A PPKE BTK Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoport idén másodszorra is megrendezi a PEACH Junior hallgatói konferenciát, amely egyetemi hallgatóknak nyújt lehetőséget kutatási eredményeik bemutatására. A konferenciára célja, hogy a felsőoktatási intézmények BA, MA és PhD képzésben részt vevő, a mai Kelet-, Dél- és Délkelet-Ázsia valamely politikai, gazdasági, társadalmi, kulturális, nyelvi folyamatával vagy jelenségével kapcsolatban saját kutatást végző hallgatók számára fórumot biztosítson kutatási eredményeik bemutatásához. Az előadás kapcsolódhat a hallgató TDK dolgozatához, szakdolgozatához, szemináriumi munkájához vagy egyéb kutatásához. Az előadásokat a térséggel foglalkozó szakemberekből álló zsűri értékeli, a helyezettek oklevelet és tárgyjutalmat kapnak.

Időpont: 2019. november 30. (szombat) 9:00–17:00

Helyszín: PPKE BTK Sophianum (1088 Budapest, Mikszáth Kálmán
tér 1.) 112-es terem

Nyelv: magyar és angol

FB esemény: https://www.facebook.com/events/3165405226835144/ 

A program:

I. szekció
Tokió felett az ég
Elnök: Szivák Júlia

9:00–9:05 Köszöntő: Salát Gergely
9:05–9:30 Pataki Tóth Angelika: Vallásos-e a japán társadalom?
9:30–9:55 Komoróczki Máté: A felkelő nap háborúja. A japán militarizmus a Meidzsi-kortól 1945-ig
9:55–10:20 Edl András: A japán űrprogram eredményei és célkítűzései
10:20–10:30 Kávészünet

II. szekció
A csapból is Kína
Elnök: Salát Gergely

10:30–10:55 Ujvári Márton: The securitization of Chinese FDI in Europe
10:55–11:20 Hegyi Heni: Igazak a hírek? Kína helyzete a magyar gazdaságban és az online médiában
11:20–11:45 Pavlicsek Patrik: Kína, MI és az 5G – Sci-fi-ből valóság
11:45–12:10 Miklós Norbert: Kína mesterséges intelligencia-stratégiája és esélyei

12:10–13:10 Ebéd

III. szekció
Akik élnek, azok délnek mennek
Elnök: Szilágyi Zsolt

13:10–13:35 Györgyi Dominika: A szervezett bűnözés főbb tendenciái Délkelet-Ázsiában
13:35–14:00 Szili Virág Anna: Az Ausztráliában élő japán kisebbség
14:00–14:25 Orosz Gábor Tamás: The beginning of the Sino-Singaporean relations
14:25–14:50 Kávészünet

IV. szekció
Hagyományok háza
Elnök: Gulyás Csenge

14:50–15:15 Hompot Sebestyén: A Critical Discourse Analysis of Current Mainland Chinese Academic Discourse on the Sinocentric Tributary System of the Ming and Qing Periods (1368-1912 CE)
15:15–15:40 Füstös Bence: Az özvegyégetés hagyománya a 20. századi Indiában
15:45–16:10 Fajkuszné Kovács Ramóna: Hagyományőrzés a 21. században, a Koreai Nemzeti Örökség Program példája
16:10–16:35 Stachó Krisztina: „Moditva. A hindu nacionalizmus Narendra Modi beszédeiben

Kb. 17:00 Eredményhirdetés

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Részletes program:

I. SZEKCIÓ

TOKIÓ FELETT AZ ÉG
ELNÖK: SZIVÁK JÚLIA

9:05–9:30 Vallásos-e a japán társadalom?
(Pataki-Tóth Angelika, ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola, japanológia program)

Amikor a japán vallás kerül szóba, a sintó, a buddhizmus, esetleg a konfucianizmus szokott eszünkbe jutni. Azonban a japán hitvilág jóval több a nyugati ember számára különlegesnek számító fesztiválok, rítusok, templomok és szentélyek összességénél. Az elmúlt években sok kutató foglalkozott már a japán vallás fogalmával, annak a nyugati kultúrkörben ismerttől eltérő vonásaival és azzal, hogy alapjaiban mit jelent a japán emberek számára a vallás. Hogyan vélekednek róla, milyen viszony fűzi őket a valláshoz, egyáltalán, mennyire számítanak ők vallásosnak az itt megszokotthoz képest? Jelen előadásomban ezekre a kérdésekre kísérelek meg választ adni, a témában írt jelentősebb forrásokat felhasználva, több nézőpont és tényező ismertetésével, hogy kicsit mindannyian képet kaphassunk arról, mit is jelent a vallás Japánban.

