A piliscsabai campuson tartott konferenciát üzenetében köszöntötte Erdő Péter bíboros, Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, győri megyéspüspök, az egyetem nagykancellárja és Császár István szombathelyi egyházmegyei kormányzó. A Pázmány teremben tartott előadásokon jelen volt Márfi Gyula veszprémi érsek is.
Fodor György, a PPKE BTK dékánja köszöntője után Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát szerzetesközösségének üdvözletével kezdte azt a visszaemlékezést, melyben felsorolta, hogy hányféle módon és szempont szerint ünnepelték a pannonhalmi bencések Szent Márton születésének ezerhétszázadik évfordulóját. A főapát szólt arról, hogy zarándoklatokat szerveztek Pannonhalmára; zarándoklatra indultak Szent Márton nyomában; tudományos konferenciák házigazdái és előadói voltak, illetve számtalan kulturális program keretében emlékeztek meg a Pannónia provinciában született tours-i püspökről. Várszegi Asztrik megemlítette, hogy az évfordulóra készült mise felvételét CD-n is kiadták, fesztiválokat, sportprogramokat szerveztek, s kezdeményezésükre a Pannonhalma környékén élő rászorulóknak ebédet osztottak, amit a Szent Márton-év november 11-i ünnepélyes lezárása után is folytatnak.
Varga Lajos váci segédpüspök Szent Márton – két világ határán címmel a bujáki templom Szent Mártont ábrázoló oltárképéről tartotta az első előadást. Rámutatott, hogy a környéken már jóval a török idők előtt ismert és közkedvelt szent lehetett Márton, tiszteletére templom állhatott a közeli Szent Márton-hegyen, melyet a török időkben dzsámiként használtak, s melynek pusztulása után lehetett a bujáki katolikus templom titulusa Szent Márton. Szólt arról a 18. századi vizitációról, amelynek jegyzőkönyve az oltárképről is pontos leírást ad, s arról, hogy több jel is arra enged következtetni, hogy bécsi mesterek hatására készülhetett a festmény. Varga Lajos a kép apró részleteit bemutatva bizonyította: a fele köpönyegét a koldusnak adó szent ábrázolása Márton szinte egész életpályáját képes összefoglalni.
Adamik Tamás klasszika-filológus, irodalomtörténész, az ELTE BTK professor emeritusa Sulpicius Severus Szent Márton-életrajzának előszaváról tartott előadást. Kiemelte, hogy szemben más életrajzírókkal az ókeresztény szerző nem azért foglalta össze Márton életét, hogy saját dicsőségét növelje, hanem azért, hogy a szentnek csak néhány, legkiválóbb cselekedetét megismertetve az olvasóval azt sugallja, Márton tettei oly jelentősek, hogy mindenki beláthatja: kevés is elég az üdvösséghez. Sulpicius Severus azt is hangsúlyozta, hogy az olvasók higgyenek neki, hiszen nem fogott volna művének megírásához, ha az abban szereplő történetek nem volnának mind igazak.
Somogyi Judit, a PPKE BTK tanára Szent Márton itáliai kultuszáról beszélt. Előadásában szólt arról, hogy milyen sok olaszországi település őrzi Márton nevét, mennyi templomot szenteltek az ő tiszteletére, hány helyen tartanak ünnepségeket november 11-i emléknapja környékén, miként kapcsolódik alakja a mezőgazdasági munkák éves körforgásához, többek közt az újbor ünnepéhez, és milyen sok népszokásban és szólásban maradt fenn az ezerhétszáz évvel ezelőtt született szent emléke. Somogyi Judit beszélt Szent Márton olaszországi ikonográfiájáról is. Mint mondta, eddigi ismereteink szerinti legrégebbi ábrázolása is Itáliában, Ravennában található, ahol a Sant’Apollinare Nuovo-bazilika mozaikjain fehér ruhában ábrázolt szentek mellett ő az egyetlen, aki színes ruhában látható mint az első nem vértanú szent.
A további előadók többek közt szóltak Mártonról, a katonáról, a francia kultúrában betöltött szerepéről, a Kelet-Ausztria területén végzett ókeresztény ásatások eredményeiről, a szent emlékét őrző énekekről, a hozzá fűződő csodákról. A kétnapos konferencia résztvevői Tombor Kata ikonfestő kiállítását is megtekinthették a piliscsabai campus Stephaneum épületének Pázmány termében.
Forrás: Magyar Kurír
Fotó: Lambert Attila
