Fotó: Dragos Judit-Bálint Imre
Az Építőművészek Ybl és Lechner korában című tanulmánykötet bemutatója 2015. október 29-én, 18:00 órától került megrendezésre a FUGA Budapesti Építészeti Központ (V. kerület, Petőfi Sándor utca 5.) épületében. A könyv főszerkesztője Dr. Rozsnyai József, a PPKE BTK Művészettörténet Tanszékének adjunktusa. A fiatal szerzők többsége aktív tagja a szerkesztő által alapított Pázmányos Építészettörténészek Klubjának, így a kötet egy szellemi műhely közös műve.
A kötetet ismertette és szakmailag értékelte Dr. Sisa József az MTA doktora, művészettörténész, aki Rozsnyai József mestertanára és doktori értekezésének témavezetője volt. A kötet munkálatairól és koncepciójáról a szerkesztő, Rozsnyai József mesélt. A tanulmánykötet bemutatásánál Sisa József kiemelte, hogy a megalkotott kismonográfia-fűzér több szempontból is hiánypótló az építészettörténettel foglalkozó szakirodalomban, ugyanis a tizenöt fiatal szerző olyan építőművészek életútját adta közre, akikről eddig még nem született monografikus igényű munka. A tanulmányok összesen tizenhét tervezőépítész (például Baumhorn Lipót, Ray Rezső Lajos, Aigner Sándor, Linzbauer István) életművébe nyújtanak betekintést jól strukturált szerkesztésben. A négyszáznegyvenhét oldalas könyv gyors és precíz használatát segítik a helyiség-, és a személyneveket felsoroló mutatók. A kötet jól szerkesztett, ugyanis a sokszerzős és több építész életművét felvonultató mű nem esik szét, egységes marad. A szerkesztés logikája, hogy az egyes szerzőknél sorra veszi az életrajzi vonatkozásokat, elemzi és bemutatja a legfontosabb munkákat és terveket. A szerzők – budapesti épületek mellett – a vidéki megbízásokra is koncentráltak, ezáltal a kötet több város (például Szekszárd, Temesvár, Veszprém) építészettörténetéhez is fontos adalékul szolgálhat Az egyes tanulmányok az adott építész műveinek – időrendi sorendben közölt – jegyzékével zárulnak. A kutatók világi (például a Linzbauer István tervezte Haas-palota) és szakrális épületeket (például a Hans Petschnig tervezte szekszárdi Újvárosi Római Katolikus templom) is vizsgáltak. A kötetet fekete-fehér fényképek és tervrajzok illusztrálják, ami szintén egységesíti a munkát. Sisa József szerint a képkiadás minőségét nem befolyásolja a színes képek hiánya, mert így a kötet az archív fényképfelvételek világát idézi. Kiemelte továbbá, hogy a bérház, – mint Ybl és Lechner korának meghatározó épülettípusa – szintén fontos szerepet kapott az egyes életműveknél. A „felfedezés örömére" is kitért, amely a szerzőket és műveiket jellemzi. A felfedezés öröme pedig nemcsak a kutató sajátja, hanem az olvasó élménye is lehet, amikor ezt az impozáns kötetet tanulmányozza.
Havas Gyöngyvér
2015. október 31.