9:30–9:55 A felkelő nap háborúja. A japán militarizmus a Meidzsi-kortól 1945-ig
(Komoróczki Máté, PPKE BTK, történelem MA)

Japán napjainkban a föld egyik legfejlettebb, leggazdagabb országa. Háború utáni rohamos felzárkózásának az egész világ a csodájára járt. Mégis minek köszönhető mindez? Egyáltalán mit gondolnak erről maguk a japánok? A szigetország háborúban betöltött szerepe máig számos titkot és tabut rejt, melynek elemzéséhez nem elég Pearl Harbor vagy Hirosima vizsgálata. Hibás megközelítés az is, ha Hirohito császárt Hitlerhez hasonlítjuk. És mi a helyzet a jelenkori politikával? Milyen Japán és a szomszédos országok viszonya? Mit tartogat a jövő? Pearl Harbor megtámadása csak egy apró pont. Ahhoz, hogy jobban átlássuk a dolgokat, vissza kell mennünk a kezdetekhez. Előadásom célja bemutatni, miként vált egy korábban elzárkózó, a világ számára sokáig szinte teljesen ismeretlen országból pár évtized leforgása alatt világbirodalom. Történész hallgatóként fontosnak tartom, hogy a nagy időrendi távolság ellenére a közönség átfogó ismeretet kapjon a korabeli japán kultúráról, társadalomról, gazdaságról és politikáról.

9:55–10:20 A japán űrprogram célkitűzései és eredményei
(Edl András, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi
Doktori Iskola)

Az előadás során meg fogjuk vizsgálni a japán űrprogram eddigi eredményeit. Ennek során kitérünk a saját fejlesztésű eszközökre és önállóan végrehajtott programokra, de egyben a nemzetközi együttműködés keretein belül elért célokat is megvizsgáljuk. Kiemelt figyelmet érdemelnek a rakétafejlesztések, a tudományos küldetések és az élvonalbeli műholdas technológia. Látni fogjuk továbbá, hogy Japán milyen alapelvek és hosszú távú célok mentén építi fel űrtevékenységét. Végezetül röviden bemutatjuk, hogy a jelenleg futó és tervezett nemzetközi programokban milyen módon vesz részt.

II. SZEKCIÓ

A CSAPBÓL IS KÍNA
ELNÖK: SALÁT GERGELY

10:30–10:55 The securitization of Chinese FDI in Europe
(Ujvári Márton, ELTE TTK, földrajz BSc)

The rapid increase in Chinese FDI globally is a relatively new phenomenon of the past decade. These investments have been often securitized (or at least portrayed as a threat) in the media, but it is uncertain whether or not governments are also securitizing actors. The research analyses official, publicly available documents for information on how the governments of Germany, France and the United Kingdom view the rapidly increasing rate of Chinese FDI in their countries and whether or not they securitize the matter.

10:55–11:20 Igazak a hírek? Kína helyzete a magyar gazdaságban és az online médiában
(Hegyi Henrietta, PTE TTK FDI, geopolitika doktori program)

Az elmúlt években több olyan Kínával kapcsolatos fajsúlyos téma is felbukkant a magyar médiában, melyek hatással vannak a kelet-ázsiai országról kialakult képre. A kínai imázzsal és gazdasággal foglalkozó kutatás során arra keressük a választ, hogy a magyar médiában megjelenő hírek a valóságnak megfelelően mutatják-e be Kínának a gazdaságunkban betöltött szerepét, illetve, hogy milyen módon torzulnak a valós adatok. A kérdés megválaszolásához a magyar online médiában található cikkekből készült tartalomelemzés és különböző magyar, illetve nemzetközi szervezetektől származó gazdasági adatok szolgálnak segítségül.

11:20–11:45 Kína, MI és az 5G – Sci-fi-ből valóság
(Pavlicsek Patrik, PPKE–BCE Kelet-Ázsia tanulmányok MA)

Nem új keletű dolog nyugaton a Huawei kritizálása, hiszen amióta a nemzetközi piacokon is értékesítésbe kezdett, azóta majdnem minden lépésével közelebb vitt minket egy olyan jövőhöz, amiről korábban csak valóságtól elrugaszkodott tudományos fantasztikus művekben olvashattunk. Az 5G technológia nemcsak gazdasági téren állíthat kérdések elé minket, hanem jóformán minden területet át-, újra- és felülírhat, kezdve az internetbiztonságtól és a szolgáltatók helyzetétől egészen a teljes világgazdaság munkaerőpiacáig és a világ lakosságának életmódváltásáig. Előadásomban lehetőség szerint kitérek az új regionális és globális perspektívákra, a már megírt forgatókönyvekre és azokra a közeljövőbeli piaci lehetőségekre, amikkel talán már most elkéstünk foglalkozni.
Remélem, előadásom végére közösen levonhatjuk majd a hallgatósággal azt a végkövetkeztetést, hogy tudatosságunkat (ha van ilyen) hamarosan a háztömbjeinkre telepített adatforgalom-növelő egységek is újra próbára teszik, ha tetszik nekünk, ha nem.

