A dolgozat a vonatkozó névmások használatának és rendszerének változásáról kíván számot adni a magyar nyelv diakrón vizsgálatával, különös tekintettel a főnévi csoportnak alárendelt vonatkozó mellékmondatok névmásválasztásaira. A vizsgálat kiindulópontja az a megfigyelés, hogy az ami és amely vonatkozó névmások esetében a preskriptív grammatikák és a tényleges nyelvhasználat eltérést mutatnak. A beszélt nyelv olykor bizonytalannak látszik a névmásválasztás tekintetében. A hétköznapi nyelvhasználatban gyakran megfigyelhető jelenség az ami dominanciája az amely felett. Amikor viszont a köznyelvi beszélő igyekszik a grammatikák leírásának megfelelően fogalmazni, előfordul, hogy olyan esetekben is – hiperkorrekt módon – az amely névmást használja, ahol az a grammatika szerint sem megfelelő. A főnévi csoportra utaló vonatkozó névmások választásában tehát egyfajta bizonytalanság mutatkozik, ez a bizonytalanság pedig a vonatkozó névmások változó rendszerében gyökerezhet. A kérdés pedig a következő: a vonatkozó névmások bizonytalansága vajon újkeletű jelenség a magyarban vagy az már a múltbeli használatukban is jelentkezik? Amennyiben változás figyelhető meg a használati arányukban, hol érhető az tetten és milyen okok állhattak a változás hátterében? A dolgozat ezekre a kérdésekre keresi a választ.

A 2. fejezet foglalkozik a főnévi csoportra utaló vonatkozó névmások rendszerének diakrón vizsgálatával, amelyben az említett névmásokat érintő fonológiai és mondattani változásokról is szó esik az ómagyar kortól egészen az újabb magyar korig. A 3. fejezet ezután rátér a vizsgált anyag bemutatására különös tekintettel a felhasznált korpuszokra (Ómagyar korpusz, Ó- és középmagyar történeti magánéleti korpusz, Magyar Történeti Szövegtár, Magyar Nemzeti Szövegtár). A 4. fejezet foglalkozik a korpuszvizsgálattal: a 4.1. alfejezet írja le az előbb említett korpuszok keresési módszereit, míg az ezek alapján elvégzett vizsgálat eredményeit a 4.2. alfejezet mutatja be magyar nyelvtörténeti korszakonként, valamint regiszter szerinti bontásban is. Az 5. fejezet egy kérdőíves vizsgálat felépítését és kivitelezését ismerteti. A 6. fejezet vállalkozik a korpuszvizsgálat és a kérdőíves vizsgálat eredményeinek összehasonlító elemzésére három szempont szerint: a 6.1. alfejezet foglalkozik az ó- és középmagyar korban megfigyelhető alaki változásokkal, a 6.2. alfejezet dolgozza fel a névmási tövek gyakoriságának változásait az ómagyar kortól napjainkig, majd végül a 6.3. alfejezet mutatja be a formális és informális regiszterek névmásválasztásainak változásait a [–élő] előzményre vonatkozó névmások gyakoriságát tekintve. Végül a 7. fejezet összegzi a vizsgálat megállapításait.