Az angol irodalom története I: A középkor irodalma

2020.12.24.

A 2018-ban lezárt OTKA-pályázatból kinövő új magyar nyelvű angol irodalomtörténet hét kötetének első négy kötete 2020 decemberében fog megjelenni. Ez a teljes hazai anglisztika összefogásával létrehozott irodalomtörténeti sorozat az utoljára 1972-ben kiadott Az angol irodalom története (szerk. Szenczi Miklós, Szobotka Tibor, Katona Anna; Budapest, Gondolat) című áttekintés helyett nyújt korszerű és a nemzetközi és hazai kutatásokat is összegző művet. Az OTKA-projektet néhai Kállay Géza kezdeményezte, a sorozat főszerkesztője Kállay Géza és Bényei Tamás (Debreceni Egyetem).

Az új angol irodalomtörténet első kötete a középkori angol irodalmat tárgyalja az első angol nyelvi emlékektől a 15. század végéig. Az általános bevezetőt (Karáth Tamás) követően a középkori kötet két nagy korszakban tekinti át az angol középkori irodalmat. Az első rész az óangol korszakról szól a kezdetektől a 11. századig, a második rész pedig a középangol korszakról a 11 és a 15. század között. A medievisztika kutatása az utóbbi fél évszázadban számos paradigmaváltást élt meg, melyek meghatározzák a kötet szemléletét is. A kötet hat szerző (bevezetésekkel együtt) tíz fejezetét tartalmazza az alábbi tartalommal.

Az óangol korszak bevezetésében (Nagy Andrea és Tarcsay Tibor) kiemelkedő szerepet kap az írásos kultúra elterjedése, a kereszténység megjelenése és szinkretizmusa más vallásokkal, valamint a nyelv problémája, ami egyben a kötet legfontosabb problémaköre is. Az óangol kötetrész műnemek szerint mutatja be a 11. század előtti irodalmat. Az óangol költészetről szóló fejezet (Nagy Andrea) műfaji és tematikus csoportokban tárgyalja a hősi epikus költészetet, a vallásos és biblikus költészetet és a modern kategorizációnak ellenálló rövidebb versek csoportjait (óangol „elégiák", gnómikus versek). Az óangol prózafejezet (Halácsy Katalin) egy jól rekonstruálható kronológiában tekinti át a prózairodalom jelentősebb szerzőit és korszakait a 8. századi Bedától az alfrédi reneszánszon át (9. század vége) a kései óangol prédikációirodalomig.

A középangol kötetrész szintén műfaji egységekben gondolkodik. A korszak bevezetése (Karáth Tamás) nemcsak a normann hódítás történeti hátterét és a Brit-szigetek különböző nyelvi-kulturális közösségeit tekinti át, hanem reflektál arra is, hogy miért gyérebbek a korai középangol korszak (1100–1250) angol irodalmi emlékei az előzményekhez képest. A bevezetést követő első fejezet (Simonkay Zsuzsanna) a lovagi irodalomról, annak francia gyökereiről, hatásairól, az Arthur-legendaciklus kialakulásáról, valamint az angol románc egyéni fejleményeiről, végül a lovagi irodalom „vulgarizálódásáról" és hanyatlásáról szól. A középangol kötetrész második fejezete (Karáth Tamás) a korszak „populáris" irodalmával, a vallásos irodalommal foglalkozik. A fejezet azt az ellentmondást igyekszik feloldani, hogy a ma száraznak és meglehetősen formulaikusnak látszó művek hogyan taníthattak és szórakoztathattak egyszerre. A középkori angol irodalom névjegye, Chaucer külön fejezetet kapott (Halácsy Katalin és Péri-Nagy Zsuzsanna). A Chaucer-fejezet igyekszik elkerülni a konvencionális életrajzi narratívát, és Chaucer műveit ismét műfaji csoportokba szedve tekinti át. A középangol kötetrész negyedik fejezete (Karáth Tamás) a középkori drámával és színházzal foglalkozik. A fejezet a középkori liturgikus dráma, majd a későközépkori színjátszás újításainak bemutatására törekszik, és azokat nem szembeállítja a reneszánsz színházzal, hanem az egyes műfajok középkoron túli továbbélését hangsúlyozza. Végül a kötet utolsó fejezete (Karáth Tamás) a „Képzelet világai" címmel foglalja össze a korábbi fejezetekből kimaradó jelentősebb szövegek és szerzők közös vonását: azt a törekvést, mellyel e művek rendszerezni igyekeztek a látható világot és ezek motívumait felhasználva leírták a láthatón túli világokat.

Események

04.
2024. márc.
BTK
"A Föld nem tud futni." Rendszerváltás vidéken
Sophianum 112
06.
2024. márc.
BTK
Középkori esték - Latinitas Hungarica
Danubianum 308
07.
2024. márc.
BTK
Egy különös tó – sajátélményű drámaóra óvodásoknak és kisiskolásoknak
Iohanneum 213.
08.
2024. márc.
BTK
Nemes Nagy Ágnes Olvasókör
Danubianum 315
12.
2024. márc.
BTK
Tanítók Napja
Iohanneum
13.
2024. márc.
BTK
Művészettörténeti konferencia
Sophianum 112
További események
Széchenyi 2020