11:45–12:10 Kína mesterséges intelligencia-stratégiája és esélyei
(Miklós Norbert, PPKE–BCE Kelet-Ázsia tanulmányok MA)

A kínai mesterséges intelligencia (AI) az elmúlt évtizedben rohamos felemelkedésen ment keresztül, amely végül ahhoz vezetett, hogy a Kínai Kommunista Párt 2017. július 8-án kiadta az első nagyobb volumenű AI fejlesztési tervét a „Következő Generációs Mesterséges Intelligencia Fejlesztési Terv" névvel. A tervezet értelmében a Párt által promotált mesterséges intelligencia iparág fejlesztésére 2,1 milliárd amerikai dollárt szántak első lépésként, végcélként pedig a globális első helyt pályázták meg maguknak 2030-ra a szektorban történő fejlesztések terén. Előadásom célja elsősorban a kínai AI stratégia megértése, majd ez alapján a 2030-ra megvalósítandó stratégia esélyeinek felmérése a következő évtizedre.

III. SZEKCIÓ

AKIK ÉLNEK, AZOK DÉLNEK MENNEK
ELNÖK: SZILÁGYI ZSOLT

13:10–13:35 A szervezett bűnözés főbb tendenciái Délkelet-Ázsiában
(Györgyi Dominika, NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar, nemzetközi biztonság- és védelempolitika BA)

Az ASEAN a régió tíz országát fogja össze, alapelvei közé tartozik a bizalomépítés, a konszenzus, a békés megoldáskeresés, a tagállamok belső ügyeinek tiszteletben tartása. Számára kiemelt fontosságú a regionális béke és stabilitás előmozdítása, valamint a térség államai közötti kapcsolatokban az igazságosság és a jogállamiság érvényesülése. Az előadás során a főbb bűnözési tendenciákat, a bűnözés elleni fellépés érdekében tett intézkedéseket és ezek hatékonyságát vizsgálom. A szervezet tagországainak kimutatásait, kutatóintézetek publikációit és az UNODC statisztikáit elemezve kísérletet teszek naprakész, átfogó képet adni a régióról, hangsúlyt fektetve a kábítószer-kereskedelem, az emberkereskedelem és a fehérgalléros bűnözés témájára.

13:35–14:00 Az Ausztráliában élő japán kisebbség
(Szili Virág Anna, PPKE–BCE Kelet-Ázsia tanulmányok MA)

Nem sok szó esik az ausztrál–japán kapcsolatokról itthon, pedig nagyon izgalmas történet tárul elénk. Az első japánok Ausztráliába az 1860-as években érkeztek, és főként előadóművészek voltak, majd 1880 és 1900 között rengetegen foglalkoztak gyöngyhalászattal és dolgoztak a cukornádültetvényeken. Megindultak a kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatok. Japán erősödésével félelem alakult ki az ausztrálokban, ami megnyilvánult a Fehér Ausztrália Politikában is. Az első világháborúban még szövetségesek, de a második világháború mély sebet hagy a két ország kapcsolatán. A békét a kereskedelem megélénkülése és az átvitt értelemben lévő falak fokozatos lebontása követte. A japán ma az egyik leginkább tanított nyelv Ausztráliában, és a két ország kulturálisan is igyekszik kapcsolatot építeni, amiben például a gasztronómia is fontos szerepet játszik. De a legmeghatározóbbak a gazdasági kapcsolatok. A két ország a jövőben is jó kapcsolatot fog fenntartani, de még szorosabbra is fűzhetők a szálak

14:00–14:25 The beginning of the Sino-Singaporean relations
(Orosz Gábor Tamás, ELTE BTK, keleti nyelvek és kultúrák kínai szakirány)

In my presentation I would like to introduce the beginning of the Sino-Singaporean relations and its circumstances. In the first section I will talk briefly about the main events in China in the 60's and the formation of the independent Singapore. I will talk about the ideological fights, diplomatic meetings and talks. What did the Singaporean delegation see when they arrived in Mainland China in 1976? Why did Deng Xiaoping travel to Singapore two years later? How did this meeting form today's modern China? Why did China and the countries of the ASEAN consider Vietnam a threat? Why did Singapore establish diplomatic relations with China only in 1990?

