Számtalan útikönyv és internetes élménybeszámoló igyekszik felkészíteni a nyugati utazókat az ázsiai tapasztalatokra, a helyi szokásokra, a mindennapi élet furcsának tűnő sajátosságaira. A tér és idő érzékelése egyéni és csoportszinten, a sajátos fogyasztási és életvezetési gyakorlatok, a karakteres hitvallások és habitusok, a jellegzetes otthoni és közösségi rituálék, a világ- és létszemléletek – mindezek a hétköznapok szerves részeiként kikerülhetetlen élményei az utazóknak és megkerülhetetlen kutatási témái az antropológusoknak, szociológusoknak, etnográfusoknak, Kelet-kutatóknak. A PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport előadói az idei Kutatók Éjszakáján a „hétköznapi Ázsiát" helyezik a figyelem középpontjába, s a társadalmi és kulturális „ázsianikumokra" összpontosítva számolnak be kutatási területük egy-egy érdekességéről.

Az est programja:

17:00–17:25 Csibra Zsuzsanna: Fényes gyöngy a tavon – Shen Kuo „UFO"-története

17:30–17:55 Kusai Sándor: Visszatapsolás a közönségnek vagy meghajlás mindenki felé – Egyes régi, új és még újabb rituálék a változó kínai politikai, köz- és magánéletben

18:00–18:25 Kozjek-Gulyás Anett: Életmód az időben és térben – Mivel töltik mindennapjaikat a 65 év feletti kínaiak?

18:30-18:55 Byrappa Ramachandra: Adó és adakozás Indiában

19:00–19:25 Glasz Katalin: Az idegenek és mi

19:30–19:55 Günsberger Dóra: A pakisztáni iszmailita közösség mindennapjai a nagyvárosban és a hegyek között

20:00–20:25 Szakáli Máté: Temetés, mint a legfontosabb társadalmi esemény – Egy rendhagyó halotti rituálé Indonéziából

20:30–20:55 Gulyás Csenge: A pho-levesen túl – Étkezési kultúra Vietnamban

21:00–21:25 Both Sára: A kínai karcsúság titka

21:30-21:55 Sárközi Ildikó: Varázslatos hétköznapok – Élet egy sámán menyeként

22:00-22:25 Szilágyi Zsolt: Városlakó nomádok – Hagyomány és modernitás a mongol hétköznapokban

22:30-22:55 Salát Gergely: Az „arc" szerepe a kínai mindennapokban

Az előadások:

17:00–17:25
Fényes gyöngy a tavon – Shen Kuo „UFO"-története
Csibra Zsuzsanna (egyetemi adjunktus, PPKE BTK Kínai Tanszék)

A Song-kor irodalmában kevésbé megbecsült, ámde figyelemre méltó helyet foglalnak el azok a történetek, amelyeket a távoli utazásokra kényszerülő, művelt hivatalnokréteg képviselői jegyeztek le útjaik során. A megnövekedett adminisztratív feladatok ellátása mellett kedvelt kikapcsolódásként élményszerű beszámolóikat többnyire napló formában rögzítették, melyekben rövid, csattanós történeteket, érdekes megfigyeléseket is találhatunk. Ismerős vagy ismeretlen helyek, tájak, jelenségek elevenednek meg előttünk majdnem ezer év távlatából, amelyekből képet kaphatunk az írástudói lét sokszínűsége mellett a vallási-filozófiai meggyőződéssel átitatott, néha misztikumba hajló valóságérzékelésükről is. Az előadás egy máig sokak fantáziáját megmozgató történetet és szerzőjét mutatja be, akit egy „fényes gyöngy"-ként leírt látomás kápráztatott el – ez később mint az első dokumentált kínai ufóészlelés került be a köztudatba.

17:30–17:55
Visszatapsolás a közönségnek vagy meghajlás mindenki felé – Egyes régi, új és még újabb rituálék a változó kínai politikai, köz- és magánéletben
Kusai Sándor Zoltán (külső munkatárs, PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport)

A kínai köz- és magánéletben a Kínai Kommunista Párt – korszakonként eltérő hatékonysággal – számos viselkedési szabályt és rituálét honosított meg létezése 98 és kormányzása 69 éve alatt. Ez a folyamat az utóbbi években is folytatódott, és sajátos leképeződését jelenti a konfuciánus hagyományok felé is nyitó, új nemzeti politikai identitást kereső, az általános értékválságból egy új szellemi szinkretizmus felé törekvő hivatalos ideológiai-politikai igyekezetnek. E normák és rítusok meghatározzák a hivatalos eseményeket, fokozatosan behatolnak a magánszféra viselkedési formáiba, s némelyikük furcsa, kissé groteszk helyzeteket is eredményez. Nem biztos azonban, hogy elégséges és érdemes pusztán kuncogással reagálni egyik-másik kínai furcsaságra. Az előadás ideológiai-politikai és szociológiai szempontból igyekszik elemezni néhány fontosabb rituálét, feltárni ezek lakmuszpapír jellegét a kínai társadalom, szellemi élet és politika szemünk láttára zajló transzformációjában.

