A kutatócsoport célja a történeti Magyarországról származó német nyelvű kéziratok és régi nyomtatványok, illetve Magyarországra vonatkozó német nyelvű kéziratok és régi nyomtatványok, valamint a történeti németajkú kisebbségek kéziratos és nyomtatott anyagainak kutatása.

Minderre számos lehetőség van, hiszen Magyarországnak a Habsburg Monarchiával közös többszáz éves története során is számos ilyen anyag keletkezett, illetve a történeti Magyarország németajkú kisebbségeinél is.

A kutatócsoport létrehozásának elsődleges célja az egyes tagok által végzett kutatások egybefogása, az együttműködésből fakadó előnyök kihasználása.

A kutatócsoport indulásakor három germanista, történész és latin szakos végzettségű tagból áll, Berzeviczy Klára, Guitman Barnabás és Lőkös Péter alkotja. Mindhárman évekig oktattak újkori németnyelvű paleográfiát történelem és/vagy germanisztika szakon.

A témában Lőkös Péter az erdélyi szászokkal, történetírásukkal foglalkozott behatóbban, míg Berzeviczy Klára a szepesi szászokkal és a német nyelvű magyar vonatkozású útleírásokkal. Mindketten részt vettek a 2004-2007 között futó Lőkös Péter által vezetett OTKA projektben (T046331) Szöveg és kép album amicorumokban: Médiumok korrespondenciája magyarországi germanicumokban a 17-18. században. Mindketten résztvevői voltak a 2013-as Mitteleuropäischer Kulturraum. TÁMOP BTK-IDI-II.5.-3. pályázatnak, valamint szakmai felelősei voltak 2017-ben a Budapest-Németajkú Református Egyházközség a Reformáció Emlékbizottságtól elnyert REB-17-PROG-0520 számú, Cipszerek és a reformáció című pályázatának, aminek alapján a Cipszerek és a reformáció című vándorkiállítást hozták létre[1]. Berzeviczy Klára 2015-ben elnyerte a KAP15-069-1.2-BTK egyéni kutatási programjának támogatását A 16-17. századi magyar társadalom diplomata szemmel címmel.

Guitman Barnabás az egykori Felső-Magyarország reformáció történetének kutatásával foglakozik, ennek során foglalkozott német nyelvű források feldolgozásával és kiadásával az Eperjesi Egyetemmel együttműködve.

 

A kutatócsoport tagjainak a témához kapcsolódó publikációi (válogatás):

Berzeviczy Klára és Lőkös Péter közös anyagai:

  • "Ars longa, vita academica brevis". Studien zur Stammbuchpraxis des 16.-18. Jahrhunderts. Hg. von Klára BERZEVICZY und Péter LŐKÖS unter Mitarbeit von Zsófia HORNYÁK. Paris/Leipzig/Budapest, École pratique des hautes études/Centre des hautes études/OSZK. 2009. (= Vernetztes Europa 6) ISBN 978 963 200 576 8.
  • Mitteleuropäischer Kulturraum: Völker und religiöse Gruppen des Königreichs Ungarn in der deutschsprachigen Literatur und Presse (16.–19. Jahrhundert). von Klára BERZEVICZY, László JÓNÁCSIK und Péter LŐKÖS. Berlin: Frank und Timme, 2015. (= Literaturwissenschaft 52; Abrogans 4) ISBN 978-3-7329-0194-4.
  • Berzeviczy, Klára, Péter Lőkös: Zitate deutscher Dichter in Stammbücher des 18. Jahrhunderts. Ein Beitrag zur Rezeption der deutschen Literatur in Ungarn des 18. Jahrhunderts. – In: „Ars longa, vita academica brevis”. Studien zur Stammbuchpraxis des 16.-18. Jahrhunderts. Hg. von Klára Berzeviczy und Péter Lőkös unter Mitarbeit von Zsófia Hornyák. Budapest: OSZK, 2009. (Vernetztes Europa. Beiträge zur Kulturgeschichte des Buchwesens 1650-1918 / L’Europe en réseaux. Contribution á l’histoire de la culture écrite 1650-1918, Paris-Leipzig-Budapest, Bd. 6), pp. 109-181.

