A PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoportja különleges programmal készül a Kutatók Éjszakájára: a szokásos fajsúlyos politikai-gazdasági-társadalmi témák helyett most a kelet-ázsiai popkultúra különböző jelenségeit járjuk körül - persze csöppet sem komolytalanul. Lesz szó a kínai divatról, a thai tömegkultúráról, a J-popról, Bollywoodról, a koreai hullámról, valamint a kőkemény mongol és kínai rockról.
Időpont: 2015. szeptember 25. 17:30-23:45
Helyszín: Sophianum (1088 Budapest, Mikszáth tér 1.) 203-as terem.
Figyelem, a plakátokon és a Kutatók Éjszakája honlapján tévesen szerepel a 17:00-ás kezdés, valójában az első előadás 17:30-kor kezdődik!
A program ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk!
Az esemény a Kutatók Éjszakája hivatalos honlapján
A PROGRAM:
17:30-18:15 Kozjek Gulyás Anett: A shenyitől a qibaóig – kis kínai divattörténet
18:15-19:00 Rónaháti Cecília: Tradíció és kortárs média – a thai hagyományok megismertetése a tömegkultúra korában
19:00-19:45 Kuragane Kei: Rövid bevezetés a J-POP történetébe
20:00-20:45 Szivák Júlia: A filmí gít története – időutazás a bollywoodi filmzenék világában
21:00-21:45 Szilágyi Zsolt: Lófejes hegedű és rockzene – a nyugati populáris műfajok megjelenése a mongol kultúrában
22:00-22:45 Csoma Mózes: A koreai populáris kultúra nemzetközi sikerének háttere
23:00-23:45 Salát Gergely: Rock a Nagy Fal alatt. Kis kínai rocktörténet
RÉSZLETES PROGRAM
17:30-18:15 Kozjek Gulyás Anett: A shenyitől a qibaóig – kis kínai divattörténet
Az előadás a Hadakozó fejedelemségek korszakának hagyományos viseletétől, a shenyitől a Han-dinasztia hufu viseletén, a Tang-, a Song-, és a Ming-dinasztia ruházatán keresztül egészen napjainkig követi végig a férfi és női ruhaviselet változásait. Az előadás kitér a korszakok ruhadíszítéseire, a hímzésekre, az udvari szertartások során viselt ruházatokra, a katonák és hivatalnokok viseletére.
Kozjek-Gulyás ANett szociológus, sinológus, kínai mint idegen nyelv szakos nyelvtanár, képesített nyelvvizsgáztató. 1996-ban szociológia szakos bölcsész diplomát szerzett a Miskolci Egyetemen, 1992 és 1998 között az ELTE BTK pedagógia szakán tanult. 2006-ban az ELTE BTK-n kínai szakos diplomát szerzett. 2010 és 2012 között a Pekingi Idegen Nyelvek Egyetemén kínai mint idegen nyelv nyelvtanár szakán tanult, ahol 2012-ben kínai nyelvtanár szakos diplomát szerzett. 2014-ben az ELTE-n PhD fokozatot szerzett „A nyelvtanulási stratégiák szerepe a kínai nyelvtanulásban" című disszertációjával. 2007-től 2010-ig kínai nyelvet oktat az ELTE BTK Kelet-ázsiai Tanszékén, valamint az ELTE Konfuciusz Intézetben. 2008 és 2009 között az ELTE Konfuciusz Intézet megbízott igazgatója, 2009 és 2010 között program-, majd oktatási igazgatója. 2012-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem sinológia tanszékének adjunktusa. Kutatási területe a kínai mint idegen nyelv oktatása, illetve a mai kínai társadalom.
18:15-19:00 Rónaháti Cecília: Tradíció és kortárs média – a thai hagyományok megismertetése a tömegkultúra korában
Thaiföld rendkívül gazdag és sokszínű hagyományos kultúrával rendelkezik, s a thai mindennapokra a mai napig hatással vannak az évezredes tradíciók. Ugyanakkor az utóbbi évtizedekben jelentős szórakoztatóipar alakult ki az országban, s a thai populáris kultúra termékei – filmek, szappanoperák, popszámok stb. – az ország határain kívül is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Az előadás azt vizsgálja, hogy milyen sajátosságok jellemzik a thai popkultúrát, s hogy annak alkotásaiban miképpen jelenik meg a thai múlt és hagyományrendszer.
Rónaháti Cecília 2006-ban szerzett orientalista (tibeti) szakos bölcsész diplomát, ezt megelőzően 2003-ban helyszíni tanulmányokat végzett Indiában. Diplomája megszerzése után az ELTE BTK Új- és Jelenkori Egyetemes Történelem Tanszékének doktori hallgatójaként többek között a thaiföldi Assumption és Thammasat egyetemeken végzett kutatásokat. PhD fokozatát 2012-ben szerezte meg. 2014-től a PPKE BTK Nemzetközi és Politikatudományi Intézet Modern Távol-Kelet Kutatócsoportjának tudományos segédmunkatársa, majd külső munkatársa. Kutatási területe Délkelet-Ázsia politika- és társadalomtörténete, a délkelet-ázsiai nemzetek feletti szervezetek, illetve a tibeti kormányzattörténet és a buddhizmus mint „rendszeralkotó" tényező sajátosságai.