18:00–18:25
Életmód az időben és térben – Mivel töltik mindennapjaikat a 65 év feletti kínaiak?
Kozjek-Gulyás Anett (egyetemi adjunktus, PPKE BTK Kínai Tanszék)

Az Alibaba Taobao online piactere „idősbarát" alkalmazást dolgozott ki, hogy megcélozza a 60 év fölötti kínai lakosság jelenleg 230 millió fős potenciális felhasználói piacát. A jelenlegi becslések szerint ez a korcsoport 2020-ra a teljes kínai lakosság közel ötödét teszi ki. Ők mit csinálnak, mivel töltik szabadidejüket? Régen a parkokban táncoltak, ma a taobaón vásárolnak, régen az unokáiknak kerestek jövendőbelit a közparkokban, ma csoportos utazások keretében látogatnak Európába. Az előadás a tavaly bevezetett nyugdíjreform társadalmi következményeiről, a kínai kormány idősbarát politikájáról, az idősökre való odafigyelés jogi szabályozásáról, az „öreg" kifejezés kínai kultúrában való értelmezéséről szól, mert, ahogy a kínai bölcsesség is tartja: „Annak az ifjúságnak, amely nem tiszteli az időseket, nincs jövője".

18:30–18:55
Adó és adakozás Indiában
Byrappa Ramachandra (egyetemi adjunktus, ELTE BTK Új- és Jelenkori Egyetemes Történeti Tanszék)

Az adok-kapok nem egyszerű dolog Indiában. A szegények szívesen adóznának, de nincs miből, mert a végtelen adakozás után alig maradt valamijük. A gazdagok pedig se adózni, se adakozni nem hajlandóak, mert a templom iránti kötelék felülbírálja az indiai állam iránti kötelességeiket. Védekezés, versengés, az „adónimfák" közreműködése és más színjáték az előtérben. Vajon mit takarnak az unortodox adóbeszedési módszerek? Mennyire legitim a többféle adófajta bevezetése? Mint sok minden más, az indiai adórendszer nehezen érthető és kimondottan bonyolult. Ok nélkül nehéz pénzt kérni. Ha az állam nem biztosítja a jelent és nem ad reményt a jövőre vonatkozóan, akkor a mögött kell sorba állni, aki végtelen reményt ígér – a brahmin mögé. Az átláthatóság és az adó egyszerűsítése logikusnak tekinthető a területi és a nemzeti egyesítés szempontjából, mégis, a mai adóreform sok ember számára azt jelenti, hogy egy etnikai nacionalizmus mögé kell állni.

19:00–19:25
Az idegenek és mi
Glasz Katalin (ELTE BTK)

Mindennapjainkat különböző kisebb-nagyobb szabályok szövevényes hálójában éljük. Ezek egy része jogi értelemben vett szabály, míg egy másik része hagyományok, szokások halmaza – mindkettőt jelentős mértékben meghatározza kultúránk, erkölcsi tanításaink. Hogy melyik volt előbb, a kulturális értékek vagy a szabályok, az egy valódi „tyúk vagy tojás" kérdés, az azonban egészen bizonyos, hogy szoros kölcsönhatásban vannak egymással. Kínában, több ezer éves történelmük okán, talán még sokkal inkább érzékelhető ez, mint nálunk. A legtöbb, számunkra idegennek tűnő szokásuk a konfucianizmusban gyökerezik, s ma egyfajta kollektív tudatként mozgatják a társadalmat. Nehéz tehát egy szokatlan jelenséget kiemelni, de van néhány, ami egy gondolatkörbe emelhető: a mi és a ti közötti választóvonal gondolatköre, valamint az ehhez kapcsolódó viselkedési jelenségek; mi az, ami rám ás a hozzám tartozókra vonatkozik és másra nem, ki az, akinek és mi az, amiben segítek, és kinek és miben nem. Hogyan viselkedek az idegenekkel – ahogyan ők velem, én is úgy velük. A saját és az idegen között rendkívül éles a határ, és ez a hétköznapoktól kezdve (pl. ismerkedéskor, bemutatkozáskor tanúsított viselkedés) az építészeti sajátosságokon keresztül (fal szerepe), a nemzetközi politika színteréig (be nem avatkozás elve, Tajvan, Hszincsiang, Tibet kérdése) mindenhol megtalálható. Az előadásban ezek az „idegen és mi" kapcsolatok és hátterük kerül részletezésre, és hogy mindez hogyan kapcsolódik a konfucianizmus egyik jelentős eleméhez a „li" – hez.