 

Berzeviczy Klára:

  • Lám, Friedrich: Zipser Leute. Hrsg., kommentiert und mit einer Einleitung von Klára Berzeviczy. Berlin: Noack & Block, 2021.
  • Berzeviczy, Klára: Der Nachlass eines Zipser Dichters. Ein erster Überblick. In: Quelle & Deutung VI. Beiträge der Tagung Quelle und Deutung VI am 27. November 2019. Hg. von Balázs SÁRA (Series Antiquitas, Byzantium, Renascentia 47). Budapest: Eötvös József Collegium, ISBN 978-615-5897-47-4, pp. 165-190.
  • Berzeviczy, Klára: Religionsgemeinschaften und Glauben in Ungarn während der türkischen Besatzung – im Spiegel deutschsprachiger Reiseberichte. In: Balogh F. András (Hg.): Wechselwirkungen in Südosteuropa. Fallbeispiele aus der deutschen Sprach- und Literaturwissenschaft: Festschrift für Lucia Gorgoi zum 65. Geburtstag. Kolozsvár: Editura Mega und Bad Kissingen: Akademie Mitteleuropa, 2016. pp. 237-250. (Klausenburger Beiträge zur Germanistik; 5.)
  • Berzeviczy, Klára: Fragen des Zeremoniells während einer Gesandtschaftsreise. Einige Bemerkungen zum Reisebericht des H. L. Freiherrn von Kuefstein. In: Sára, Balázs (Hrsg.): Quelle & Deutung I. Beiträge der paläographischen Tagung Quelle und Deutung I am 27. November 2013. Budapest: Eötvös-József-Collegium, 2014, pp. 53-70. (Quelle und Deutung I.I)
  • Berzeviczy, Klára: Michael Baumanns Naturbuch. Abdruck der Unikathandschrift und Begleitstudie. Modena: Accademia Nazionale di Scienze, Lettere ed Arti – Berlin: Frank & Timme. Verlag für wissenschaftliche Literatur, 2011 (= Collana di studi 33)
  • Berzeviczy, Klára, Karl-Georg Pfändtner, Balázs Tamási: Eine neue Handschrift des Kaiserlich-Königlichen Bibliotheksschreibers Aaron Wolf Herlingen aus Wien (1730/1749). In: Codices Manuscripti. Zeitschrift für Handschriftenkunde. Heft 75, September 2010, pp. 25-37.

 

Lőkös Péter:

  • Die Praxis der übersetzerischen Explizierung im Puch von menschlicher aigenschaff des Petrus von Ainstetten, in: “swer sînen vriunt behaltet, daz ist lobelîch”. Festschrift für András Vizkelety zum 70. Geburtstag, Hg. von Márta Nagy und László Jónácsik in Zusammenarbeit mit Edit Madas und Gábor Sarbak, Piliscsaba-Budapest, 2001, 179-185.
  • Das puch von menschlicher aigenschafft. Untersuchungen zu einem spätmittelalterlichen Textzeugen der Laienandacht in Steiermark. Göppingen: Kümmerle, 2002
  • Eine Fleming-Strophe in einem Stammbuch des 18. Jahrhunderts. In: Magyar Könyvszemle 122 (2006), 259–265.
  • Ein autographer Stammbucheintrag von Johann Martin Miller aus 1772. In: Magyar Könyvszemle, 123 (2007), 226–229.
  • Péter LŐKÖS: Ungarisch-deutscher Kulturtransfer in der deutschsprachigen Literatur des 16. bis 20. Jahrhunderts. Berlin: Frank und Timme, 2020 (Literaturwissenschaft 92; Abrogans 6) ISBN 978-3-7329-0703-8

 

Guitman Barnabás:

  • Guitman Barnabás: Wittenbergi peregrinuslevelek a bártfai városi levéltárból. LYMBUS - MAGYARSÁGTUDOMÁNYI FORRÁSKÖZLEMÉNYEK (2017) 117–150.
  • Guitman Barnabás: Über einige Briefe von geistlichen Intellektuellen aus den Bartfelder Archiven aus der Mitte des 16 Jh. In: Kónya Peter – Kónyová Annamária (szerk.): Od reformácie po založenie cirkvi = A reformációtól egyházalapításig. A szepesváraljai zsinat 400. évfordulójára = K výročiu synody v Spišskom Podhradí. Prešov, Vydavatelstvo Prešovskej univerzity, 2015. 184–194.
  • Peter Kónya – Csepregi Zoltán: Sto kňazských biografií Johanna Samuela Kleina: Johann Samuel Klein száz lelkészi életrajza. Guitman Barnabás – Kasuba Judit (Forráskiadás készítője). Prešov, Vydavatelstvo Prešovskej univerzity, 2015. ISBN: 9788055513317

 

 

[1] 2017 .11. 15 – 2017. 12. 15 PPKE BTK, 2018.01.12. - 02.14. OSZK, és 2018. 02. 20 – 2018. 05. 22. Budapest-Németajkú Református Egyházközség