Csákberény és közvetlen környéke már igen korán felkerült az avar korszak kutatásának a térképére. Az első terepi megfigyeléseket követően a magyar régészet kiemelkedő alakja, László Gyula is bekapcsolódott 1938 és 1939 során a feltárási munkálatokba, amiknek a II. világháború vetett véget. A nagy világégést követő évtizedekbe a lelőhely neve és a feltárt anyag egy-egy darabja fokozatosan épült be a tudományos köztudatba és a korszakkal foglalkozó szakmunkákba, bár végleges közlésére csak 2015-ben (magyar nyelven 2017-ben) került sor az avar periódus kiváló ismerőinek közreműködésével. Az 1990-es évek elején Otto Braasch jóvoltából az orondpusztai lelőhelyről egy jó minőségű légifotó is készült, melynek segítségével meg lehetett határozni a 30-as években napvilágra kerülő és a még feltáratlan sírok viszonyát is. A Mezőföld 6–9. századi temetőanyagát doktori disszertációjába feldolgozó Szücsi Frigyes vezetésével 2019-ben folytatódott hosszú idő után a lelőhely további feltárása. 2021-ben új mérföldkővel let teljesebb/gazdagodott a Csákberény környéki avar megtelepedés vizsgálata, hiszen nem messze az orondpusztai sírmezőtől napvilágra kerülő Arató-szérű lelőhelyen egy további nagyobb kiterjedésű temető került elő. A Székesfehérvári Szent István Király Múzeum és a Közösségi Régészeti Egyesület az elmúlt években mintaszerű módon folytatta a lelőhelyek felderítését, melybe 2024-ben a PPKE BTK RI Magyar Őstörténet és Honfoglalás Kori Régészeti Tanszékének oktatói (Kiss P. Attila) és hallgatói is bekapcsolódtak. A két lelőhelyen az elkövetkező években az egyetem régészhallgatói tanásatás keretében sajátíthatják el a népvándorlás kori temetők feltárásának módszereit. A két temetkezőhely további terepi kutatása, valamint az előkerült leletanyag feldolgozása és vizsgálata is számos ponton mélyítheti majd el a közeljövőben az avar korról meglévő ismereteinket. Csákberény közvetlen térségében a korai periódus talán a római kori alaplakosság helyi továbbéléséig is elvezető gyökerei mellett a keleti steppei eredetű nomád kultúra, a valamint a Meroving-kor kapcsolatai jelentik a kezdő pontot. A korai periódus emlékeinek gazdag kulturális gyökerei mellett azonban az avar anyagi művelődés fokozatos változásainak lenyomatai (közép és késői periódus) is tovább vizsgálhatók a fent említett lelőhelyeken.