19:30–19:55
A pakisztáni iszmailita közösség mindennapjai nagyvárosban és a hegyek között
Günsberger Dóra (tudományos segédmunkatárs, PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport)

Az iszlám vallás nizári iszmailita ágának követői etnikailag, nyelvileg és kulturálisan rendkívül színes globális közösséget alkotnak. Tagjai a világ számos országában telepedtek le az indiai szubkontinenstől egészen Kanadáig, így a közösségek gazdasági és szociális háttere, valamint általános életkörülményei is nagyban eltérnek egymástól. A globális közösséget a közös hitvallás, a hierarchikus, vallási és világi életet egyaránt szervező közösségi vezető testületek, de leginkább a vallási vezető személye – IV. Aga Khan Karim al-Hussaini herceg – tartja össze. A legnagyobb iszmailita közösség Pakisztánban él. A pakisztáni közösség adminisztratív és gazdasági városi központja Karacsi, ám jelentős számú iszmailita él az ország északi területein – nevezetesen Gilgit-Baltisztánban és Csitrál régióban. Az előadás célja, hogy Karacsiban, Csitrálban és Gilgit-Baltisztánban végzett több hónapos terepmunka alapján bemutassa a közösség tagjainak mindennapjait, összehasonlítsa életterüket, hagyományaikat és a többi vallásközösséggel fennálló viszonyukat.

20:00–20:25
Temetés, mint a legfontosabb társadalmi esemény – Egy rendhagyó halotti rituálé Indonéziából
Szakáli Máté (tudományos segédmunkatárs, PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport)

A halál mint esemény megközelítése és ritualizációja tértől és időtől függetlenül egyetemesen megfigyelhető, illetve helytől és kortól függően egyetemesen változatos emberi jelenség. Gyakorlatilag minden kultúrának van valamiféle halálozási rituáléja – az egyszerűtől a rendkívül bonyolultig, az égi temetéstől a haláltáncig. Bár az ezen rituálékat megteremtő és fenntartó megfontolások sokasága ugyanaz – tisztelettel adózás az elhunyt életének, vagy számára biztonságos átjutás biztosítása a túlvilágra – a konkrét megnyilvánulások és a mögöttes hitelvek rendkívüli mértékben eltérhetnek egymástól, adott kultúrán és valláson belül is. A magukat többségében kereszténynek valló, de hagyományos életmódot folytató toraja társadalomban például nem a biológiai halállal ér véget az evilági élet, hanem a temetési rituáléval, amely a legfontosabb társadalmi esemény. Az előadás célja, hogy egy a kereszténységgel és az iszlámmal is kompatibilis, ám azok tradícióitól merőben idegen halálozási rituálén keresztül nyújtson betekintést az univerzális puzzle indonéz darabjába.

20:30–20:55
A pho-levesen túl – Étkezési kultúra Vietnamban
Gulyás Csenge (egyetemi tanársegéd, PPKE BTK Kínai Tanszék)

A vietnami konyha az egyik legváltozatosabb és legegészségesebb a világon, nem csoda, hogy a vietnamiak nagyon szeretnek enni – reggel, délben, este, meg tulajdonképpen bármikor. Az étkezés, különösen a közös étkezés rendkívül fontos szerepet játszik a mindennapi életben és a kultúrában, a nagy dolgok Vietnamban is megrakott asztalok mellett dőlnek el. Az élettel kapcsolatos bölcsességeket is sokszor az ételekhez kapcsolódóan fogalmazzák meg: „ha az apa sósat eszik, a gyerekek szomjasak lesznek" (vagyis a felmenők bűnei hatással lesznek a leszármazottaikra); „ha alaposan megrágjuk az ételt, tovább leszünk jóllakottak, ha mélyebben szántunk, jobban nő a rizs" (a megfontolt cselekvés jobb, mint a felszínes kapkodás). Ha egy férfi „nem kívánja a rizst, de vágyik a tésztára", az unja a feleségét, és fiatal lányok után jár. Az előadás a vietnami étkezési kultúrába, az evés-ivás kulturális sajátosságaiba ad betekintést.

