Képzeljünk magunk elé egy honlapot lakhelyünk térképével, mely főbb „nevezetességként” nem múzeumokat, templomokat és egyéb látnivalókat jelöl, hanem épp szabadlábon lévő bűnözők lakhelyeit mutatja meg,

sőt ha szeretnénk fényképet is mutat róluk. Az amerikai www.familywatchdog.us épp így működik, ám Európában – adatvédelmi szempontból – aggályos lenne hasonló weblap működtetése. – mondta Jóri András adatvédelmi biztos a Média Műhely november 25-i előadásán.

Az amerikai és európai eltérések bemutatásánál az ombudsman kitért a Facebook adatainak eltérő megközelítéseire is. Míg az amerikai szemlélet úgy tekint az ott tárolt adatokra, mint a kezelő, üzemeltető cég tulajdonára, addig az európai álláspont szerint azok továbbra is az adott személyhez és nem a céghez köthetőek.

Az érdeklődő hallgatóság az előadásban megismerkedhetett az adatvédelmi jog történeti fejlődésével, átalakulásával is. Az első generációja ezen jogoknak a korai szabályozásoktól 1983-ig datálódik. A korai esetek közül a biztos az 1890-ben hozott amerikai legfelsőbb Bírósági döntést említette (The Right the Privacy), melyet a fényképezés technikájának fejlődése valamint a bulvárlapok növekvő sikere hívott elő. A második korszak nyitányát az 1983-ban, Németországban elfogadott információs önrendelkezésről szóló törvény jelentette, mely később a magyar jogalkotás számára is mintául szolgált. S végül a harmadik generáció 2008-tól datálható, amikoris Lessing német jogtudós azt írja: Az számít, aki a kódot írja. Ebben a mondatban a technológia elsődlegességére hívja fel a tudós a figyelmet, arra, hogy az adatvédelem iránti igény forrásánál bizony technológiai fejlődést találunk. A technológiával persze a hatalom is visszaélhet, mint azt a németországi on-line házkutatások mutatták 2007-ben, mikoris magánemberek gépein kutakodtak német hivatalnokok.

A biztos érintette előadásában azt is, hogy sajnos Magyarországon ma még inkább az adatvédelemre és nem az adatnyilvánosságra jut nagyobb figyelem, bár ezen a téren is megfigyelhető az egyre tudatosabbá váló állampolgári hozzáállás. A magyar történelmi múlt sajnálatos örökségeként említette az elmaradt információs kárpótlás kérdését, melynek aktualitást a közelmúltban bemutatott, Biszku Béláról forgatott dokumentum film adott.