alkutatás / kutatóműhely
Újkori eszme- és művelődéstörténet
vezetője
Dr. Őze Sándor (habil. egyetemi tanár PPKE, MTA Doktora)
tagsága (listaszerűen)
Dr. habil. Medgyesy Norbert (tanszékvezető, docens PPKE BTK)
Dr. Kovács Bálint (tanszékvezető, docens PPKE BTK)
Dr. habil. Dobrovits Mihály
Prof. Dr. habil. Puskás Bernadett (egyetemi tanár, NYE)
Dr. habil. Kovács Eszter (OSZK Régi Nyomtatványok Tára)
Dr. Szelke László (adjunktus, PPKE BTK)
Dr. Szuromi Kristóf (adjunktus, PPKE BTK)
Dr. habil. Bank Barbara (docens, PPKE BTK - NEB)
Dr. Bojtos Anita (MNMKK-SOM)
Dr. Balázs József
alapítás éve
2005
kutatócsoport elérhetősége
A kutatócsoport honlapja: https://sites.google.com/view/felekezetesidentitas/f%C5%91oldal?authuser=0
kutatási fókusza (max. 4000 karakter)
Az elmúlt évek világviszonylatban is kutatott eszmetörténeti tematikája volt a „nemzeti tér emlékezet" és annak kapcsolódása a nemzeti szimbólumrendszerhez. Ez a szimbolika nemzeti mítoszokká alakult át bizonyos elemek együttállásából. A múlt átértékelése mindig jövő orientált. Ha uralmat vagy hatalmi viszonyokat kívánnak legitimálni vagy fellazítani, megingatni, a mindenkori politika szereplőinek fontos kérdése az, hogy milyen történelmi szimbólumrendszert és milyen értelmezési modelleket tudnak mozgósítani, és mire kívánják azt felhasználni. Az emlékezés csoport általi „kicövekelt" (Jan Assmann terminusa) eseményei a történésfolyamból kiemelt elemei azok, melyek a csoporthoz való viszonyon keresztül azután létrehozzák az egyén identitását.
Törekvésünk arra irányul, hogy megvilágítsuk a valamikori határrégió 19. századi tudati elemeinek koraújkori kontinuitását, amely máig hatóan befolyásolja az itt élő nemzeteket és csoportok fogalmi rendszerét. A nemzetfogalom, a hozzákapcsolódó toposzok, a bibliai alapú történelemszemlélet nemcsak a kor kultúrtörténetének jelentős alakzatai, hanem ezen túlmenően a kulturális emlékezet, a kollektív identitás alapvető elemei is. A történészek közül sokan a modern nemzettudat kialakulásának első korszakát a 16. századra teszi. Föltételezik, hogy a nemzetek korai generációjához tartozó társadalmak olyan sajátosságokat őriztek meg, amelyek megkülönböztetik őket a felvilágosodás korának nyelvi-kulturális alapon tudatosodó nemzeteitől A különböző keresztény felekezetekhez kötődő magatartásformák milyen módon köthetőek európai eszmetörténeti változásokhoz? Hogyan kapcsolódik a formálódó nemzettudatokhoz, van-e politikai mozgatóereje. Kötődik-e hozzá nemzeti messianizmus?
fontosabb rendezvények
- október 10.:Szent László nyomában – Szent László király emlékezete és a közép-európai együttműködés az első keresztes hadjárattól a visegrádi csoportig. (nemzetközi tudományos konferencia Varsóban).
- november 15.:Közvetítő kisebbségek a Kárpát-medencében konferencia
- november 29.:"Határ menti területek, migráció a XIX-XX. században tekintettel a XVII-XVIII. századi előzményekre" című tanulmánykötet bemutatója
- május 9.:“Ő tanította a kezemet harcra, az ujjaimat viadalra…” – Vallás és háborúk kapcsolata a közép- és kora újkorban.
- szeptember 16.: „Ő tanította a kezeimet harcra, az ujjaimat viadalra…” Vallás és háborúk kapcsolata II. műhelykonferencia
- március 19.: „Hősvértől pirosult gyásztér, sóhajtvaköszöntlek” tudományos konferencia a Mohácsi csata emlékezetéről
fontosabb publikációk
Őze Sándor: Határhelyzet 2. Esszék, tanulmányok. Budapest, Hankiss Ágnes Intézet, 2025.
Kovács Eszter: A magyarországi törökveszély értelmezései az egykorú cseh irodalomban (1526-1663). Hankiss Ágnes Intézet, 2023.
Bank Barbara – Kovács Bálint – Medgyesy S. Norbert (szerk.): A Kaukázustól a Lajtáig – Apokaliptika, identitás, történelem és művelődés Közép- és Kelet Európában. Budapest, L’Harmattan, 2023.
Szuromi Kristóf: Vérebek, barbárok, szamaritánusok - Az oszmánkép változatai a 16-17. századi Európában. Bp. 2020.
Sándor Őze: Apocalypticism in Early Reformation Hungary. Leipzig-Budapest, 2016.
