Körülbelül 250 ezres populációt alkotnak a külhoni magyar fiatalok, akik hasonló kihívásokkal néznek szembe, mint magyarországi kortársaik: bizonytalan jövőkép, elveszettség, útkeresés az, ami jellemzi helyzetüket - hangzott el az interjúban. 

Az Intézetvezető kiemeli, hogy a külhoni fiatalok szervezeti életben való aránya jóval nagyobb, mint Magyarországon. Ennek oka az, hogy a külhoni magyar fiatalok kisebbségi környezetben szocializálódtak, ami nagyban hozzájárult közösségi és identitásbeli kötődéseikhez.

A külhoni magyar fiatalok 20-25 százaléka aktív tagja valamilyen szervezetnek, legyen szó diákönkormányzatokról, egyetemi diák szervezetekről vagy ifjúsági egyesületekről.  Ez az aktivitás abból fakad, hogy a fiatalok - a felnőtt korosztályhoz hasonlóan - szerepet vállalnak a közösség kialakításában és az identitás fenntartásában, amely intézményi keretek között is megvalósul - hangsúlyozza az Intézetvezető.

Az interjúban arra is kitért, hogy a fiatalok jelentős százaléka aktívan részt vesz a közéletben, különösen fesztiválokon, és rendezvénysorozatokon, amelyek helyi és magyarországi eseményekhez is kapcsolódnak.

A közélet mellett a politikai részvétel is megjelenik köreikben: több, különböző párt is rendelkezik a ifjúsági szervezettel, amelyekhez örömmel csatlakoznak - derül ki az interjúból.