IV. SZEKCIÓ

HAGYOMÁNYOK HÁZA
ELNÖK: GULYÁS CSENGE

14:50–15:15 A Critical Discourse Analysis of Current Mainland Chinese Academic Discourse on the Sinocentric Tributary System of the Ming and Qing Periods (1368-1912 CE)
(Hompot Sebestyén, University of Vienna, Department of East Asian Studies, Ph.D. in Sinology)

The presentation is based on the author's M.A. thesis investigating the current mainland Chinese academic discourse on the Ming-Qing-era (1368-1912 CE) Sinocentric tributary system (朝贡体系) of Asia, relying on the Discourse-Historical Approach (DHA) of Critical Discourse Analysis (CDA). 'Tributary system' is a modern concept denoting the systematic practice of ritualized exchanges of tribute and pledges of alliance for gifts and feudal titles among non-Chinese rulers and the Chinese emperor. The presentation will focus on the thesis that the tributary system constituted a shared set of norms among the early modern East Asian states facilitating long periods of interstate stability, its dissolution leading to the breakdown of the regional order in the late 19th century.

15:15–15:40 Az özvegyégetés hagyománya a 20. századi Indiában
(Füstös Bence, ELTE BTK Keleti nyelvek és kultúrák, indológia szakirány)

Az indiai társadalom patriarchális társadalom, amelyet az évszázados hagyomá¬nyok még ma is nagyon erősen meghatároznak. A nők helyzetét ennek megfelelően számos szabály rögzíti, melyeknek eleget kell tenniük. Az indiai nő a férfinak alá¬rendelt, apjának, fiútestvérének, házasság után pedig férjének engedelmességgel tartozik. A nyugati ember számára a leginkább megdöbbentő kötelezettség az, ami¬kor a nő férje halála után fellép annak halotti máglyájára, és így szakrális önfeláldozást követ el. 1987-ben a fiatal, mindössze 18 éves Rūp Kanvar önkéntes máglyahalála után a satī rítusa ismét az indiai közvélemény figyelmének középpontjába került, és a társadalmat megosztó témává vált. Előadásom célja Rūp Kanvar igen fiatalkori, önként vállalt halála lehetséges okainak megvizsgálása.

15:45–16:10 Hagyományőrzés a 21. században, a Koreai Nemzeti Örökség Program példája
(Fajkuszné Kovács Ramóna, ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola, koreanisztika program)

Ugyan Dél-Koreáról a nyugati országokban főleg az észak-koreai konfliktus és a virágzó popkultúra kapcsán lehet a legtöbbet hallani, kevésbé ismert, hogy hagyományápolás és örökségvédelem szempontjából nemzetközileg is kiemelkedő és követendő példaként lehetne bemutatni. A felhőkarcolók között elterülő autentikus palotakomplexum (경복궁) csak egy a számos olyan jelenség közül, ami a koreaiak hagyományokhoz való ragaszkodását mutatja. Előadásomban a Nemzeti Örökség programot szeretném bemutatni, ami figyelemre méltó módon a modernizációval indult párhuzamosan a 20. század második felében, azzal a céllal, hogy a globalizáció korának egységesülő világában megőrizze a koreai identitás elemeit az utókor számára. A mai nemzeti identitás formálásában hangsúlyos szerepet kapnak ezek a történelmi, kulturális tárgyi és szellemi örökségek, melyek az országimázs fejlesztésében és terjesztésében is tudatosan megjelennek.

16:10–16:35 „Moditva": A hindu nacionalizmus Narendra Modi
beszédeiben
(Stachó Krisztina, PPKE BTK nemzetközi tanulmányok MA)

Narendra Modi, India miniszterelnöke, a modern indiai politika karizmatikus alakja. Közel 45 millióan követik a Twitteren és saját telefonos applikációja van, amin keresztül a felhasználók akár magától a miniszterelnöktől tanulhatnak jóga pozitúrákat, vagy követhetik nyomon Modit a mindennapokban. A miniszterelnökre 2002-ben figyelt fel a világ, amikor Gudzsarátban főminisztersége alatt muszlimellenes pogrom tört ki, amelybe Modi csak hetekkel később avatkozott be. Narendra Modit azóta is érik vádak a zavargásokkal kapcsolatban, ami láthatóan nem törte meg pályafutását: Modit Gudzsarátban a pogromot követően még kétszer újraválasztották, és 2014-ben India miniszterelnöke lett. Emellett a hindu nacionalizmust képviselő Bharatiya Janata Párt (BJP) második miniszterelnöke. Modi híres kiváló szónoki képességeiről és hosszúra nyúló ünnepi szónoklatairól ˗ beszédeiben rendszeresen megjelennek a hindu nacionalizmus motívumai. A hindu nacionalizmus szélsőséges válfaját hindutvaként is emlegetik, ideológiai összefoglalójának, V. D. Savarkarnak Hindutva című pamfletje nyomán. Dolgozatom címét tehát a miniszterelnök neve és a hindutva szó ötvözete adja. Kutatásom során a miniszterelnök beszédeit elemzem a diskurzuselemzés módszertanával. Arra keresem a választ, hogy Modi beszédeiben milyen szerep jut a hindu nacionalizmus ideológiájának, és vajon megújítja-e az ideológia egyes elemeit.