21:00–21:25
A kínai karcsúság titka
Both Sára (központvezető nyelvtanár, BCE Kína Központ)

2005-ben megjelent Colin T. Campbell műve, a „The China Study," mely „minden idők legteljesebb körű táplálkozástudományi tanulmányaként" hirdeti magát, és a mai napig a legjobban fogyó dietetikai szaktanulmány, vegetáriánusok és vegánok millióinak bibliája, egyúttal korunk egyik legnagyobb szakmai vitát kirobbantó munkája a témában. Milyen az a hétköznapiként beállított kínai étkezés, mely az egyik leghíresebb egészségügyi paradoxon alapja? Miért „karcsú Kína", ha a hagyományos étrend, legalábbis a tanulmány szerint, a rizsen és tésztán, vagyis szénhidrátokon alapul? Milyen pontokon vitatható az elmélet, és milyen tendenciák várhatóak az egészségügyben, ha evolúciós, kulturális és gazdasági mintákat is figyelembe veszünk, melyekkel a táplálkozástudományi vizsgálat nem számol?

21:30–21:55
Varázslatos hétköznapok – Élet egy sámán menyeként
Sárközi Ildikó Gyöngyvér (tudományos munkatárs, posztdoktor kutató, MTA BTK Néprajztudományi Intézet)

Az Északkelet-Kínában, Mandzsúriában élő népcsoportok samanista hagyományai világszerte ismertek. A táncoló és éneklő, révülő és állatáldozatot bemutató sámánok szertartásai hívők és kutatók tömegeit vonzzák. De vajon milyen e közösségek élete a szertartásokon túl? Hogyan telnek hétköznapjaik, és miért fontosak nekünk ezek a hétköznapok? Az előadó, hogy e kérdésekre válaszoljon, utazásra invitálja önöket Belső-Mongóliába – oda, ahol legkedvesebb barátainak egyike egy sámán menyeként éli mindennapjait.

22:00–22:25
Városlakó nomádok – Hagyomány és modernitás a mongol hétköznapokban
Szilágyi Zsolt (tudományos főmunkatárs, MTA BTK Néprajztudományi Intézet)

Színes tévé felett szárított hús, mobiltelefon a jurta szakrális pontján, ló helyett kismotorral vagánykodó fiatalok – a nomád mongol hagyományok tovább élnek, de sokat változtak az elmúlt évtizedekben. A rendszerváltás új társadalmi, gazdasági környezetet teremtett Mongóliában is, a robbanásszerű modernizáció, a városokba irányuló belső migráció, a globalizáció kulturális hatásai nemcsak a mongol társadalmat, de az életmódot is gyökeresen átalakították. Ma a mongol lakosság csaknem 65 százaléka már városokban él, a második és harmadig generációs városlakók számára a nomád életforma már csak a kulturális tradíció része, ugyanakkor nemzeti identitásuk egyik alappillére is. Az előadás azt járja körbe, hogy miként élnek tovább a nomád hagyományok egy alapvetően urbanizált és globalizálódott környezetben.

22:30-22:55
Az „arc" szerepe a kínai mindennapokban
Salát Gergely (tanszékvezető egyetemi docens, PPKE BTK Kínai Tanszék)

A kínaiak viselkedésének számos sajátosságát megmagyarázza az „arc" (mianzi, lian) – a presztízs, a méltóság, a környezet általi megbecsültség, a magunkról kialakított látszat – fontossága. Az, hogy nem mutatják ki az érzelmeiket (vagyis nem úgy mutatják ki, mint a nyugatiak), hogy kellemetlen helyzetben nevetgélnek, hogy nem mondanak nemet, s hogy irreális összegeket kötnek presztízsjavakra, mind az „arcra" vezethető vissza. A kínaiak számára „arcukat megőrizni", másoknak „arcot adni", az „arcvesztést" elkerülni a társadalmi életben a legfontosabb követelmények közé tartozik. A kínaiakkal való kommunikációban emiatt elengedhetetlen, hogy hogy ismerjük az arc jelenségét, és ezáltal helyesen értelmezzük partnerünk szavait és gesztusait. Az előadás ebben próbál segítséget nyújtani.

FB esemény: https://www.facebook.com/events/329686887788836/ 

A program a Kutatók Éjszakája központi honlapján: http://kutatokejszakaja.hu/esemeny/hetkoznapi-azsia-azsiai-hetkoznapok/

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!