19:00-19:45 Kuragane Kei: Rövid bevezetés a J-POP történetébe
A J-pop, vagyis a japán popzene komoly rajongótáborral rendelkezik szerte a világon, s a japán zeneipar a világon a második legnagyobb az amerikai után. A műfaj gyökerei az 1960–70-es évekre nyúlnak vissza, de igazán ismertté az 1990-es években vált, nagy hatást gyakorolva egész Kelet- és Délkelet-Ázsia popkultúrájára. Az előadás a J-pop társadalmi-kulturális hátterével, történetével és sajátosságaival ismerteti meg az érdeklődőket.
Kuragane Kei 1979-ben született Japánban. 2002-ben a Tokiói Idegennyelvi Főiskolán szerzett német szakos BA diplomát. 2004-ben elvégezte a Tokiói Egyetem területek és kulturális tudományok mesterszakját, 2004–2010 között ugyanitt doktori képzésen vett részt. 2006–2008 között állami ösztöndíjjal két évet töltött az ELTE-n. Japánban tanított gimnáziumban, volt egyetemi oktatói asszisztens , dolgozott a Tokiói Magyar Kulturális Központban, majd 2009–2014 között Japán magyarországi nagykövetségének attaséja volt. Jelenleg óraadóként dolgozik a KRE-n és az SZTE-n, nemzetközi kapcsolatok referens az Antall József Tudásközpontban, 2015 szeptemberétől a PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport külső munkatársa.
20:00-20:45 Szivák Júlia: A filmí gít története – időutazás a bollywoodi filmzenék világában
A Bollywood szó említésekor az ember lényegében kétfajta reakcióval találkozhat itthon: a kifinomult filmesztéta felhúzza az orrát és kijelenti, hogy nem lehet olyan filmet komolyan venni, amelyben két percenként dalra fakadnak, míg az egyszeri rajongó csillogó szemmel sorolni kezdi kedvenc filmjeit, és illusztrációképp néhány dalt is eldúdol nekünk. (A harmadik fajta reakcióval, az értetlen és kissé csodálkozó kérdő tekintettel most terjedelmi okokból nem foglalkozunk.) A helyzet Indiában is hasonló. Levonhatjuk a következtetést: akár gyűlöljük, akár imádjuk, de a filmzene elválaszthatatlan része a bollywoodi filmeknek. Na de miért? Hogyan? És mióta? A hindí filmipar történetét egészen a kezdetektől végigkísérő jelenség eredetét és fejlődését tekinti át az előadás, természetesen rengeteg zenével és tánccal szemléltetve.
Szivák Júlia a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett nemzetközi tanulmányok szakon, amellyel egy időben az ELTE indológia szakára is járt, jelenleg itt indológia mesterszakos hallgató. 2015 szeptemberétől a PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoportjának munkatársa, s India történetéről tart órákat. Kutatási területe a mai India társadalma és politikai folyamatai, de érdekli a hagyományos indiai kultúra is.
21:00-21:45 Szilágyi Zsolt: Lófejes hegedű és rockzene – a nyugati populáris műfajok megjelenése a mongol kultúrában.
Az 1990-es évek elején bekövetkezett politikai átalakulás óriási változásokat generált a mongol kultúrában is. A szovjet korszak sajátos kultúrpolitikájának megszűntével immár lehetőség volt olyan, korábban „dekadens nyugatinak" bélyegzett műfajok megjelenítésére is, melyeket korábban nem, vagy csak szűk körben, eldugott pincékben lehetett művelni. A városban élő fiatal nemzedék szivacsként szívta magába a könnyen elérhető nyugati kulturális mintákat, és a popkultúra egyre változatosabb elemeivel lehetett találkozni az ulánbátori életben. Egyre másra alakultak a rockegyüttesek, a „fiúcsapatok", újabb és újabb énekesek léptek színpadra. Ők eleinte még csak a nyugati ikonok gyakran esetlen követői voltak, a lelkesedés néha nagyobb volt, mint a hangszeres tudás, s eleinte kissé furcsán hatott egy mongol nyelven – mégoly nagy átéléssel is – előadott rapszám. Az elmúlt negyed században azonban nagyot változott a világ. Az akkor csetlő-botló előadók mára maguk is ikonokká váltak, a legkülönbözőbb könnyűzenei műfajoknak is számos képviselőjük van, s immár nem elsősorban a nyugati műfajok másolása a cél, de az előadók gyakran merítenek a hagyományos mongol kultúra elemeiből is. Napjainkban már egyáltalán nem furcsa, ha egy tradicionális lófejes hegedűn szólal meg egy rockszám, vagy torokének színesíti a rapet. Az előadás a „mongol popkultúra" gyöngyszemeiből kíván egy kis ízelítőt adni.
