A rendezvény, amelynek főszervezője J. Újváry Zsuzsanna egyetemi docens volt, az Új Széchenyi Terv támogatásával valósulhatott meg.
Az ország egész területéről érkező kiváló történészek, irodalmárok, művészettörténészek, régészek, kutatók által a hallgatóság megismerkedhetett a fenti témakör legújabb kutatási eredményeivel egy valódi interdiszciplináris tudományos találkozó keretében.
A konferencián körülbelül hetven érdeklődő fordult meg, és a tematikus bontású szekciókban elhangzott előadások után lehetőség volt kérdések felvetésére és hozzászólásra.
Az első napon öt szekcióban hangzottak el előadások, és olyan neves szakemberek tartottak előadást, mint Papp Sándor turkológus (SZTE, BTK, habil. egy. doc), aki A kényszerű együttélés jogi biztosítékai címmel tartott több évszázadot átívelő előadást, amelyben a muszlim területek alatt élő keresztények jogi helyzetének gyökereit elemezte. Sz. Simon Éva (MNL, OL, főlevéltáros) érdekes beszámolót tartott jelenlegi kutatásairól: a Zala és Vas megyei magyar falvak adóztatását hasonlította össze a tahriri defterek és a magyar dicális adóösszeírások alapján. Nagy érdeklődés fogadta Czigány István (HM, Hadtörténeti Int. és Múzeum, ny. főig. h.) előadását is, aki a 17. század első felének militarizált társadalmáról beszélt.
Egy rövid vita és kávészünet után Kelenik József (HM, Hadtörténeti Int. és Múzeum oszt. vez. h.) számolt be azon kísérleti kutatásáról, a végvéri vitézek mindennapi életét boncolgatta társadalom lélektani vizsgálatok alapján: a végvári vitézt, mint katonát, mint gazdálkodót, mint családfenntartót, mint embert mutatta be. Bessenyei József (EKF, BTK, egy. tanár) a kora újkori magyar történelem egyik legismertebb alakjáról, enyingi Török Bálintról tartott előadást. A Kanizsai végvidék ellátásáról (pénzbeli és posztóbeli kifizetéséről) Méhes Pétertől (PPKE, BTK, doktorandusz) kaptunk mélyebb betekintést.
A komoly katonai élettel foglalkozó témák és a jó hangulatú ebéd után a török-kérdés megjelenéséről a városi polgárok életében és gondolkodásmódjában Guitman Barnabástól (PPKE, BTK, egy. adj.) és Maczák Ibolyától (MTA,ITI, tud. mts.) kaptunk betekintést: választ kaptunk arra, hogy Mikszáth Kálmán honnan merítette a „Beszélő köntös" motívumát. A kor illusztrációiról – ahol kimutatható a nyugat-európai hatás a török miniatúra-festészetben – Gerelyes Ibolya (MNM, tud. főmts.), a főúri öltözékek és textiliákról Pásztor Emese (Iparművészeti Múzeum, főosztályvezető), a fejedelmi udvarok muzsikusairól és muzsikáiról Király Péter (Németország, zenetörténész) és az iskoladrámák és Szent László-énekek izgalmas világáról Medgyesy S. Norbert (PPKE, BTK, egy. adj.) tartott előadást. A szekció fő gondolata a következő volt: a kényszerű együttélés során a „pogány" hitet és szokásrendet nem vették át, de az anyagi kultúrában erős hatás mutatható ki. Ez azonban úgy történt meg, hogy az átvett tárgyakat, motívumokat, díszítőelemeket a magyarság sajátosan átalakította, átszabta.
A nap utolsó szekciójában J. Újváry Zsuzsanna (PPKE, BTK, egy. doc.) a törökösségről és pribékségről tartott előadást; sokakat pribékségükért, azaz a törökökhöz történt átállásukért karóba húztak, ám voltak olyanok is, akiknek megbocsájtottak, s úgymond „leszolgálták" bűneiket. Az utolsó előadó Illik Péter (PPKE, BTK mb. ea.) volt, aki az egri török katonák tevékenységéről számolt be, kártételi listák alapján. A nap egy igazán érdekes műsorral zárult, amelyet Guessous Majda Mária, Junior Prima Díjas népi ének előadóművész tartott.
A konferencia második napján négy szekció volt. Az első Fodor Pálnak (MTA, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, főigazgató) a magyar történelmet teljesen átfogó, zseniális előadásával kezdődött, aki a török hagyatékról és annak a magyarság életében megmaradt örökségéről beszélt. Meghallgathattuk Dukkon Ágnes (ELTE, BTK, Szláv és Balti Filológiai Intézet, egy. tanár) izgalmas előadását: miként jelent meg a török, mint téma, a régi kalendáriumokban, majd Bagi Zoltán Pétert (Szeged, főlevéltáros, SZTE, BTK mb. ea.), aki a tizenötéves háború során hazánkban felbukkanó és tevékenykedő külföldi főnemeseket összegezte.
A kávészünet utáni szekcióban két fiatal kutató, Borbély Zoltán (EKF, BTK, doktorandusz) és Panyi Adrienn (EKF, BTK, doktoranda) tartott előadást a felső-magyarországi vármegyékről és a töröknek való adózásukról, illetőleg Apafi Mihály tevékenységéről az 1660-as években. Ebben a szekcióban hallgathattuk meg Gebei Sándor (EKF, BTK, egyetemi tanár) remek beszámolóját is II. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek a törököktől való szakításáról.
A délutáni két szekció előadásai is izgalmasak voltak. Elsőként Varga J. János (MTA, TTI, tud. tanácsadó) tartotta meg előadását azokról a török foglyokról, akiket Münchenből a magyar mezővárosok voltak kénytelenek kiváltani sarcon, majd Komjáti Zoltán Igor (DE, BTK, önálló tud. kutató) számolt be kutatásairól a füleki török foglyok szerzéséről és annak korlátairól Koháry István főkapitánysága idején (1667–1682). Ugyanebben a szekcióban hallhattuk Tarkó Ilonkát (PPKE, BTK, doktoranda) a Batthyány-birtokok rabtartói által követelt anyagi javakról – e téma szorosan kapcsolódott az előző napi művészettörténeti előadásokhoz – és Tóth Hajnalkát (SZTE, BTK, egy. tsg.), aki a Szokolluk leveleit elemezte, felvázolván ezt a délszláv renegát „dinasztiát", akik egy időben Magyarországon több pasaságot és bégséget is a kezükben tartottak.
Végül az utolsó szekcióban Cziráki Zsuzsanna (SZTE, BTK, tud s. mts.) beszámolóját hallhattuk azok török követekről és kényszerű díszes fogadtatásukról, akik Brassóban tettek látogatást, majd Jakó Klára (MTA, TTI, tud. mts.) Rozsnyai Dávid török íródeákként való működéséről számolt be; Rozsnyai újonnan felfedezett, eddig ismeretlen instrukciója életfontosságú útmutató lehetett a portai magyar követek számára.
A konferencia összességében igen sikeres, jó hangulatú és eredményes volt, mert további kutatási lehetőségeket és újabb kérdések felvetését hozta, ezen kívül a szakma régóta elismert tagjain kívül helyt adott a fiatal kutatók számára is.
Szerző: Simon Erzsébet
