Március 10-én helyezték el végső nyughelyére az Óbudai temetőben.

Kiterjedt tudományos munkásságával, melynek csak egy szegmense a modern India társadalomtörténeti és szociológiai ismereteinek-összefüggéseinek kibontakoztatása, Gáthy Vera a tudás alapú világ-megismerés és értelmezés hiteles képviselőjeként sokunk számára közvetítette azt az üzenetet, hogy ne “érjük be” jelenlegi világnézetünkkel, hanem újabb ismeretek megszerzése révén tudatunkat tartsuk mindig nyitva, világról alkotott képünket pedig tekintsük egyben “befejezetlennek”. Tisztában volt vele, hogy egy társadalomelméleti kérdést a normatíva szárazsága mellett csak úgy lehet teljes értékkel megvitatni és a lehetséges válasz alternatívákat befogadni, ha annak absztraktságából kikerülvén személyes benyomásaink-kapcsoltságunk keletkezik a vitatott kérdéssel kapcsolatban. Ennek okán olvasott fel az Upanisadok-ból, vagy készült egy-egy hindu szútrával az előadásain, mert nemcsak láttatni, de éreztetni is akarta India világának olykor ellentmondásos sokszínűségét. Előadásain szinte csak úgy bombázott minket a különféle indiai összefüggés rendszerek információ-áradatával: az embernek egy pillanatra sem volt esélye a komfort zónáján belül maradni. Most, ma, többek közt Neki is hálát adok, hogy rést ütött a jól megszokott ketrecem pajzsán és elgondolkodtatott. S szívből remélem, hogy derűvel a lelkében lelt végső nyugalmára.

Füzesi Viktória