében szereplő reflexiók, értékelések nyelvpedagógiai kontextusba helyezéséhez és indoklásához vonatkozó szakirodalmat is fel kell használni.

  1. Összegzés: Összegző tanulmány a hallgató nyelvoktatói szemléletéről, a hivatásról alkotott nézeteiről, valamint a személyes erősségeiről és a fejleszteni kívánt területekről. Az összegzést első sorban saját reflexió, valamint a tanítási gyakorlat során kapott vezetőtanári, gyakorlatkísérő oktatói és más kollegiális visszajelzések és értékelések alapján, valamint a tanított csoportokban kitöltött értékelő lapok figyelembe vételével kell elkészteni. Ehhez kiindulópontul ajánljuk Somogyi-Tóth Katalin (2000). Observation tasks. A workbook for student teachers. PPKE 46-47. oldalán található kérdőív használatát, adaptálását. Továbbá ebben a részben is fel kell használni vonatkozó szakirodalmat a tapasztalatok és reflexiók kontextusba helyezéséhez.

A diplomamunka tartalmi felépítésének összefoglalása:

A diplomamunka tartalmi egységeinek, ezek fókuszának és terjedelmének összefoglalását a 2. táblázat tartalmazza.

  1. táblázat A diplomamunka tartalma és terjedelme

Tartalmi egység

Fókusz

Mennyiség, terjedelem

1. Bevezetés

a tanítási gyakorlat helyszínének és a jelölt tevékenységének bemutatása

1500-2000 szó

2. Dokumentumgyűjtemény

és reflexió:

(a)   A jelölt kiválasztott munkái

szemináriumi munkák (2 drb); hospitálási napló (3 drb); óravázlatok és segédanyagaik (5 drb)

összesen 10 drb

(b) Értékelés és reflexió

az egyes munkákhoz kapcsolódó értékelés és reflexió

összesen 8.000 - 10.000 szó (800 - 1000 szó/dokumentum)

(c) Átfogó áttekintés a tanítási gyakorlatról

a tanítási gyakorlat során végzett tervező, oktató, értékelő munka reflexív értékelése

kb. 2500 - 3000 szó

3. Összegzés

a hallgató önértékelése nyelvoktatói szemléletéről, a hivatásról alkotott nézeteiről, személyes erősségeiről és a fejleszteni kívánt területekről

2000 - 2500 szó

Felhasznált források

tankönyvek, oktatási anyagok, segédletek

a kiválasztott dokumentumok függvényében

Felhasznált szakirodalom

nyelvpedagógiai szakirodalom

min. 10 drb

Függelék

a jelölt munkájáról készített értékelések gyűjteménye

a rendelkezésre álló értékelések függvényében

 

Nettó szövegtest terjedelme (a kiválasztott dokumentumok, a felhasznált források és irodalom, a függelék és a járulékos elemek nélkül): 14.000 – 17.500 szó (35 - 40 oldal) (1,5-ös sorközzel)

  1. A diplomamunka makroszerkezete
  2. Járulékos részek a diplomamunka elején:
  • Borító (lásd a 2. mellékletet)
  • Belső címlap (lásd a 3. mellékletet)
  • nyilatkozat: A hallgató az 1. nyilatkozatban kijelenti, hogy a szakdolgozat saját szellemi terméke, azt más szakon szakdolgozatként nem nyújtották be, és csak a megjelölt segédeszközöket használta. A nyilatkozattétel kötelező formanyomtatványa a TVSZ. 32.§ (6): Nyilatkozat a diplomamunka szerzőségi szabályainak betartásáról (lásd a 4. mellékletet).
  • nyilatkozat: A hallgató a 2. nyilatkozatban jelzi, hogy használt-e mesterséges intelligencia programot a diplomamunka elkészítéséhez, és ha igen, milyen részfeladatok teljesítéséhez és milyen célból (lásd az 5. mellékletet).
  • Konzultációs igazolólap: Minimum három konzultációs alkalmat igazoló lap a konzulens és a jelölt aláírásával (lásd a 6. mellékletet).
  • A dolgozat tartalmazhat köszönetnyilvánítást, ez azonban nem kötelező része a dolgozatnak. Ha szerepel, akkor a tartalomjegyzék előtt külön oldalon, Köszönetnyilvánítás címmel.
  1. A diplomamunka fő tartalmi egységei:
  • Tartalomjegyzék: A tartalomjegyzék külső megjelenésében is tükrözze a fejezetek egymáshoz való viszonyát és a dolgozat logikai felépítését. A különböző betűméretek kerülendők, ehelyett az alábbi felosztás alkalmazandó: főfejezet (1.); alfejezet (1.1); azon belül lévő alfejezet (1.1.1).
  • Bevezetés
  • Dokumentumgyűjtemény és reflexiók
  • Összegzés
  • Felhasznált források
  • Felhasznált szakirodalom
  • Függelék
  1. Terjedelem és formai követelmények

A diplomamunka teljes terjedelme a dokumentumgyűjtemény és a járulékos elemek hosszától függ, így a teljes terjedelem kritériumként történő meghatározása nem lehetséges.

A diplomamunka készítése során keletkezett szövegtest terjedelme: 14.000 – 17.500 szó (részletesen lásd fent a 2. táblázatot)

Betűtípus: Times New Roman; betűméret: 12; sortávolság: 1,5; sorkizárással.