Szilágyi Zsolt először 1992-ben történész hallgatóként jutott el Mongóliába. Akkor inkább csak a kalandvágy hajtotta, de a végtelen belső-ázsiai puszta, az ott élő emberek, a gazdag nomád kultúra egy életre meghatározó élményt jelentett számára. Az ott szerzett élmények hatására iratkozott be az ELTE Belső-ázsiai Tanszékére, ahol később mongol szakos diplomát, majd PhD fokozatot szerzett. Az azóta eltelt csaknem negyed században évi rendszerességgel tért vissza Ázsiába, előbb egyetemistaként, később már saját kutatói programjában, vagy nemzetközi expedíció tagjaként. Doktorandusz évei óta tanít az ELTE-n, tart előadásokat, szakért és publikál történeti, mongolisztikai, vagy épp vallásetnológiai témákban. Fő kutatási témája Belső-Ázsia története, társadalomtörténete, a belső-ázsiai és mongol buddhizmus, a modern mongol állam és társadalom. 2002 óta dolgozik az MTA-n, jelenleg az MTA BTK Néprajztudományi Intézet tudományos főmunkatársa.
22:00-22:45 Csoma Mózes: A koreai populáris kultúra nemzetközi sikerének háttere
A koreai popkultúra térhódítása a kilencvenes évek legvégén vette kezdetét: először televíziós sorozataik váltak népszerűvé a környező kelet- és délkelet-ázsiai országokban, majd a koreai mozifilmek váltak egyre ismertebbé Európában és Amerikában. A kétezres évek második felében pedig megjelent a K-pop is külföldön, ami teljessé tette a modern koreai kultúra iránti érdeklődést. Mi az oka annak, hogy a Koreai-félszigettől több ezer kilométerre lévő, kulturálisan teljesen más hagyományokkal rendelkező térségekben is hatalmas érdeklődéssel fogadják a koreai sorozatokat és a koreai popzenét? Mi a vonzó kínaiként, vietnamiként, közel-keletiként vagy pedig európaiként a koreai popkultúrában? Az előadás a fenti kérdésekre keresi a választ.
Csoma Mózes egyetemi tanulmányait az ELTE BTK történelem és politikaelmélet szakán végezte 1996 és 2002 között, miközben 1997-től 2000-ig vendéghallgatóként a Külkereskedelmi Főiskolán koreai tanulmányokat folytatott. 2007-ben szerzett PhD fokozatot a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtudományi Doktori Iskolájában. Doktori értekezését a Koreai-félsziget belpolitikai viszonyairól írta. 2008-tól az ELTE BTK Távol-keleti Intézetének adjunktusa, a Koreai Tanszék helyettes vezetője. 2010-ben habilitált az ELTE-n. 2013-tól egyetemi docens, megbízott tanszékvezető, 2014-től tanszékvezető. Szakterülete a koreai történelem, a koreai nemzeti identitás, valamint a Koreai-félsziget politikai folyamatai. Óráin arra igyekszik rávezetni a hallgatókat, hogy a történelmi események vagy a kulturális folyamatok vizsgálatakor próbáljanak a „kulisszák mögé" nézni, hogy megértsék az évezredes koreai hagyományokból levezethető összefüggéseket.
23:00-23:45 Salát Gergely: Rock a Nagy Fal alatt. Kis kínai rocktörténet.
Ha kínai zenére gondolunk, általában egzotikus, hagyományos hangszereken játszott pentaton dallamok jutnak eszünkbe. Esetleg, ha már jártunk Kínában, azok az édeskés „kantopop" és „mandopop" (kantoni, illetve mandarin nyelvjárásban énekelt) slágerek, amelyeket az áruházakban, járműveken, karaokebárokban, éttermekben mindenütt hallhatunk. Pedig Kínában élénk rockzenei élet is zajlik, pezsgő klubélettel, nagyszabású fesztiválokkal és jó néhány kifejezetten színvonalas együttessel. Dob + basszus + kínai citera? Van-e Kínában grindcore? Hogy néz ki egy kínai punk? Hát egy nemzeti rocker? Van-e body surfing egy kínai rockfesztiválon? Mekkorát szólt egy torzító a '80-as évek pekingi külvárosában? Miről ír a kínai Metal Hammer? Az előadás ilyen kérdésekre keresi a választ, bemutatva közben a kínai rock társadalmi és kulturális hátterét, a rocker szubkultúra sajátosságait.
Salát Gergely 1975-ben született Budapesten. 1992-ben szülei révén Kínába került, ahol elvégezte az 55. sz. Pekingi Középiskolát, majd a Pekingi Egyetemen egy évig jogot hallgatott. 2001-ben szerzett diplomát az ELTE BTK kínai szakán, 2006-ban doktorált, 2012-ben habilitált. 1997–2001 között a Külkereskedelmi Főiskolán tanított kínai nyelvet, 1998-tól máig folyamatosan tanít az ELTE BTK Kínai Tanszékén, jelenleg félállású egyetemi docensként. 2013-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kínai Tanszékének docense, 2013-tól tanszékvezetője, egyben a Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport szakmai igazgatója. Érdeklődési területe: minden, ami Kína. Han-kori törvénykönyvek, Tang-kori versek, Ming-kori hittérítők; sanghaji gazdaság, nankingi szleng, pekingi kacsa.
