Hallgatóinknak

PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM
BÖLCSÉSZET- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR

Mediátor - Alternatív vitarendezés
szakirányú továbbképzés

Képzési tájékoztató

1. Általános tudnivalók

1. A képzés pontos megnevezése: Mediátor - Alternatív vitarendezés
2. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: Mediátor, alternatív vitarendező

A képzés amellett, hogy felkészítést nyújt a különböző közvetítői eljárások és módszerek megismeréséhez és elsajátításához, biztos tudást, új látásmódot, valamint olyan meggyőződést biztosít, amely garantáltan alkalmazható a mindennapokban. Nem egy könnyen megszerezhető végzettséget nyújtunk, de erős szakmai alapot, széleskörű ismereteket, kiterjedt látókört és olyan igazságügyi gondolkodást, mely egyformán ötvözi a klasszikus jogi alapelveket és az emberi történelemben gyökerező tradicionális és egyben alternatív igazságszolgáltatási mintákat.

3. A program rövid ismertetése:
4. Az igazságszolgáltatás alapvetően a múltba tekint és azt vizsgálja, hogy mi történt. Általánosságban elmondható, hogy a XX. századra a bírósági tárgyalások formálissá váltak, egyfajta ünnepi keretszabályok övezik. Az eljárás a tények rekonstruálására törekszik és ezáltal a felek kívülre helyezkednek. Az igazságügyi politika megjeleníti az egyes jogrendszerekben a viták lehetséges rendezése érdekében alkalmazható alternatív megoldásokat. A helyreállító igazságszolgáltatás jogintézményei a mediációs eljárások, polgári- gazdasági- és büntetőjogban egyaránt amellett, hogy az igazságszolgáltatás terheit csökkentik, lehetőséget nyitnak a konfliktusban álló felek számára, vitás ügyeikben személyes, érdekalapú konszenzus megteremtésére.
5. Az alternatív vitarendezés, a közvetítés lehetséges két fél között, de lehetséges közösségek között is. A mediátor feladata, hogy segítse a konfliktus körülményeit értelmezni, támogassa a feleket abban, hogy egymás motivációit megismerjék és átérezzék. Célja, képessé tenni a feleket a vitás kérdések feloldása érdekében a kommunikációra, érzelmeik feltárására. Ugyanakkor a kilépést és eltávolodást is meg kell tanulnia, hogy a tárgyalások lelki hordaléka ne föleméssze, hanem táplálékául szolgáljon.
6. Hazánkban a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény kimondja, hogy a közvetítői tevékenység bírósági szervezeten belül is történhet. Lényeges volt annak a szemléletnek a megalapozása, hogy az igazságszolgáltatás szereplői, szükséges és megfelelő alternatívának tekintsék a mediációt.
7. A közvetítés, mint eljárási alternatíva a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) családjogi negyedik könyvében kapott jelentős szerepet. A Ptk. 4:172. § szakasza úgynevezett ’kötelező mediációra’ utaló szabályt tartalmaz a szülői felügyelet gyakorlásának körében. A gyámhatósági eljárások során a Ptk. 4:177. § szakasza, mint lehetőséget kínálja fel a közvetítői eljárást. A közvetítés elsődleges célja a megfelelő együttműködés kialakítása a gyermeket nevelő és a gyermektől külön élő szülő között. A házassági bontóper megindítása előtt vagy alatta a Ptk. 4:22. § szakasza ugyancsak lehetőséget nyit a közvetítésre, melynek eredményeként a megállapodás perbeli egyezségként való elfogadásáról rendelkezik.
8. Családi ügyekben jelentős szerepe és helye van az alternatív vitarendezési modelleknek, annak érdekében, hogy a felek fennálló vitáikban, amelyek legintimebb emberi érzések körül zajlanak, képesek lehessenek kapcsolatuk rendezésére.
9. A büntetőeljárásnak is szerves részévé vált a közvetítői eljárás (A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény). A közvetítői eljárás feltételeinek teljesülése esetén, büntethetőség megszüntetésére, illetve annak korlátlan enyhítésre kerülhet sor az elkövető vonatkozásában. A törvény lehetőséget teremt, az eljárást alkalmazva, a büntetés kiváltására, abban az esetben, ha az elkövető helyrehozza a sértett irányában elkövetett cselekmény káros következményeit. A helyreállítás (reparáció) a sértett érdekei előtérbe kerülnek a megtorlással szemben.
10. Célunk megismertetni azokat a szakterületeket (családügyi, egészségügyi, fogyasztóvédelemi, gazdasági, pénzügyi, munkaügyi, büntetőügyi, szabálysértési), jogágakat, amelyek keretében alkalmazható az elsajátított mediátori tudás.
11. Lényegesnek tartjuk, hogy megerősödjön és megfelelő presztizsel rendelkezzen a mediátori hivatásrend hazánkban. Társadalom szélesebb körében ismert és jól alkalmazható alternatívaként jelenhessen meg a közvetítői eljárás, az emberi konfliktusok, viták, sérelmek, érdekellentétek orvoslására.
12. A mediáció igen gazdag módszertani elemei, valamint jogszabályi beágyazódása egy központi célt szolgál, hogy megnyissa az utat a lelki kiengesztelődés lehetőségének, amely által a részes felek és a bizalomvesztést elszenvedő közösség – a megbékélés állapotára juthassanak.

4. Az oklevél megszerzésének követelményei:
5. Jelenlét az elméleti órákon minimum 80%-án.
6. Jelenlét a gyakorlati foglalkozások minimum 90%-án.
7. Az egyéni feladatok elvégzése.
8. Valamennyi aláírás megszerzése.
9. Sikeres kollokviumok, gyakorlati jegy és záróvizsga teljesítése.
10. Szakdolgozat önálló elkészítése, megvédése.
    
    
11. Az oktatás formái: Előadások, konzultációk, gyakorlati órák.
    
    
12. Az oktatás szervezése: Szombatonként, Budapesten.
    
    
13. A képzés szakmai vezetője, oktatója:

Dr. Villám Péter, villam.peter@btk.ppke.hu

8. A képzést szervezi:

Sallai Regina, oktatásszervező

1088 Budapest, Mikszáth Kálmán tér 1.

Sophianum 110., tel: +36-1-327-59-19/4121

sallai.regina@btk.ppke.hu

9. Tandíj: 250.000 Ft/félév
   
   
10. A képzés helyszíne: PPKE BTK: 1088 Budapest, Mikszáth Kálmán tér 1.
    
    
11. Tanulmányi és vizsgaszabályzat (TVSZ)

1. Tanterv