Margó: bal oldal 2,5 cm; jobb oldal 2,5 cm; felső margó 2,5 cm, alsó margó 2,5 cm

Oldalszámozás: alul, középen

Idézés, formázás: APA style guide alapján (https://apastyle.apa.org/)  

  1. A diplomamunka elkészítésének és benyújtásának menete

A hallgató a diplomamunka elkészítéséhez témavezetőt választ. Témavezető az egyetem oktatója, tudományos kutatója, illetve – indokolt esetben - nem egyetemi alkalmazott szakember lehet.

A témát és a témavezetőt a Neptun rendszerbe kell rögzíteni. Határidő:

  • a tavaszi félévi záróvizsgához: december 15.
  • az őszi félévi záróvizsgához: június 15.

A hallgató által benyújtott címbejelentést követően a témavezető nyilatkozik a témavezetés vállalásáról a Neptun rendszerben. Ezt a szakért felelős oktatási szervezeti egység vezetője hagyja jóvá.

A hallgató a témavezetőjével legalább háromszor köteles konzultálni. A konzultáción a szakdolgozattal kapcsolatos teendőket, javaslatokat írásban is rögzíteni kell az e célra rendszeresített Konzultációs igazolólapon. (Az igazolás a szakdolgozat kötelező része, lásd fent a 3. részben.) (A formanyomtatványt lásd a 6. mellékletben.)

Az elkészített diplomamunkát a Neptun rendszerbe kell feltölteni. Határidő:

  • a tavaszi félévben: április 30.
  • az őszi félévben: november 30.

A diplomamunka benyújtását a témavezető hagyja jóvá a Neptun rendszerben a fent megjelölt határidő betartásával.

  1. A diplomamunka értékelése

A diplomamunka értékelésére a szakért felelős oktatási egység vezetője szakértő bírálót jelöl ki.  A diplomamunka értékelése a pontszámoktól függetlenül elégtelen (1) az alábbi esetekben:

  • ha a szakdolgozat terjedelme nem éri el a minimumot;
  • ha a szakdolgozat nem felel meg az alapvető formai előírásoknak;
  • ha a szakdolgozat bármelyik tartalmi része hiányzik (lásd fent a 2. táblázatot);
  • ha a dolgozat nagyszámú (20 vagy annál több) súlyos, értelemzavaró hibát tartalmaz (helyesírás, nyelvhelyesség, értelmetlen szakszó használat);
  • ha a szerző plagizál.

A bíráló a dolgozatot 1-től 5-ig terjedő osztályzattal értékeli. Az osztályzatot pontozási lap kitöltésével, a ponthatárok figyelembe vételével állapítja meg. Továbbá az értékelés része egy angol nyelven elkészített szöveges bírálat, amely a pontozólapon szereplő bírálati szempontok figyelembe vételével összefoglalja a diplomamunka erősségeit, gyengeségeit, a fejlesztendő területeket és a bíráló javaslatait. A bírálat tartalmaz minimum két kérdést is, amelyet a jelölt a védés során megválaszol.

A pontozólap az alábbi bírálati szempontokat tartalmazza:

  • Dokumentumválasztás (relevanciája, eredetisége, indoklása a diplomamunka célkitűzései szempontjából)
  • Elmélet (a szükséges elméleti alapok ismerete és feldolgozása, szintetikus látásmód, releváns és koherens következtetések, saját állítások argumentációja)
  • Gyakorlat (a gyakorlati tapasztalatok bemutatása, a tanítási módszertan kidolgozottsága, a tanításhoz szükséges segédletek és az eredmények bemutatása, mindezek illeszkedése a nyelvpedagógia eredményeihez)
  • A meghatározott nyelvoktatói kompetenciák meglétének, fejlődésének bemutatása
  • Szerkezet, felépítés, koherencia
  • Nyelvi megfelelés (helyesírás, nyelvhelyesség, stílus, az angol nyelvű nyelvpedagógiai szakszöveg műfaji követelményeinek való megfelelés, a szakterminológia helyes használata)
  • Szakirodalom, idézés, hivatkozás (mennyisége, minősége, relevanciája, a szakirodalom felhasználásának, feldolgozásának módja, az idézés szabályainak betartása)

Amennyiben a témavezető a bírálattal, illetve az érdemjeggyel nem ért egyet, és ezt megfelelőképpen indokolja, kezdeményezheti, hogy a dolgozat másik bírálóhoz kerüljön. Az új bíráló kijelöléséről és személyéről a szakért felelős oktatási egység vezetője dönt. Amennyiben a diplomamunka elégtelen osztályzatot kapott, új, illetve átírt diplomamunka beadására csak a következő szakzáróvizsga időszak előtt van mód az erre vonatkozó rendelkezések és határidők szerint. Jobb érdemjegyért új diplomamunkát beadni nem lehet.

 

  1. A diplomamunka védése

A diplomamunkát a jelölt szóban védi meg a záróvizsga keretein belül. A védés két részből áll:

  • a diplomamunka ismertetése prezentáció formájában (időtartama: 15 perc)
  • válaszadás a bíráló által feltett kérdésekre

 

Budapest, 2026. szeptember 1.